Téli körkép

Bizony, bizony ránk köszöntött a tél és ilyenkor - hacsak nem szándékozunk a télből nyarat csinálni egy ausztráliai repülőjegy formájában - érdemes idehaza körülnézni, hol lehetne kellemesen eltölteni a fagyos téli napokat. Vigyázó szemünket ezúttal a környező sípályákra vetjük, és a teljesség igénye nélkül megpróbálunk bemutatni néhány ismertebb hazai síközpontot. Vigyázat! A cikk a szerző személyes (korántsem objektív) benyomásait tükrözi!

Induljunk útnak a Kárpát-medence észak-nyugati csücskéből. Tájainkról elindulva az első valamirevaló síközpont, ahol nemcsak szánkózni érdemes a Körmöcbánya feletti Skalka. Skalka tipikusan egynapi sízésre kitalált hely. A sípályák erdők között húzódnak a hegy északi oldalán - ennek köszönhetően meglepően sok hó van itt még tavasszal is. Érdemes ideugorni akár még húsvéthétfőn is. A pályák nehézségi fokát piros/erős pirossal jellemezném. Hátrányuk az, hogy szűkek, így a hegyi mentőknek bizony sok dolga akad: hol egy hódeszkás köt ki az erdőben, hol egy másnapos szilveszterező megy neki a felvonópóznának. A büfénél hétvégeken hosszú sor kígyózik, de ha nem csalnak emlekeim a rumos tea ára nagyon előnyös.

Haladjunk kicsit feljebb, konkrétan Besztercebánya fölé, ahol már egy ötcsillagos síközpont vár ránk. Donovaly az utóbbi években vicc nélkül a  “Budapester Hausberge” státuszt is viselhetné, annyi a magyarországi turista. Nem véletlenül. Ez ugyanis a legközelebbi és talán egyetlen egynapos kiruccanásra alkalmas közeli síközpont a budapestiek számára. Donovaly kiváló hely főleg a kezdőknek, az igényesebb síelőknek  a Nová Hoľa domb nyújthat némi vigaszt. Sajnos az utóbbi években (déli fekvése miatt) gyakran hóhiánnyal küzd. Megfelelő hóviszonyok esetén viszont (min. 50cm - máskülönben csak kölcsönzött síléccel menjünk :) jót síelhetünk itt. Az adrenalinsportokat kedvelőknek érdemes kipróbálni a felvonó alatti szakaszt, esetleg a régi, harminc éve használaton kívül lévő fenyőfákkal tarkított Zvolen sípályát. Hotelek, szaunák, éjszakai élet, chipkártyás síbérletek, hétvégi attrakciók… az embernek már-már az az érzése, hogy itt valamit megértettek abból, mi az az idegenforgalom. A weboldal (sorrendben) szlovák, angol, magyar, lengyel és német nyelvű, sőt tavaly még az ordító helyesírási hibák is eltűntek a magyar nyelvű webről. Aki négylábú társainkat szeretné látni akcióban, az ki ne hagyja az itt évente megrendezésre kerülő szánhúzó Európa-kupa futamot. Az árakat viszont enyhén szólva túlzásnak tartom: Az idén ünnepek alatt 29,50-et, január 7. után pedig 26 eurót kérnek a napi síbérletért. Ha van Euro26/ISIC kártyánk akkor 10%-ot megspórolunk.

Ugorjunk most egy kicsit északabbra, a lengyel határhoz. Veľká Rača szintén szlovák top síközpontnak szamít. Személy szerint én nem tartom annak, lehet hogy ebben az is szerepet játszik, hogy ottjártamkor, valami barnás jég borította a sípályát hó helyett. A sípályák rövidek és monotonok, a felvonós személyzettel egyszer kicsit összekülönboztem, mert hogy hogy képzelem én azt, hogy négy óra egy perckor még föl akarok menni! Szerencsére nem lett verekedés a dologból. Mentségükre szolgáljon, hogy a Dedovka sípályán lévő panzióban finom kakaós palacsintát készítenek.

A rózsahegyi Skipark Ružomberok akár egy jó síközpont is lehetne, ha nem nyílna közvetlen kilátás az ipari városra. Kedvező szél esetén még a helyi papírgyár füstje is felejthetetlen élményt nyújthat, érdemes kipróbalni.

Most pedig evezzünk kicsit komolyabb sípályák felé. Lipótszentmiklóstól néhány kilométerre a Demänovai-völgyben található Szlovákia vitán felül legszínvonalasabb és legtöbbet nyújtó síközpontja, Jasná. 34 kilométernyi sípályával, a teljes kezdőktől a freeriding-ot kedvelő extrém síelők is megtalálják itt a kedvükre valót. Jasná a Chopok északi lejtőin terül el, de a síbérlet a Chopok déli lejtőin is érvényes, a két központ pedig tavalytól össze van kapcsolva. A déli oldal infrastruktúrája finoman szólva is hagy némi kivánnivalót maga után, de előnye, hogy itt gyakran kétszer annyi hó van mint az északi oldalon, naposabb és kevésbé szeles. Egyszer régen, emlékszem, a Chopok déli oldalán a felvonónál állva finn vodkát töltögettek - amolyan marketingcélokból: bedobsz két felest, egyszer ingyen mész! Mondanom sem kell, aznap a hegyi mentőknek sűrű volt a programjuk! Az északi oldalon viszont a szolgaltatásokkal sincs gond. Kiváló ebédelőhely az 1670m magasan fekvő Luková. Az ínyenceknek érdemes még följebb menni - egyrészt a csúcson levő Kamenná chata nevű menedekház miatt, ahol szintén jól főznek, másrészt itt kezdődik a freeriding-ozók világa, ahol ha elég jónak érezzük magunkat, és megfelelőek a hóviszonyok, kiprobálhatjuk milyen is az érintetlen havon síelni. Jasnán annak idején alpesisí-világkupa futamokat is rendeztek, de úgy látszik a kemény konkurenciában  a mai sportdiplomácianák még van hova fejlődnie. Ha autóval érkezünk, készüljünk fel arra, hogy a parkolótól síbusszal jutunk csak el a felvonókig. A kiszolgált karosák kényelmét természetesen ingyen élvezhetjük.

A Magas-Tátrában két említésre méltó síközpont található. Az egyik a Csorba-tó a másik  a Tatralomnyic fölött lévő Lomnyici-nyereg (Lomnické sedlo). A Csorba-tóról olyan vegyes benyomásaim vannak, őszintén megmondva kicsit többet vár az ember annyi pénzért. A felső szakaszon lévő Solisko sípálya még csak-csak elmegy, de valahogy hiányzik belőle a kihívás. Rengeteg az ember, szinte mindig tömeg van a pályán és nincs hová menekülni.

A Lomnyici-nyereg viszont a kedvencem. Egy kis túlzással akár tátrai gleccser címet is kiérdemelné, itt ugyanis még április végén is rendszeresen egy méter fölött van a hó. Tátralomnyicról kabinos felvonóval juthatunk az 1800m magas Kőpataki-tóhoz, majd a sípályán rozoga, lassú kétszemélyes felvonóval tovább. A fenti sípálya hosszú, széles, és nagyon igényes. Bizony, nem hülyeség biztositást kötni, hacsak nem akarunk egy félmillióba kerulő repülőutat abszolválni a poprádi kórházba. All inclusive -  helikoptertéri illeték beszámítva.

Kíváncsi vagyok, mi a helyzet arrafelé mostanában, a hírek szerint a J&T nagy beruházásokba kezdett, új sípálya épült, újabb erdőszakaszok lettek kivágva, sokak szerint utoljára ilyen pusztítást az emlékezetes tátrai vihar vitt véghez. De ez egy másik történet, erről talán majd máskor.

Tegyünk a végére egy kitérőt a határon túlra. A pozsonyiak körében nagy népszerűségnek örvend az osztrák Semmering. Közelsége es könnyű elérhetősége miatt ideális egy egynapos kiruccanásra. A sípályák kékek, pirosak, egyszóval a kezdők, de a jó síelők is megtalálják itt a kedvükre valót. Hétvégeken “sívonat” is indul a fővárosból Semmeringbe - tavaly kipróbáltam, és állíthatom az út nem hosszú: odafelé alszunk egyet a korai időpontra való tekintettel, visszafelé meg ideális, ha az étkezőkocsiba szól a helyjegyünk: amíg kirendelünk és elfogyasztunk egy kirántott sajtot és két sört, a vonat be is fut a ligetfalui állomásra. A vonatozás további előnye, hogy a menetjegy árában benne van a síbérlet is (vagy a síbérlet árában a menetjegy?) Mindegy. A lényeg: út+síbérlet=34euro. Este az egésznapi síeléstől garantáltan holtfáradtan érkezünk haza.

Hát ennyi lenne az én know-how-om a téli sportok terén, remélem sikerült néhányatoknak kedvet csinálnom így a szezon kezdetén. Kívánok minden kedves bloggernek és olvasónak kellemes téli kikapcsolódást!

Képek: hkati , allposters.com