Ennyivel tartoznak a felvidéki falvaink – összehasonlítás

Tavaly már bemutattuk olvasóinknak, hogyan gazdálkodnak felvidéki városaink. Az INEKO tegnap közzétett elemzéséből vettük ismét górcső alá, mennyi az egy főre eső adósság a magyarlakta településeken. A legújabb adatok alapján. Íme.

Városaink fejlesztése folyamatosan pénzbe kerül, de nem mindegy, hogy mennyibe. Láthatjuk, hogy lakóhelyünkön mi minden valósul meg, de tisztában vagyunk azzal, hogy az önkormányzat jól sáfárkodik-e a rá bízott vagyonnal?

Csökken az önkormányzatok tartozása

A bonyolult kérdést minden évben megkísérli tisztázni az INEKO (Intézet a Gazdasági és Társadalmi Reformokért), amely ilyenkor megvizsgálja a szlovákiai önkormányzatok – különös tekintettel az 50 legnépesebb városra – adósságállományának alakulását, pillanatnyi helyzetét, valamint rangsorolja őket a pénzügyi gazdálkodásuk szerint is. Tavaly már beszámoltunk erről a felmérésről, most pedig a 2014-es év minap megjelent elemzését foglaljuk össze.

Gútát, Szepsit és Zselízt dicséret illeti

Ha az egy év alatt történt legnagyobb adósságcsökkentést nézzük, a legnagyobb dicséret Gútát, Szepsit és Zselízt illeti. Közülük is kiemelkedik Gúta, mely az egy lakosra eső 58 eurós helyi tartozást teljes mértékben visszafizette. Szepsiben is igyekeztek, egy év alatt az egy főre eső össztartozás  legnagyobb hányadát (mintegy 30 %-át) sikerült visszafizetniük. Ha Szepsi városa így folytatja a gazdálkodást, két éven belül nullán lehet az adóssága. Zselízen is közel 20 százalékkal csökkent az adósságállomány, ezzel a város kikerült a hét legeladósodottabb magyarlakta település közül.

   

Tiszacsernyő, Dunaszerdahely és Ipolyság a szégyenpadon

A legnagyobb lakosságarányos adósságnövekedés Tiszacsernyőn történt, minden egyes helyi lakosra átszámítva 36 euróval. Dunaszerdahelyen és Ipolyságon sem elhanyagolható a tartozások növekedése, Dunaszerdahely ráadásul különösen felelőtlen e téren, hiszen már tavaly is a negyedik legeladósodottabb magyarlakta város volt. Helyezésén az elmúlt évben sem sikerült javítania. Ipolyságon szintén komoly problémát jelent a helyi gazdálkodás, a városban uralkodó viszonyokról korábbi oknyomozó cikkünkben is beszámoltunk.

Ez volt a helyzet 2013-ban:

Országos szinten az  ötven legnépesebb város, átlagban véve, nyereségesen gazdálkodott 2014-ben, bevételeik összege 1%-kal meghaladta a kiadásaik összegét.  Eközben némileg csökkent az összadósságuk, ahogy az összes szlovákiai önkormányzat teljes adósságállománya is 923 millió euróra mérséklődött az egy évvel korábbi 957 millió euróról.

A vizsgált városok közül egynek sem lépi át az adóssága a bevételei 60%-át – ehhez Zsolna van a legközelebb, mindössze három tizednyire. A Vág-völgyi város továbbra is a legnagyobb adós, noha – állami beavatkozást is igénybe véve – 2010-hez képest csaknem harmadára szorította le az össztartozását. Kényszerigazgatás sehol sem fenyeget, mert ugyan 17 városnak van 60 napot meghaladó lejárt tartozása, ez egyik esetben sem éri el az előző év általános bevételeinek 15%-át.

Galánta, Párkány, Szenc pénzügyileg stabil

Az INEKO nemcsak az eladósodottságot pásztázza, hanem 1-től 6-ig osztályozza és rangsorolja a településeket a pénzügyi stabilitásuk szerint is. A végső osztályzatban különböző súllyal esik latba a pénzügyi mérleg, az adósságszolgálat, a teljes adósságállomány, a legalább 60 napja lejárt fizetési kötelezettségek, valamint a pillanatnyi fizetőképesség.

Az 50 legnépesebb város közül országosan Vágújhely, míg a magyarlakta városok közül Galánta kapta a legjobb minősítést, hajszállal megelőzve Párkányt és Szencet. Tornalja és Pozsony ebből a szempontból is a sor végén kullog. A Lévai járásbeli Szete a legjobban gazdálkodó magyar többségű község, 29. helyezett a 2938-ból; Dunatőkés a legutolsó magyarlakta település, a 2933. helyen áll ugyanezen a listán. Az egykor magyar többségű, ma 8%-ban magyarok lakta, Galántai járásbeli Gány a 6. helyen áll az országos rangsorban.

Ezek a számok természetesen csak az önkormányzatok pénzügyi tevékenységét hozzák közelebb hozzánk, és nem alkalmasak a tevékenységük teljes körű minősítésére. Az adott városban élve azonban mindenki eldöntheti, hogy a megismert költségvetési állapot, illetve adósságállomány mennyire arányos a mindennapokban érezhető fejlesztésekkel.

Az INEKO hamarosan a megyék gazdálkodását is megvizsgálja. Az eredményekről mi is beszámolunk majd olvasóinknak.

Vésey Kovács László, Király Zsolt

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!