Orosz kaland – ha a Nyugatnak nem megy, ott a Kelet

Szlovákia exportjának 83,8 -a az Európai Unió országaiba irányul – Németországgal és Csehországgal az élen. Kérdéses azonban, hogy mennyire stabil dolog továbbra is elsősorban a nyugati exportra építeni, ha a gazdaság az EU szinte összes országában (jobb esetben) stagnál, vagy (rosszabb esetben) a recesszió jellemzi.

Aki mer, az nyer!

Szakértők szerint Szlovákiának, ha kereskedelmi mérlegén javítani szeretne és túl akar lépni a gazdasági válság negatív hatásain, egyértelműen a régi, jól bevált piacokról a fejlődő országok felé (is) kell fordulnia. Azon országok felé, akiket ugyan szintén meglegyintett a gazdasági válság szele, azonban sokkal gyorsabban talpra álltak, mint nyugati társaik. Többek között Oroszország is ide tartozik.

Kövesd a Körképet a Facebookon is!

Az orosz medve és a tátrai kistigris újkori barátsága, illetve az Oroszországban rejlő lehetőségek voltak a fő témai a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara (SOPK) szemináriumának múlt héten, ahol a Körkép is jelen volt. Oroszországba a szlovák export mindössze 4,2%-a irányul, miközben sokkal nagyobb potenciált rejt magában a posztkommunista ország.

Az orosz GDP 1999-2008 között átlagosan 7%-os növekedést mutatott. 2009-ben persze itt is megmutatkozott a gazdasági válság hatása, de 2010 és 2012 között már újra 5%-os volt a GDP növekedést, ami messze jobb, mint az EU-s átlag.  Az Orosz Központi Bank az inflációt az 1999-es krízis óta több mint 30%-ról  4,5%-re nyomta le ( 2013 áprilisi adat). Magasak a banki kamatok, már akár egy hónapos banki lekötésre is lehet 6,5% -os kamatot kapni (ezzel együtt azonban a hitelek kamatai is természetesen jóval magasabbak a nálunk megszokottnál). És ami még roppant vonzzó lehet üzleti szempontból, hogy az adó 13%-os.  Az Eximbanka  a közelmúltban alá is írt egy szerződést a Sberbankkal, egymilliárd euró értékben, mely az Oroszországba irányuló szlovák exportot hivatott támogatni.

A medve, aki a pénzeszsákon ül

   

512 milliárd USD. Ennyi Oroszország devizatartaléka. Vagyis az orosz medve a világ negyedik legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, Kína, Japán és Szaud-Arábia után. „Én nem tartom annyira mérvadónak a raiting ügynökségek besorolásait, mint amennyire felkapottak. Nem biztos, hogy Ausztria a maga AA-s besorolásával megbízhatóbb Oroszországtól, amelynek BBB-s besorolása van. „ – állítja Vladimír Vaňo, a szlovákiai Sberbank főelemzője. Vagyis ennyi pénztartalék nyújthat egyfajta biztonságot is. Nem biztos, hogy mindig a minél több A-s besorolás a legjobb garancia arra, hogy egy ország nem kerülhet csődközelbe (lásd mai Európa).

A The Economist elemzései szerint az orosz GDP 2020-ra megduplázódik 2011-es önmagához képest. A munkatermelékenység terén is pozitív növekedés várható, ami azt jelzi, hogy a hazai fogyasztás továbbra is stabil növekedés előtt áll. „Az orosz medve ül a pénzén, remekül keres, és jól érzi magát. Ne várja viszont senki, hogy feláll, és a pénzes zsákocskájával maga jön az exportőrökhöz.“ – tette hozzá Alekszander Paršakov, az  Orosz Föderáció gazdasági képviseletének szlovákiai munkatársa.

A problémák ott kezdődnek, hogy …

„Oroszországban minden van, Oroszországban mindent gyártanak.“ – figyelmeztetett Paršakov. A kiváló lehetőségek adottak, azonban nem kell átesni a ló túlsó oldalára sem. Ugyanis a legtöbben ezek után azt várnák, hogy az orosz üzletemberek a lábaik elé omlanak. Fel kell készülni, hogy a remek feltételek mellett a konkurencia is sokszorosa annak, amit Szlovákiában megszokhattunk.

Erre Vaňo egy példát mesélt el : „A kávé érdekes és perspektivikus ága az orosz exportpiacnak. Viszont csak Moszkvában 64 cég működik, akik kávét exportálnak. Még az olyan „kávéhatalmak“ mint a Julius Meinl is elismerik, hogy számukra ez túl nagy  konkurencia.“ A rossz tapasztalatok forrása az orosz piacra indulók alulinformáltsága, illetve a túl nagy elvárások. „Nem mi vagyunk a leheteőség az oroszoknak, hanem pont fordítva: az orosz piac a lehetőség számunkra“ – mutatott rá Vaňo. Ezért az első kérdés, amire meg kell adnunk a választ  magunknak, majd a potenciális ügyfeleknek is, hogy „miben vagyunk egyediek?“

A fejlődő országok piacai tele vannak lehetőségekkel. Oroszország 2012-es WTO-s csatlakozása is jelzi, hogy egyre inkább nyitott a külföldi befektetők számára. A tájékozódás viszont sosem árt. Nagyon sok „zavarosban halászó“  cég is megtalálható a piacon. Nem ritkán egy-egy fantomcég felveszi a nagy és hangzatos vállalatok neveit, vagy ahhoz nagyon hasonlót, csak más vállalati formát választanak.  Ilyen esetkben az Orosz Kereskedelmi és Ipari Kamara is a külföldiek segítségére van,  listát vezetve a megbízható ügyfelekről. Sőt egy-egy gyanús céget teljes egészében le tudnak ellenőrizni, a bankszámláktól kezdve az ajánlásaik hitelességén keresztül egészen a tulajdonosok előéletéig.

Nos, kalandra fel?

Lengyel Diana

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!