egyebek, mindennapjaink - jürgen

- 2009. január 15.

Álljunk meg egy szóra!

Emlékszik még valaki erre a nyelvművelő műsorra Grétsy professzor úrral meg Vágó Istvánnal? Én nagyon szerettem. Ezért jutott az eszembe valami hasonló. Nem mintha én megközelíteném az említett úriemberek tudását a magyar nyelvről és annak helyesírásáról, csak mára olyan szinten hanyagoljuk a magyar helyesírást (és nyelvhelyességet), hogy még a magamfajta önjelölt nyelvőr is tud helyesírási és/vagy nyelvhelyességi tippeket adni. Egész pontosan tízet. (S plusz egyet a Csemadok Komáromi Területi Választmányának…)

Még egy dolog: mint mondtam, nem profi nyelvész vagyok, hanem csak egy lelkes rajongója a magyar nyelvnek. Ennek megfelelően a magyarázatok is csak annyira fogják érinteni a nyelvtani szakzsargont, amennyire az elengedhetetlenül szükséges. És azt, ugye, mondanom se kell, hogy a lista a teljesség igénye nélkül készült a mailek, blogok, sms-ek olvasása közben felfedezett visszatérő hibákról… (A helytelen forma dőlt betűkkel.)

1. egyelőre vs. egyenlőre
Sokszor olvasok ilyeneket: “Egyenlőre nem tudom, hogy tudok-e menni.” Pedig ebben a mondatban az egyelőre a helyes. (“Egyelőre nem tudom, hogy tudok-e menni.”) Vagyis: még nem =egyeLőre nem. Az egyenlőre is helyes ilyen értelemben: két valamit egyenlő hosszúságúra, vagyis egyenlőre vágok.

2. Magyar-e vagy?
A Belgát se nagyon csípem, de ez a fajta hiba, kifejezetten irritálja a fülem. Van egy olyan érzésem, hogy a legtöbben tudják is, hogy ez helytelen, de már annyira megszokták, hogy nem bírnak/akarnak leszokni róla. Főleg Nyugat-Szlovákiában észleltem a magyarok körében. Nálunk, Palócföldön nem. Igaz, hogy mi sokszor használjuk az -e kérdőszócskát, de legalább helyesen. Vagyis az igére kapcsolva. Így: Magyar vagy-e? Megcsináltad-e (a leckéd) stb. (És nem Meg-e csináltad…)
Legalább írásban oda kéne figyelni rá. Tényleg csúnyán mutat. (Legalábbis az én palóc szemeimnek.)

3. végül is – legalábbis
Apropó legalábbis. Én is csak nemrég tudtam meg, hogy ezt a két szót így kell helyesen írni: egyiket egybe, a másikat külön. Én a végül is-t eddig mindig rosszul használtam. Most már tudom. :) (Azt viszont csak gyanítom, hogy akkor az “először is” szintén külön írandó.)

4. nem szokunk
Ez meg a következő csallóközi specialitás. (Esküszöm, hogy Gömörben ezt még nem hallottam senkitől.) Ez nem helyesírás, de helytelen. “Nem szokunk vasárnaponként dolgozni” – rossz. Mert ezt múlt időben kell használni: nem szoktunk. (Belekezdhetnék a magyarázatba, hogy miért, de nem hiszem, hogy tökéletesen szakszerű lenne, viszont nagyon hosszadalmas. Ha valaki nem hiszi, járjon utána. :)

5. muszály - muszáj
Na, melyik a helyes? Én sokáig helytelenül azt hittem, hogy az előbbi. Pedig NEM. muszáj – így a korrekt.

6. Mondd vs. éld!
Bizony: előbbi két d-vel, utóbbi eggyel. Miért? A mondani ige esetében a mond a szótő, erre jön a felszólító mód jele (j) hasonulva, ezért lesz két darab d a szó végén. Ha ugyanezt a procedúrát végigfuttatjuk az élni igével, észrevesszük, hogy ott nincs d, vagyis simán éld lesz a helyes. (Ezek csak mintapéldák, több ilyen van, de ezekkel találkoztam a legtöbbször hibásan. Ez főleg a mond-mondd esetében problémás, mert egy d-vel mást jelent. (“Tomi épp egy verset mond. – Tomi, mondd azt a verset, de gyorsan!”)

7. Szlovákián
Tipikus szlovakizmus (szlavizmus?). A “na Slovensku” tükörfordítása. Helyesen: Szlovákiában. Lásd még Teenél.

8. ez éven, múlt éven
Ezek nem tükörfordítások a szlovákból (v tomto roku, v minulom roku/vlani), de helytelenek. Így mindenképp. Az “ez évben” szintén magyartalan, s bár a “múlt évben” nyelvtanilag helyes, de sokkal szebben hangzanak az “idén” és a “tavaly” szavak. Vagy nem?

9. általlunk, értesítellek
Előbbi egy mailből van, utóbbit sms-ben kaptam. Nem először, és nem egy embertől. Valószínűleg egy nyelvjárási sajátosság szivárgott be az írott szövegbe. (Mert én nem ejtem hosszan se azt, hogy “általunk”, se azt, hogy “értesítelek”, viszont más magyarázatot nem tudok rá találni, mint hogy az érintetteket úgy írták le, ahogy ki szokták ejteni.)

10. kárpát-medencei
Ezt a földrajzi nevet olyan sokszor emlegetjük, mégis találkozok még a helytelen használatával (értelemszerűen csak írásban). Nagy K, kis m, még a jelzős szerkezetben is. So: Kárpát-medence, Kárpát-medencei.

+ egy: állíttatta
Legyen az egy bónusz a komáromi Csemadoknak… :) Igen, így a helyes: kétszer két t-vel, nem úgy, ahogy a táblán van… (Lásd még Hírlapírónál)

Végezetül pedig jöjjön egy ajánló. Ha valakinek megjött a kedve még jobban fejleszteni helyesírását, annak ajánlom a helyesiras.blog.hu goldenblogos portált.

Itt meg egy link ugyanerről az oldalról egy nagyon hasznos szólistára a legproblémásabb esetekről + a helyes alakjukról.

  • Facebook
  • Twitter
  • Google Reader
  • Share/Bookmark


  1. Írta jclayton, ekkor: 2009. január 15. 10:02

    az e-zés és a kárpátmedencézés a gyenge pontjaim :P

  2. Írta FriendlyFire, ekkor: 2009. január 15. 10:06

    Hajrá!
    Nincs cikibb a magyarul helytelenül író nagyonmagyarnál! :-)

  3. Írta rigi, ekkor: 2009. január 15. 11:05

    végre :-) elküldöm egy pár haveromnak a linket, akik egész fősuli alatt rajtam röhögtek, hogy e-zek, pedig helyesen használtam :-) iszol-e, eszel-e…

    szerintük a magyarban ilyen nincs, ez valami palóc specialitás :-) ennyit a szlovák iskola előnyeiről :-)

  4. Írta seboka, ekkor: 2009. január 15. 11:23

    jo post.

    tipikus felvidéki még a “máma” a “ma” helyett, de majd ha még valami eszembe jut, akkor írok.

    Mayer Juditnak jelent meg könyve a témában – kifejezetten felvidéki (pl. a szlovák nyelv hatására elterjedt) köznapi hibákról. Ha eszembe jut, megírom a címét. ami eszembe jut belőle, az a “magamnál vagyok” – “som u seba” használata. :D

    jellemző még a -ban, -ben, -ba, -be hibája, de ez nem csak felvidéki sajnos.

  5. Írta netudki, ekkor: 2009. január 15. 11:29

    naggggyon teccik :)

  6. Írta Titi, ekkor: 2009. január 15. 11:36

    Jó szöveg az “-e” kérdőszócskáról:
    http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/64.html

    Rigi, a lükék egy kalap alá veszik a “itt van, e!” valóban tájszó jellegű felkiáltásokat (amit tényleg mondanak, felétek a Medvesalján nagyon gyakran, de nálunk is elég sűrűn), és az “itt van-e a WC?” típusú, az irodalmi nyelvnek teljesen megfelelő kérdéseket.

    Amúgy meg éljen a *zsakus* leves!

    Ja, és egyszer kaptam valami sms-t, amiben a “felyezet” így, ly-nal volt leírva :)

  7. Írta Tizedes, ekkor: 2009. január 15. 11:53

    Bizonyos forumokon pedig mar klasszikussa valt a “megilyeszteni” valoban ijeszto szoalak is.:)
    A 9. pontban szereplo eszrevetel abszolut tajjellegu, Szenc/Szönc kornyeken hasznalatos. Es valoban azert irjak igy egyesek, mert beszedben is igy hasznaljak.
    A 2. pontban irt jelenseg nem csak nyugat-szlovakiai, tapasztalataim szerint Del-Szlovakia nagy reszen igy hasznaljak (talan kiveve Palocfold egyes reszeit).
    A 7. pontban szereplo eszrevetel szinten tajjellegu, legalabbis a szenci nyelvjarasban beszelok hasznaljak igy, mashol ezt nem hallottam.
    Az -e betuzeshez meg annyit, hogy tapasztalataim szerint a palocok ezt rendkivul gyakran hasznaljak. Lehet, hogy nagyreszt helyesen, de hogy az elofordulas gyakorisaga minden nem paloc szamara feltuno (es olykor zavaro), az biztos.:)

  8. Írta Méla Béla, ekkor: 2009. január 15. 11:55

    Az “innék, mondanék” helyett “innák és mondanák” hibás vagy elfogadott?

    A 6. ponthoz: nagyon gyakori hiba SMS-ben is: “Kérlek, KÜLDD el!”

  9. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 12:05

    megvan idva, megvan iddá, megvan íva:)
    a hatodik ser után többnyire mindig ehhő lyukadunk ki

  10. Írta Titi, ekkor: 2009. január 15. 12:14

    Méla Béla, mi nem tetszik azon, hogy “kérlek, küldd el” ?

  11. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 15. 14:01

    Méla Béla: az “innék” és a “mondanék” az irodalmi. A “küldd-küld” ugyanaz az eset, mint a “mondd-mond”
    Tizedes: 7. pont – én sajnos nagyon sokszor és máshol is. 9. pont: egyetértek, ezért csodálkoztam nagyon, hogy egy palóc ember is így írta az SMS-ben…:) S megengedsz-e egy kérdést nekem? Megtudnád-e mondani, mi a bajod az -e kérdőszócskáinkkal? :)

  12. Írta Titi, ekkor: 2009. január 15. 14:13

    Azt nem tudom, hogy meg tudná-e mondani, de ha megtudná, hogy rosszul írtad az igekötőt… :)

  13. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 14:44

    es szerintetek mellik a helyes hasznalati alakja a kov. szonak: a ser vagy a sör

  14. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 15. 15:05

    Kíváncsi voltam, észre veszi-e valaki… :) Na jó, nem is, tényleg megtévedtem… Mert valóban, ha az igekötő és az ige közé beékelődik egy szó, azt külön írjuk, még akkor is, ha éppenséggel az a szó egy ige… :) Titi, ott a pont nálad. :)

  15. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 15. 15:08

    Az észreveszi meg egybe… :)

  16. Írta jozsi, ekkor: 2009. január 15. 17:03

    En meg azt szeretnem kerdezni Gretsy professzor urtol, hogy a Magyar, Szlovak, Belga…kicsivel vagy naggyal?
    ..mert ha kicsivel akkor nekem is van egy pontom!

    Jo cikk!

  17. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 17:17

    hat ez nagy bekopes volt Jozsi, gyorsan ontsel is magadnak… szerintem meg osszegyujtunk par pontot:)

    bocs jurgen, de ha mar igy szetszaladtuk magunkat, akkor muszaj azt megjegyeznem, hogy az is nagy bekopes volt toled, hogy: “Én a végül is-t eddig mindig rosszul használtam. Most már tudom. :) ” … szerintem most is lehet rajta vitatkozni par ser mellett, mert en idezojelbe tettem volna ebben a mondatban a “vegul is”-t

  18. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 17:19

    ideozojellel nem vesztesz semmit, mig igy ebben a formaban leirva cseppet zavarja az ember szemet a kotojellel kulonirt te betu

  19. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 17:24

    jaj, jozsi mar tudom mire ertedded a Magyart, meg a Belgat…. a 2. bekezdesben…. ott mind a ket kifejezes helyesen van irva, mert a Magyar az mondatot kezd a Belga alatt a Jurgen pedig a zenekart ertette…

    ha figyelmesen elolvasod, hogy “A Belgát se nagyon csípem, de ez a fajta hiba,kifejezetten irritálja a fülem. ” … akkor ebbol vilagosan kiolvashato, hogy a Belga zenejetol csupan a ezek a hibak irritaljak a fulet… bar arra meg nem jottem ra, hogy hallasbol hogyan jon ra a szerzo, hogy az illeto nagy betut vagy kis betut mondott… mindenestre erzekeny fule lehet

  20. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 15. 17:30

    Józsi: Tibi – a maga sajátos stílusában ugyan -, de megválaszolta a kérdést. :) Amúgy meg igazad van: a magyarban kicsivel írjuk a nemzetek nevét. Bár csodálkozom, hogy a Magyar Gárda & Co. még nem kérvényeztek egy olyan változtatást, hogy a Magyar legyen nagybetűs…

  21. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 17:35

    hat ez is ivos volt…
    de ha a magyar nem is lesz nagybetuvel, azert szerintem fogjak kervenyezni, hogy legalabb az Arpad nagybetuvel kezdodjon

  22. Írta question, ekkor: 2009. január 15. 18:01

    http://www.google.com/search?hl=hu&q=%C3%A1ll%C3%ADtatta&lr=

    áá, így nem. mert barak lacika meg egy blogger azt mondta. biztos a magyarországiak a hülyék. Ez egyértelmű…

  23. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 15. 19:06

    Látod, még a gugli is tudja: állítatta – 3 220 találat (+ajánlat keresési javaslatra: állíttatta), állíttatta – 15 300 találat. Nem mintha a Google lenne a releváns mérce, de ha már belinkelted… :)

  24. Írta jclayton, ekkor: 2009. január 15. 19:29

    hmmm… ez az állíttatta kérdés érdekes, mert szerintem is hibás a csemadok-tábla. nem gondoltam volna, hogy ennyire gyakori hiba a magyar nyelvben.

    tulajdonképpen a tagolással miből is jön ki a második t? tat-tet a képző?

  25. Írta jclayton, ekkor: 2009. január 15. 19:30

    önjavítás: hát persze. állít – tat – ta

    mint pl. a dolgoz-tat-ta

  26. Írta jozsi, ekkor: 2009. január 15. 19:44

    Megkovetem Jurgen tanar urat. A Belga valoban nem a belga.

  27. Írta tibi, ekkor: 2009. január 15. 20:59

    hanem balga?
    jól van, elég volt a sóviccekből

  28. Írta Különvélemény, ekkor: 2009. január 15. 23:28

    Kedves “nyelvőr” !

    Cikkedet olvasva eszembe jutott a sokat idézet népi szólás: “bort iszik, vizet prédikál”
    Nos, mielőtt véleményezni kezded nyelvünkbe beidegződött csökevényeket- javaslom kezd előbb saját írásaiddal.
    Nyelvhelyességi gondokat vet fel a cikkedben megjelent szavak:

    - Mailek
    - SMS-ek

    A fenti szavak írása egytől- egyig helytelen, s mellékesen jelzem egy ilyen szó sem létezik magyar nyelvünk szókincstárában.
    S kedves “magyar nyelv rajongója” – ha már annyira szereted a magyar nyelvet, mi lenne ha esetleg a fenti szavakat s akár ezeket is: korrekt, profi , blog magyarul használnád.
    Elárulom: léteznek, használatosak magyarul is

    Betetőzésként: “Megcsináltad – e a leckéd”
    Hát ez sem az igazi. A magyar nyelv mondatalkotási szabályával, hangrendfelépítésével is gond van. Elárulom így hangzik helyesen: Megcsináltad a leckét.

  29. Írta jozsi, ekkor: 2009. január 15. 23:40

    Ejeeej.. Kulonvelemeny! “Cikkedet olvasva eszembe jutott a sokat idézet népi szólás..” Akarhogy is szamolok, egy ‘t’ hianyzik!

    na, megiscsak talaltam egy pontot ma! :-)

  30. Írta jozsi, ekkor: 2009. január 15. 23:44

    De gyerekek, ebbe ne menjunk ennyire bele. Mail, SMS – mi a gond ezekkel? Uj szavak jonnek-mennek, ezek igenis hasznalatosak, csak nem a nyelveszek fogjak eldonteni, hogy mi kerulhet bele egy nyelv szokincstaraba?

  31. Írta Különvélemény, ekkor: 2009. január 15. 23:51

    :) – ezt nevezzük figyelmetlenségnek. Amennyiben történelmi emlékeim nem csalnak Kazinczynak, mint nyelvésznek, vagy inkább nyelvvédőnek sok köze volt néhány új magyar szó létrejöttének. Felvetésedre a válasz: mindkettő “dönt” a szókincs tárházáról.

  32. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 16. 09:06

    Kedves Különvélemény!
    A magyar nyelv szeretetéhez nálam – bármilyen meglepő is – nem társul az idegen szavak utálata. Nem tudok egyetérteni azzal a nyelvi xenofóbiával, hogy akkor most már száműzzünk minden idegen szót, aminek van magyar megfelelője is. Pláne (Bocs, főleg:) nem az olyan új keletű szavaknál, mint a mail vagy a SMS. Ha gondolod, te nyugodtan használd az “elektronikus levél” és a “rövid telefonos üzenet” szókapcsolatokat (vagy nem tudom, hogy fordítanád a Short Mesage Service-t magyarra), én maradok a rövidebb és praktikusabb változatuknál. Megegyezhetünk-e így ebben? :)

  33. Írta jürgen, ekkor: 2009. január 16. 09:07

    Ja, igen, és message… :)

  34. Írta maszat, ekkor: 2009. január 16. 13:29

    a nyelv élő dolog, amelyet a beszélői alakítanak, és így nincs egy ún. igazi magyar nyelv. nem kell nyelvművelőt játszani, elég ha odafigyelünk arra, hogy mit, mikor, és hogyan használunk.
    szerintem.
    a helyesírást pedig tényleg illene mindenkinek ismernie: engem is az borít ki leginkább, ha hivatalos szövegben találok ilyen hibát.

  35. Írta Szlan, ekkor: 2009. január 26. 10:00

    Meg értem, hogy a fiatalság nem tudja megtanulni a magyar nyelvet helyesen. A következőt láttam egy óriás plakáton. “Diana a celebration”. Én kicsit beszélek angolul, mégsem tudom a pontos jelentését a celebration szónak. De ez volt a legkevesebb. Szótárazás után sem nagyon értem, hogy a mondat mit akar jelenteni.
    Teljesen angol? Akkor “egy ünneplés” a jelentése?
    Magyar a névelő? Akkor “az ünneplés”? illetve ,helyesen kiírva “the celebration”?
    Feltételezzük, hogy a “celebration” szót magyar szóként használták, akkor “celebráció”-nak kéne írni.
    Hiányzik a TV műsor.

  36. Írta koarwen, ekkor: 2009. február 6. 11:59

    Én nagyon óvatosan használnám ebben az osszefuggésben a “rossz” jelzot. Az, aki nem minden esetben az akadémiai magyar nyelvtan szabályai szerint beszél/ír, az nem az “igazi” magyart beszéli? Az o magyarja az selejt, másodrangú? És mi a helyzet azzal, ha az én anyanyelvem nyelvjárási magyar? Már miért lenne “hiba”, ha azt mondom: szokok moziba járni? Egyetértek maszattal: elég oda figyelni arra, milyen helyzetben mit, hogyan mondunk. Nem fogom eroltetni a “standard magyart” ha a nagymamámmal vagy a haverokkal kommunikálok (hisz a siráso se oltonyben dolgozik, és nem járunk farmerben bálba), ugyanakkor figyelek arra, hogy formális helyzetben a standard formát használjam. Igen, ismerni kell a magyar helyesírást és a nyelvtani szabályokat, meg kell tanulni/tanítani, de tudni kell megválasztani, milyen kommunikácios helyzetben milyen alakot illik/lehet/kell használni. Engem is baromira zavar, ha pl. sajtóban, hivatalos nyelvi kozegben helytelen formákat használnak, mert kutya kotelesseguk lenne ezeket kikuszobolni! Ami viszont az informális megnyilatkozásokat illeti: nyelvében él a nemzet, nem pedig a nyelvtani szabályaiban!

  37. Írta jürgen, ekkor: 2009. február 6. 13:49

    maszat, koarwen: teljesen egyetértek veletek. Míg a helyesírásnál ki lehet jelenteni, hogy mi helyes és helytelen, hisz van egy szabályzat rá, addig a nyelvhelyességnél pontosítani kell, hogy milyen helyzetben, szövegkörnyezetben ajánlatos valamit így vagy amúgy használni. Én az egyszerűség kedvéért használtam a helyes-helytelen kifejezéseket. A “standard” magyarra gondoltam, és azokra a helyzetekre, ahol ez használatos.

  38. Írta hejesiro, ekkor: 2009. február 10. 21:58

    mondd = mond-(ja)d rövidülve.
    Ugyanígy éld = él-(je)d rövidített alakban.
    (felszólító mód, tárgy stb.)

  39. Írta Toto, ekkor: 2009. június 23. 00:03

    A mondd és éld d-je nem a felszólító mód jelének hasonult alakja. Abból nincs d. Ez az E/2. igei személyrag. Mint hejesiro is írta mond-ja-d.
    Ott a j, ami a felszólító mód jele. A mondd-ban pedig zéróként jelenik meg, nem ölt hangalakot.

  40. Írta GmB, ekkor: 2010. március 23. 16:21

    Kossuth rádión nyomja ám még a Grétsy :
    http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio/esti-beszelgetes-a-szavakrol-gretsy-laszloval.html

  41. Írta seboka, ekkor: 2010. március 24. 11:48

    koszi a linket, le fogom tolteni. :)

Reakció

© 2007-2010 - körkép.sk - Design by Fekete Bálint, Lippai Ádám