,,Euroval" - mentőöv vagy államcsőd?
Az ,,euroval‘‘, vagyis Euró Stabilitási Mechanizmus egy komplex mentőcsomag első része, melyet az eurozóna 17 országa kötött egymással pénznemük stabilan tartásának érdekében. Ezzel a céllal alapították meg 2010 nyarán az EFSF-t (European Financial Stability Facility / Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz). Nem más ez, mint luxemburgi székhelyű részvénytársaság, melynek alaptőkéjéhez az eurozóna összes állama hozzájárul ugyanolyan arányban, mint az ECB (European Central Bank / Európai Központi Bank) alaptőkéjéhez. Ez az alaptőke 440 milliárd euró, amiből 250 milliárd vehető igénybe szükség esetén, a maradék az AAA-s rating tartásához kell. (Mire jó ez? A piacon ez az AAA-s rating sokkal többet ér, mint egy csőd szélén álló ország CCC-s ratingje). Ez a csomag 2013-ig vehető igénybe. Utána lépne életbe a mentőöv második fázisa, az Állandó Stabilitási Mechanizmus. Ennek körülbelül 500 milliárd lenne a kerete (Szlovákiának ez 5,8 milliárdos garanciavállalást és 2014-től 3 évig tartó 660 millió befizetését jelent).
írta: z.zrt, készült: 2011.10.26. - 00:01, megváltoztatva: 2011.10.27. - 08:50
Az elmúlt pár hónapban a sajtó az ,,eurovaltól” hangos. Támogatjuk, nem támogatjuk, belebukik a szlovák kormány…Szükségességéről, vagy annak ellenkezőjéről mindenkinek határozott véleménye van, de hogy mit is takar pontosan, azt a többség nem tudja.
Az ,,euroval‘‘, vagyis Euró Stabilitási Mechanizmus egy komplex mentőcsomag első része, melyet az eurozóna 17 országa kötött egymással pénznemük stabilan tartásának érdekében. Ezzel a céllal alapították meg 2010 nyarán az EFSF-t (European Financial Stability Facility / Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz). Nem más ez, mint luxemburgi székhelyű részvénytársaság, melynek alaptőkéjéhez az eurozóna összes állama hozzájárul ugyanolyan arányban, mint az ECB (European Central Bank / Európai Központi Bank) alaptőkéjéhez. Ez az alaptőke 440 milliárd euró, amiből 250 milliárd vehető igénybe szükség esetén, a maradék az AAA-s rating tartásához kell. (Mire jó ez? A piacon ez az AAA-s rating sokkal többet ér, mint egy csőd szélén álló ország CCC-s ratingje). Ez a csomag 2013-ig vehető igénybe. Utána lépne életbe a mentőöv második fázisa, az Állandó Stabilitási Mechanizmus. Ennek körülbelül 500 milliárd lenne a kerete (Szlovákiának ez 5,8 milliárdos garanciavállalást és 2014-től 3 évig tartó 660 millió befizetését jelent).
Hogy pontosan megértsük, hogy működik a dolog, vegyünk egy példát. Az eurozónának jelenleg 5 ,,bajba jutott’’ országa van (PIIGS – Portugal, Italy, Ireland, Greece, Spain). Ha valaki a PIIGS országai közül segítséget kér, a következő folyamat zajlik le:
- Az Európai Bizottság megvizsgálja, indokolt-e a kölcsön, esetlegesen lehet-e másképp orvosolni a problémát.
- Amennyiben nem, elkezdenek tárgyalni a kölcsön kamatának nagyságáról.
- Az EFSF belép a pénzügyi piacra, értékpapírokat bocsájt ki, melynek kezesei az eurozóna tagállamai.
- A pénzügyi piacon szerzett pénzből a bajba jutott ország megkapja az előzőleg megítélt összeget.
- Ha a kölcsönt nem képes visszafizetni, akkor az stabilitási mechanizmus a kezeseket kötelezi az ennek visszatérítésére.
És az utolsó pont az, ami miatt sokan ellenzik a védőcsomagot. Mert így a bajba jutott országnak megvan a lehetősége, hogy továbbra is nyújtózkodjon azon a bizonyos takarón túl, hisz kezesei kötelesek fizetni helyettük – amint láttuk, Görögországban pontosan ez a forgatókönyv játszódott le. Ilyenkor viszont bukhat sok, nem stabil gazdasággal rendelkező ország. Például ha Szlovákia nem tudja megfizetni a kezesként rá eső részt, akkor fizet helyette Németország, de ebben az esetben Szlovákia Németország adósa lesz.
A stabilitási mechanizmust Görögország megsegítésével azonosítják a legtöbben. Görögország fizetésképtelen. Ez tény. Miért kéne neki mégis segíteni? A nagy európai bankoknak nem kevés pénze van görög kötvényekben. Ha az állam becsődöl, ezeknek a bankoknak a költségvetésében hatalmas fekete lyukak keletkeznek, ami magával ránthatja a kis bankokat is. Ez pedig az amúgyis ingatag európai bankrendszernek nem tenne jót.
Tetszik, nem tetszik, Szlovákia az EU tagállama, pénzneme az euró. És mint minden éremnek, ennek is két oldala van. A válság beköszöntekor láttuk a jó oldalát, és az a pénz sem jött rosszul, amit az EU-tól kapott az ország a Tátrát ért károk helyreállítására. Most pedig itt a rossz oldal, a stabilitási mechanizmus. Csak átmeneti megoldás és annak sem a legjobb, de ez a szükséges rossz ahhoz, hogy az euró stabil maradjon. Szolidaritás – az EU egyik alapelve.
Kapcsolódó cikkeink:
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!
A tartalom trackback URL-je:
http://korkep.sk/trackback/8279
Az egész hacacáré egyetlen igazi nyertese Luxemburg. Az ottani bankárok - jóapám szavaival élve -, ha nem lenne fülük, körbevigyorognák a fejüket az örömtől, ahogy elképzelik azt az irdatlan sok pénzt.
(Tibi, mondjuk kiszámolhatnád, hogy a 440mld € ketteskből összerakva mekkora kupac - szerintem az már olyan dagobert bácsis adag lesz.)
((Erről se lenne monnyuk rossz egy cikkecske, hogy miért is jó abba a kis országocskába nyomatni a pénzt.))
hat multkor a haver hazasodott, aztan a focicsapattal vettunk neki egy kincsesladat, aztan dobtunk bele 8-10 ezer kc osszerteku 20 Kc-s ermeket… hat nem tudom, hogy mennyire volt oszinte a boldogsaga;)
Luxemburg szamomra sem logikus. Van bankja a gazdasagi valsag legnagyobb vesztesei listan, es atneztem a top bankos listakat, de valahogy egyiken sincs rajta. Majd ezutan lesz…
Nem olyan irdatlan nagy penzmennyiseg az, ha belegondolunk, hogy GO es lehet hogy meg par PIIGS allam az elkovetkezo evekben ebbol fog tengodni.
Meglatjuk, mi lesz ma este Brusszelben. 40-60%-os lehet a bankok teherviselese, arrol van most szo. Hogy egy kicsit nezzuk a bankok szemszogebol is a dolgokat, azert el kell mondani, hogy ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha valaki mondjuk 100 eurost invesztalt a gorog allamkotvenyekbe (az allamkotvenyekbe valo befektetest rizikomentes befektetesnek hivjak egyebkent) akkor abbol 40 - 60 eurot lat viszont. Egy ilyen "remek" uzlet utan nyilvanvalo, hogy egy penzintezet se ad tobb penzt GO-nak a kozeljovoben.
Brusszelben epp egy intelligens csodeljaras kezdodott, amelyben elore igyekeznek egyezsegre jutni a penzintezetekkel es megegyezni a vesztesegek mertekeben. Ehhez kellett az "euroval" - hogy GO "biztonsagosan" becsodolhessen vegre. Kivancsian varom, mire jutnak az urak, egy-ket szazalek is hatalmas osszeg, nagy vita lesz meg ebbol.
Azért nem is olyan kevés az, MO államadósságának hatszorosa pl.