Az SaS választási programja – elemzés
Ezzel a bejegyzéssel egy sorozatba kezdünk itt, a Körképen. Reményeink szerint fokozatosan végigvesszük a parlamenti küszöb megugrására esélyes politikai pártok választási programját, kielemezve azok legfontosabb pontjait.
Két héttel ezelőtt a pártok közül elsőként, a Szabadság és Szolidaritás tette közzé választási programját. A párt húsz témakörbe és 120 programpontba csoportosította elképzeléseit. Az összeállításban mintegy száz ember vett részt.
Általános értékelés
A politikai csoportosulás deklaráltan liberális, szabadelvű. Ez érződik a programon is. Ezen felül a gazdasági aspektusok kiemelten jellemzik. A párt nevében szereplő másik szó, a szolidaritás, a szociális érzékenységet hivatott demonstrálni. A bevezetőben szerepel egy harmadik szó is, a józan ész. Ez az elképzelések és a törvények végrehajthatóságára illetve a stabilitásukra utal.
A párt a szabadságot az állam lehető legalacsonyabb szerepvállalásában látja biztosítottnak. A szolidaritást, pontosabban a szociális támogatások anyagi fedezetét, az állami pénzügyek racionalizálásával érné el. Ezek között szerepel a kiegyensúlyozott költségvetés, az állami anticiklikus gazdaságpolitika megszüntetése, az önkormányzatok gazdálkodásának az ellenőrzése, minisztériumok összevonása, például leépítések a Szlovák Nemzeti Banknál, illetve egy épületbe költöztetése a Pénzügyminisztériummal.
Adó- járulék- és szociális ellátórendszer
A program egyik vezérgondolata az úgynevezett járulékbónusz. Ennek értelmét úgy lehet összefoglalni, hogy szuperbruttósítás, továbbá a járulékok és adók számának radikális csökkentése és egyszerűsítése, beleértve az intézményi racionalizálást is. Ez egy olyan elképzelés, amely még egy országban sem működik. A párt szakembereinek számításai alapján bevezetése nem járna fiskális instabilitással.
A párt szociális programjának egyik kulcspontja a professzionális szülők előnyben részesítése a gyermekotthonokkal szemben. Kiemelt szerepet kap a szegénység elleni küzdelem is. Ebben alkalmazni kívánja a pozitív diszkriminációt.
EU, egészségügy, oktatás
Az egészségügy finanszírozási problémáit egészségbiztosítási piac liberalizálásával oldaná meg.
Érdekes a párt kapcsolata az Unióval is. Mivel a Lisszaboni Szerződés automatikusan nagyobb kompetenciát ad Brüsszelnek tagállami beleegyezés nélkül, a SaS minden uniós változtatást 3/5-ös parlamenti jóváhagyáshoz kötne.
Egy liberális párt szívén viseli a vállalkozók sorsát. A szakszervezeteket gyengítené, és nagyobb teret adna a konkrét munkaadói-munkavállalói tárgyalásoknak. Megszüntetné többek között a minimálbért, az iparhivatalt és a kötelező kamarai tagságot.
Ami a gazdaságpolitikát illeti, az energiaszektorban részleges piacnyitást javasol. Csökkentené az új külföldi beruházások támogatását. Az autópálya-építések esetében józan mennyiséget, körülbelül évi 60 km-t javasol. További magánosításokat ajánl, például a vasúti teherszállításét.
A tervek iskolaügyben, a számos liberalizációs javaslat mellett, a finanszírozás javítására irányulnak egységes normatíva kialakításával. Megengednék tandíj szedését is az alapellátást nyújtó iskolahálózaton felül.
Médiapiac
A média területén privatizálnák a TASR-t; a köztévét és közrádiót összevonnák. A koncessziós díjak helyett a nemzeti össztermék adott részéből finanszíroznák, bővebben nem kifejtett módon. A felügyeletet a Médiatanács helyett egy 7 éves mandátumú, 21 tagú, háromévente három új taggal bővülő tanács látná el.
A marihuána behozatalát egészségügyi céllal engedélyezné.
Közszféra
Ami az ország politikai rendszerét illeti, a népszavazási kérdésekben felvetett változtatások mellett szerepel az egyéni szavazatok kizárólagos száma a jelöltek mandátumszerzési sorrendjének esetében. Az országos és megyei szavazások körzetei azonosak lennének. A program ebben a fejezetben foglalkozik a gépjárművezetők jogbiztonságáról a túlzott rendőri intézkedésekkel szemben.
A párt a korrupciót az információkhoz való szélesebb hozzáféréssel csökkentené (közbeszerzés, személyi vagyon nagysága stb.) okozaAz egyén szabadságát többek között az adatvédelem szigorításában vagy a válások könnyítésében látná. Élettársi kapcsolatot azonos neműek is kialakíthatnának.
A SaS a jogállam megerősítést egyebek mellett úgy szeretné elérni, hogy a bírósági ügyeket a bírák véletlenszerűen kapnák. Az alkotmánybíróság döntési kötelezettségét határidőhöz kötné. Háromszintűvé tenné a bíróságokat: polgári-kereskedelmi, közigazgatási és büntető. A Bírói Tanács közjogi intézmények által kinevezett tagjait is ezekből az ágakból választanák meg. Minden bírósági döntés és jegyzőkönyv hozzáférhető lenne. A bírák kinevezése véges lenne, nyolc évre szólna.
A felsoroltakon kívül a programban még szerepel a természetvédelem, tudomány, kultúra, sport, mezőgazdaság, ill. kül-és biztonságpolitika.
Kisebbségpolitika
A párt programja nem foglalkozik a nemzetiségekkel. A roma ügyet, mint szociális kérdést emlegeti, a magyar kisebbség esetében konkrétan a szlovák-magyar államközi kapcsolatok javításáért száll síkra. Ezen felül javítani szeretné a határ mindkét oldalán élő nemzeti kisebbségek helyzetét. A többségi nemzettel kapcsolatban még szűkszavúbb. Nincsenek össznemzeti szlovák érdekek. Ilyen szókapcsolat, etnikai mellékzönge nélkül, csak mezőgazdasági politikánál, ill. a sportnál a jégkorong esetében szerepel. A programot olvasva úgy tűnik, hogy a bevezetőben kiemelt szabadságot, az egyén szabadságát, magában kell foglalnia az identitását megőrizni kívánó nemzetiségi lakos szabadságának is.
A Szabadság és Szolidaritás programja radikálisnak tekinthető, ezért még liberális szakújságíró részéről is komoly kritiká kapott. Vita alakult ki, hogy engedélyezné a drogokat, bevezetné a tandíjat és a túlzott deregulációt. A vádakat maga a pártelnök utasította vissza.
Összegzés
A program sok elemében újszerű, még sehol sem kipróbált ötleteket tartalmaz. Előnye, hogy a Szlovákiában bevezetett úgynevezett egyenadó, amely szintén ezen agytröszt találmánya, egyszer már komoly sikert hozott. Hogy mi valósulna meg belőle, az úgyis politikai alku kérdése. Ha a párt be is jutna a parlamentbe, egyedül bizonyosan nem alakítana kormányt. Nemzeti-nemzetiségi szempontból a program teljesen semleges. A felvidéki magyarság számára pedig egy gyenge állam mindenképpen előnyös lenne.








Írta nyomkereső, ekkor: 2010. március 3. 10:41
“A felvidéki magyarság számára pedig egy gyenge állam mindenképpen előnyös lenne.” – Feltéve, ha ő maga erősebb.
Írta kunigunda, ekkor: 2010. március 3. 11:19
Na ez tetszik, korrekt elemzés, semmi furka-piszka. Szerintem jövőnk záloga, hogy az SaS minél jobban szerepeljen a választásokon.
Írta tibi, ekkor: 2010. március 3. 13:45
hat a korrekt elemzes nezopont kerdese, mert egy elemzesnek pont az a lenyege, hogy csavarjaira kapja szet a dolgokat… hogy ramutasson a gyenge pontjaira es kiemelje az erossegeit… ezt csak egy altalanos eszmefuttatasnak neveznem, vagy meg annak sem, inkabb egy altalanos osszegzese es bemutatasa a programnak, amit barki letolthet es elolvashat reszletesebben a part oldalan… ha nagyon vicces akarnek lenni, akkor azt mondanam, hogy megint csak szubjektiv nezopont kerdese, mert a part programjabol barmit ki lehet emelni es barmit el lehet hallgatni a szerzotol fuggoen;) … amugy meg tudjuk, hogy “mennyire fontos” egy part programja, es “mennyire igyekeznek” a programjuk alapjan kormanyozni, ha bekerulnek… szoval formalitas
Írta nyomkereső, ekkor: 2010. március 3. 14:48
Úgy látom, a következő programelemzésre már megvan a jelentkező :)
Írta tibi, ekkor: 2010. március 3. 18:23
jj, de amugy a celnak boven megfelel… nincs vele semmi problemam, szep osszefoglalo, csak ne keverjuk ossze az elemzes fogalmat az osszegzessel;)
Írta 21, ekkor: 2010. március 20. 10:24
Nekem tetszett, persze azért jobb lenne, ha tényleg ‘csavarjaira’ szedné szét az elemző.
“amugy meg tudjuk, hogy “mennyire fontos” egy part programja, es “mennyire igyekeznek” a programjuk alapjan kormanyozni, ha bekerulnek…” – ha nem is próbálunk a program alapján választani, akkor ők sem fognak az alapján kormányozni, mivel az emebreket úgysem érdekli.
Írta Róbert, ekkor: 2010. május 3. 15:45
Ideje lenne Szlovákiában is egy kisebb államnak, azaz kevesebb képviselő legyen a parlamentben és a kormányban, valamint a községek élén. 5 millió főnél elég az 50 parlamenti képviselő a 10 milliónál a 100!!! A magyar nyelvnek is hivatalosnak kéne lennie Szlovákiában!!!
Írta kovax, ekkor: 2010. május 3. 15:50
“A magyar nyelvnek is hivatalosnak kéne lennie Szlovákiában!!!”
?
Egész Szlovákiában? Ott is ahol magyart még csak nem is láttak?
Szerintem inkább csak a déli sávban + a megyeszékhelyi, fővárosi hivatalokban.