Görögország – a demokrácia bölcsőjének csődje

15o euró, régi pénznemben 4 500 korona.  Ennyit kell összedobnunk  ahhoz, hogy Görögörszág legalább 2014-ig lélegeztetőkészüléken maradhasson. Mindenkinek. Ivan Gašparovič-tól kezdve Böske néniig Ipolyszakálloson. Robert Fico kormányfő az ország nevében pénteken áldását adta a közös mentőcsomagra, melyet szlovák részét az új parlamentnek kell majd ratifikálnia. Szolidaritás európai módra. Tovább… »

Athéni levelek 87.

A fiúk a hátam mögött múltkor már azon viccelődtek, hogy mikor írom meg az athéni levelek 87. részét. Hogy a kíváncsiságukat kielégítsem, és persze megnyugtásul, hogy ne legyenek álmatlan éjszakáik a kérdésen való filozofálgatás közben, íme, megírtam az örömükre. Tovább… »

A Jobbik a szlovák parlamentben

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa mai ülésnapján foglalkozik Szegedi, Csanád Jobbikos európai parlamenti képviselő kijelentéseivel, illetve az azokhoz elfogadandó parlamenti nyilatkozattal. Hogy fölelevenítsük kicsit, az EP-ben elhangzott egyperces felszólalásában, ill. egy közleményében Szegedi Szlovákia EU-ból való kizárásáról, a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánításáról, valamint a Benes-dekrétumok visszavonásáról is beszélt.

A plénum elé a javaslat a Külügyi Bizottság támogatása nélkül került.

Az alábbiakban online beszámolunk a felszólalókról és a legérdekesebb hozzászólásokról. Kövesse az ülést a Körképen! Kb. 10:35-kor kezdünk!

Tovább… »

Athéni levelek 2.

A görög nép már mindjárt a második nap megszerettette magát velem, amikor Athén egyik külvárosában benéztem egy füstös kis kocsmába kulturalizálódni. Abban a kocsmában még nem fordult meg idegen ember, mert a jelenlévők közül senki sem tudott még csak egyetlen egy szót sem angolul. A kommunikációs felkészültségünk kölcsönös volt, mert görögül én is még csak a mindennapi élet boldogulásához szükséges két mondatot beszéltem: „ti kanis?” („hogy vagy?”), meg hogy „efhariszto parakalo” („köszönöm nagyon szépen”). Tovább… »

Athéni levelek 1.

A nyári turistaszezon ellenére nagyon felkapott téma lett mostanság Görögország. Szinte egész Európában beszélnek róla. Persze nem igazán pozitív hangnemben. Hatalmas államadóssága megingathatja az eurót és vele együtt az Európai Uniót is. Kérdéses, hogy az Unió polgárai mennyire akarják átvállalni a görög államháztartás kilengéseit. Tovább… »

Görögország és Szlovákia

Az Európai Unió úgy, ahogy Görögország mellett is kiáll, Szlovákiát sem fogja bántani, ha esetleg romlik a demokrácia és kisebbségek helyzete.

Az utóbbi hetek gazdaságpolitikai hírei Görögország államháztartási helyzetével vannak tele. Már korábban is tudtuk, hogy a délkelet-európai állam rosszul gazdálkodik. A korábbi statisztikai trükközéseken még talán el lehetett csámcsogni bulvár szinten, a gazdasági válság azonban véresen komolyra fordította a szót. Tovább… »

A jéghegy csúcsa avagy a klímáról Dániában

Igen, a jéghegyekről is szól az a klímacsúcs, amely ma, december 7-én kezdődik és 11 napon keresztül tart majd Koppenhágában, és amely a 2009-es év végének – de egyes körökben az évtized – egyik legjelentősebb politikai eseménye lesz. Bár ahogy a könyvelők mondják, „nyugtával dicsérd a napot”, ezért azt hogy mennyire jelentős eseménnyé válik, csak utólag fogjuk megtudni. Mindenesetre sokat fogunk hallani Dániáról az elkövetkezendő napokban, ezért jó alkalom a mai nyitónap arra, hogy felfrissítsük, mire is megy a játék.

Tovább… »

Jogalkotó EU-polgárok

Kicsit csúsztatás a címben szereplő “jogalkotó” szó, mert azért jogalkotásról még a szó szoros értelmében nem beszélhetünk. Mindenképpen pozitívumként értékelhető azonban a nemsokára érvénybe lépő Lisszaboni Szerződés (a továbbiakban LSz) egyik passzusa, amely a polgárok kezdeményezési jogáról szól. Ennek a rendelkezésnek egyértelmű célja, hogy csökkentse a távolságot az EU-s döntéshozatal és a polgárok között, vagy szaknyelven a “demokratikus deficitet”.  Konkrét formát még nem öltött ez a jog, ebben kéri segítségünket most az EU.

Tovább… »

Műboldogság emberi sorsok romjain

Utazás határok nélkül, közös piac, közös valuta. Az egyértelmű európai uniós pluszok mellett vannak természetesen negatívumok is, amiket a globalizáció és a határok megnyílása hozott magával. Legkézenfekvőbb a határokon is átnyúló bűnözés, illegális migráció, ember-, fegyver- és kábítószerkereskedelem. Hogy ezek közül most az egyik legégetőbb problémáról ejthessünk szót, kapóra jött a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction – EMCDDA)  által épp tegnap (november 5) kiadott éves jelentés (itt tölthető le 23 nyelven).

Tovább… »

5 ország 1 törvény ellen

Az alábbiakban Korom Mari vendégszerzőnk írását közöljük.

Vegyes fogadtatásra talált az Európai Parlamenti képviselők részéről a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány fiataljainak kezdeményezése, melyben a diszkriminatív szlovák nyelvtörvényre hívták fel a figyelmet. Az alapítvány vezetősége és fiataljai Surján László meghívására utaztak Strasbourgba. Tovább… »

Gázháború – Szigorúan ellenőrzött vezetékek

Ki ne emlékezne még az év elejei eseményekre, amikor az oroszok gázcsapelzárását nemcsak családok milliói, hanem jó pár közép-európai ország gazdasága is megsínylette. Ilyet azért nehéz elfelejteni. Nemcsak azért, mert a médiában rögtön megjelent pár katasztrófa-cikk a sötétségbe és a fagyhalálba boruló éjszakákról és a bűnözés drasztikus megnövekedéséről, hanem mert ilyenkor tényleg rádöbben az ember arra, amit már eddig is tudott, hogy az egész világunkat a gáz és a kőolaj irányítja. Tovább… »

Távol Európától

“Mi is a bajom a nyelvtörvénnyel?” – kérdezte a minap kollégám. A kérdés nem volt  rosszhiszemű, sőt, némi érdeklődést véltem felfedezni benne. Na, hát akkor lássuk csak szépen sorban.

Remélem, nem fog senki anarchistának tartani, ha kijelentem: vannak dolgok, melyeket nem kell törvénnyel szabályozni. Ilyen egy nyelv szabad használata. Az első számú és egyben legnagyobb bajom a törvénnyel tehát az, hogy egyáltalán létezik. Szerény véleményem szerint ez ellen nem is annyira nekem, mint inkább a Szlovák Tudományos Akadémia nyelvművelőinek kéne tiltakozniuk, akik ugye tudják, hogy a nyelv él, és felhasználói döntik el, milyen irányba fejlődik. Hogy ezt miért nem teszik? Úgy látszik valóban kevés anarchista ül az Akadémián! (bölcsebb válasszal álljon itt a Týždeň egy írása). Tovább… »

A féléves cseh EU-elnökség kiértékelése

Szinte észre sem vettük, olyan gyorsan elszállt ez a fél év. Izgalmakban nem volt hiány nemcsak idehaza, hanem a nagyvilágban sem. Pl. a csehek kiélvezhették soros EU-s elnökségüket, és lehetőségük volt megmutatni a világnak (vagy csak a franciáknak), hogy a kis országok is éppúgy meg tudják állni a helyüket, mint a nagyok. Az eredményességen és sikerességen vitatkozni lehetne, mert az idő rövidsége miatt nem sok mindent lehet értékelni. Fél év tényleg csak arra jó, hogy egy cseppet szétszaladja magát az ember és megismerkedjen a körülményekkel. Tovább… »

Skóciában – rólunk

Hogyan vélekedik rólunk egy Skóciában élő német PhD hallgató akinek szakterülete történetesen a szlovákiai magyar kisebbség? Ada-Charlotte Regelmann a Glasgowi Egyetem Közép- és Kelet-Európai Tudományok Tanszékének hallgatója. A napokban Pozsonyban kérdeztük tapasztalatairól, véleményéről, a szlovákiai magyarokról, az észtországi oroszokról és sok másról. Vajon milyennek lát minket a kívülálló?

Tovább… »

Alakul az új Európai Parlament

A pár napos pihenés, ünneplés vagy adott esetben sorok zárása után lassan elindul újabb ötéves küldetésére a június 4-7. között megválasztott Európai Parlament. A képviselők beiktatására ugyan csak július 14-én kerül sor, de a frakciók már megalakultak, illetve alakulóban vannak, a posztokról való egyezkedés elkezdődött, valamit napi szintű sajtótéma az Európai Bizottság jövendőbeli elnökének személye is. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy mi is a jelenlegi helyzet, kinek lesz vagy lehet döntő szava az Európai Parlamentet és az Európai Uniót irányító személyek kiválasztásában.

Tovább… »