Nyitókép: AlmaLaurea
A közszféra gyorsan öregszik. A tűzoltókból, rendőrökből, tanárokból és az orvosokból, valamint a minisztériumi, hivatali és az állami vállalatok alkalmazottaiból összesen 413 ezer van Szlovákiában. Az elkövetkezendő tíz évben azonban a harmaduk nyugdíjba megy.
Az Értéket a Pénzért Ügyosztály (Útvar hodnoty za peniaze) arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb probléma az oktatásügyben és az egészségügyben jelentkezhet.
„Az emberek minden bizonnyal hosszabb ideig fognak dolgozni, de nem annyival, hogy az elöregedett struktúra ne jelentene problémát“
– mondta Matej Kurian elemző, aki szerint az ország nagy kihívás előtt áll.
„Az államigazgatás vagy rövid idő alatt nagyon sok új embert kezd el alkalmazni – ami az egészségügyben és az oktatásügyben különösen nagy problémát jelent –, vagy fokozatosan kezd el felkészülni erre a változásra“
– jelentette ki az elemző.
A fiatalok keresik a legkevesebbet
A fiatalok nem érzik a motivációt arra, hogy az államnak vagy a városnak dolgozzanak, ugyanis a közszférában dolgozó főiskolai végzettséggel rendelkező alkalmazottak keresik a legkevesebbet – órabérre átszámítva – az egész aktív életük során.
Mindemellett a közszférában sokkal lassabban nőnek a fizetések. Amíg a magánvállalatoknál az alkalmazottaknak 40 éves koruk körül van a legmagasabb fizetésük, addig a közszférában dolgozó személyeknek 60 éves koruk után.
Ez azzal is összefüggésben áll, hogy addig, amíg a tanároknak és a hivatalnokoknak a ledolgozott évek alapján emelkedik a fizetése, addig az egyes vállaltoknál a teljesítmény az elsődleges.
Monika Filipová, a Jó Hivatalnok (Dobrý úradník) polgári társulás és a belügyminisztérium alkalmazottja szerint a közszférában történő díjazás során jobban oda kellene figyelni arra, hogy milyen teljesítményt nyújt az alkalmazott. Véleménye szerint a közszféra rengeteg érdekes pozíciót kínál, csak az a baj, hogy sem az állam, sem az önkormányzat nem tudja őket jól eladni.
A szlovákiai közszféra alkalmazottai az Európai Unió többi országával összehasonlítva átlagosan kevesebbet keresnek. Míg az EU-ban az átlagbér 1,19-szerese a közszféra alkalmazottainak az átlagjövedelme, addig Szlovákiában az átlagbér 1,07-szerese.
Az állami- és a közszférában dolgozó alkalmazottaknak azonban idén 10%-kal fog növekedni a fizetésük, 2020-ban pedig szintén ugyanennyi százalékkal. A külföldi és a hazai fizetések közötti különbség így a felére csökken majd.
Egy a húszból
Szlovákiában ritkaságszámba megy, ha valaki egy magánvállalattól a minisztériumba vagy a hivatalba megy át dolgozni. Húsz emberből csupán egy ember megy el a magánvállalattól azért, hogy a közszférában dolgozhasson. Fordított helyzetben azonban jóval gyakoribb a váltás – három alkalmazottból egy biztos otthagyja a közszférát azért, hogy egy magánvállalatnál dolgozzon.
A magánvállalatokhoz való átlépés a férfiaknak anyagilag jobban megéri, mint a nőknek. A nőknél szinte teljesen mindegy, hogy egy magánvállalatból a közszférába lépnek-e át vagy fordítva – fizetésbelileg mindkét esetben durván 10%-kal fognak többet keresni. Ezzel ellentétben, ha egy férfi a közszférából átlép egy magánvállalathoz, akkor átlagosan 23%-kal kap magasabb fizetést.
A legjobb alkalmazottakat sem tudják megfizetni
A közszférának olyan foglalkozások megfizetésével is problémája van, amelyek magas fizetést érdemelnének – például a jogászok, a pénzügyi dolgozók és az informatikusok. Az államnak így esélye sincs arra, hogy a magánvállalatokkal konkuráljon. Amíg egy pénzügyi menedzser egy magánvállalatnál egy órára átszámítva 19,4 eurót kap, addig a közszférában 14,8 eurót.
A közszféra számára ezért nemcsak az jelent problémát, hogy egy ilyen embert megtartsanak, hanem az is, hogy egyáltalán találjanak ilyet. Ezért a minisztériumok és a hivatalok inkább ahhoz folyamodnak, hogy a szolgáltatásokat kívülről rendelik meg.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.