1989. június 4., Mennyei Béke tere, Peking, Kína
1989 a szabadság szinonimája sokunk számára. Húsz éve élvezzük és tanuljuk a demokráciát. Hosszú út áll még előttünk, de a szabad véleménnyilvánítás, a sajtószabadság, a demokratikus választások ma már természetes dolognak számítanak tájainkon is. Egy exkluzív klubba kerültünk húsz éve, amit mai fejjel csak nagyon ritkán tudatosítunk. Nem mindenkinek sikerült ez akkor úgy, ahogy nekünk. A kínaiak számára 1989 egy szomorú évforduló marad csupán. Akkor, ott, 1989 június 4.-én a hatalom verfürdővel vetett véget a születendő kínai demokráciának. A világ demokratikusabb felében a mai napon a pekingi események huszadik évfordulójára emlékeznek.
De mi is történt húsz éve ebben az országban, amelyet ma tökéletes olimpiaszervezése és kétszámjegyű GDP növekedése miatt csodálunk? Számokban röviden így összegezhetnénk a Tien-an-men téri eseményeket:
- 241 hivatalos áldozat - a kínai történelemcsinálók adatai szerint
- További 3600 - 7000 halálos áldozat a különböző emberjogi szervezetek nem hivatalos becslései alapján
- 120 000 letartóztatott
- 34 kivégzés az Amnesty International adatai szerint
A Tien-an-men téri megmozdulások Hu Jao Pang kínai demokrata politikus halálával kezdődtek. Hu volt az a politikus a nyolcvanas évek Kínájában, aki a gazdasági reformokban és a demokratizálódásban látta országa jövőjét. “Érdemeiért” 1987-ben a párt lemondásra kényszerítette és száműzte a politikai palettáról. 1989-es halálakor diákok maroknyi csoportja gyűlt össze a pekingi Mennyei Béke téren Hu Jao Pang emlékének tiszteletére.
A megemlékezés természetesen Hu politikájával való szimpátia kifejezése volt. A következő napokban diákok ezrei jöttek és Hu rehabilitálását követelték. A megemlékezés májusra kommunistaellenes demonstrációvá nőtte ki magát. Követelések fogalmazódtak meg, melyek közt szerepel a szólás- és sajtószabadság, az emberi jogok tiszteletben tartása, és a demokrácia bevezetése. Válasz helyett azonban csak rendőrök érkeztek a térre.
Május végén már százezres tömeg tartózkodik a téren, a tüntetők egy része éhségsztrájkba kezd. Halvány reménysugár jelenik meg Csao ce Jang párttitkár személyében, aki személyesen érkzik a diákok közé. Úgy tűnt, párbeszéd alakulhat ki a tiltakozók és a hatalom között. A párt azonban másképp gondolta: Jangot tettéért élete végéig házi őrizetbe helyezték.
Május huszadikán a kommunista párt rendkívüli állapotot hirdetett és Peking utcáin tankok jelentek meg. Elfoglalták az egyetemeket és körbefogták a tüntetőket. A Tien-an-men téren az utolsó pillanatig békés tiltakozás zajlott, amikor június harmadikán megindultak a tankok a demonstrálók felé. Hidegvérrel, kíméletlenül. Június negyedikére helyreállították a rendet…
A pekingi Mennyei Béke téren történt tragikus események huszadik évfordulója alkalmából ma világszerte megemlékezéseket tartanak. A Človek v ohrození, Konzervatívny inštitút M.R.Štefánika, Amnesty International Slovensko, Spoločnosť priateľov Tibetu, Slovenská asociácia Falun Gong polgári társulások szervezésében megemlékezésre kerül sor Pozsonyban is. Helyszín: Kínai nagykövetség, Jančova 8, június 4, 18.00
