Görögország és Szlovákia

Az Európai Unió úgy, ahogy Görögország mellett is kiáll, Szlovákiát sem fogja bántani, ha esetleg romlik a demokrácia és kisebbségek helyzete.

Az utóbbi hetek gazdaságpolitikai hírei Görögország államháztartási helyzetével vannak tele. Már korábban is tudtuk, hogy a délkelet-európai állam rosszul gazdálkodik. A korábbi statisztikai trükközéseken még talán el lehetett csámcsogni bulvár szinten, a gazdasági válság azonban véresen komolyra fordította a szót. Ha Görögország nem eurót használna, már végérvényesen államcsődöt kellene bejelentenie. A valóságban azonban ez egyáltalán nem fenyeget. Az országot presztízsokokból nem fogják hagyni elbukni. Nem kell a Nemzetközi Valutalaphoz fordulnia, és ki sem kell lépnie az eurózónából. A rosszul értelmezett szolidaritás eszméje győzedelmeskedett.

Szlovákiának nincsenek komoly gazdasági problémái. Bár a hajóba dől a víz, a szivattyúk egyelőre még bírják a munkát. Szlovákia más oldalról került válságba: demokráciából és kisebbségvédelemből. Annak ellenére, hogy a kormányról folyamatosan derülnek ki egyre sötétebb korrupciós ügyek, a mindezekért oroszlánrészben felelős kormánypárt népszerűsége szinte hihetetlenül magasan áll. Miközben a legnagyobb ellenzéki párttól a támogatóik zokon veszik, hogy valamikor régebben korrupt volt, a mostani kormánypárt szimpatizánsait egyáltalán nem zavarja, hogy pártjuk most korrupt. Mindez húsz évvel a rendszerváltozás után történik, amikor már olyan választók is az urnákhoz járulhatnak, akik a bársonyos forradalom után születtek.

Ami a kisebbségvédelmet illeti, talán még nehezebb a helyzet. Állami beavatkozás rendőrségi vizsgálatba egy rasszista indíttatású súlyos testi sértés esetén; állami terror magyar szurkolók ellen; állami beavatkozás a kisebbségek magánjellegű nyelvhasználatába. Az utóbbi esetben ugyan az Unió illetékese kifejezte egyet nem értését. Mindezt azonban diplomácia virágnyelven teszi, így a szlovák oldal ezt alig veszi figyelembe. Amit más uniós politikusoktól és diplomatáktól hallani az az, hogy tárgyalni kell Szlovákiának és Magyarországnak, a szlovák kormánynak és a magyar kisebbségnek.

Látni tehát, hogy az Európai Unió úgy, ahogy Görögország mellett is kiáll, Szlovákiát sem fogja bántani, ha esetleg romlik a demokrácia és kisebbségek helyzete. Ahogy Görögország esetében sem történt semmi a statisztikai adatok meghamisítása után, úgy Szlovákiát sem pellengérezték ki a Szlovák Nemzeti Párt kormányba kerülése miatt. Sem a politikai uniónak, sem a gazdasági uniónak nincs olyan hatékony nyomásgyakorló eszköze, amivel kívülről befolyásolhatná egy ország belső életét, még ha erre szükség is lenne. Nincs meg a politikai akarat, ahogy ezt mondani szokták. Egy-egy konkrét ügy miatt meg lehet vonni egy célirányos támogatást, de ennek politikai szempontból alig van befolyásoló ereje.

Mindebből az következik, hogy a szlovák kormány addig feszítheti a húrt, ameddig akarja. Nagy a valószínűsége, hogy a következő kormányba csak egy koalíciós partner kell a Smernek. Persze lehet, hogy kettő, de azok mindenképpen megtesznek mindent, hogy elnyerjék a Smer kegyeit. A Smer pedig mondhatja, hogy megkapta a felhatalmazást. A korrupciós ügyekben és kisebbségi kérdésben akár tovább is elmehet. A görög példa mutatja, hogy az Unió politikusainak a gyomra nagyobb disznóságokat is megemészt. Szolidaritásból.