Szlovák gazdaság vízió nélkül: A szlovák tigris már sántít, hamarosan talán már lábra sem tud majd állni

Szlovákia az EU sereghajtója a kutatásfejlesztésre fordított támogatások tekintetében. Ha nem változik a helyzet, külföldi vállalatok összeszerelő-műhelye marad – írja Wilfried Serles, a Grand Thornton menedzsere az Euractiv.sk-n.

Serles szerint  Szlovákia az elmúlt két évtizedben „Közép-Európa tigrise” lehetett, és a legutóbbi előrejelzés a négy százalékos gazdasági növekedésről – ami fél százalékkal alacsonyabb a korábban jelzettől – a külföldi kereslet mérsékelt zuhanásának köszönhető csupán.

Lesújtó adatok

   

Csakhogy – írja a szerző – a szlovák gazdasági tigris egyik lábára már sántít, és nem történik semmi jelentős változás, néhány év múlva már járni sem tud majd, nem hogy rohanni. Serles mindezt a kormányzat által elhanyagolt, és egyelőre még rejtőzködő problémáknak tudja be. A szlovák kormány ugyanis arra számít, hogy az összeszerelt termékek külföldi kereslete majd mindig a vízfelszínen tartja az országot.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Szlovákia a kutatásfejlesztésre fordított összegeket tekintve Romániával, Lettországgal, Máltával és Ciprussal együtt az EU sereghajtói közé tartozik már hosszú ideje. És az a kevés is, amit erre a célra fordít, elveszik a baráti cégek között és a korrupció miatt.

„Igen, például a Plavčan miniszter alatt szétosztott 300 millió euróról beszélek, illetve a Lubyová miniszterasszony 33 milliójáról, amit szétszórt az országban, és állítom, hogy nulla hozadékot fog majd produálni”

fogalmaz Serles. Arra figyelmeztet, hogy ha Szlovákia valóban versenyképes akar maradni, akkor egyszerű összeszerelő-műhelyből modern gazdasággá kell válnia, ezért alapvető változtatásokat kell végrehajtania az oktatásügyön és még nagyobbakat a kutatásfejlesztés finanszírozásában. Mert csak ez utóbbi tud olyan technológiákat adni a gyakorlati munkáknak, amely végül tudásalapú gazdaságot eredményez.

Plavčan után szabadon: Nullás forgalmú, ismeretlen cégek is kaptak kutatásfejlesztési támogatást Lubyovától

Pozitív és negatív példa

Serles gondolatmenetét kiegészítve megjegyezzük, így lenne elérhető, hogy nem gyártósori munkássors vár az alkalmazottak zömére, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő munkakörök jönnek létre, amely nem csak nagyobb fizetéssel járnnak, de nagyobb biztonsággal. Az autógyár elköltöztethető vagy robotizálható, de a saját, egyedi megoldásokat felmutató munkaerő nélkülözhetetlen.

Serles példaként azt emeli ki, hogy a szomszédos Ausztria a bruttó hazai össztermékének 2,42 százalékáról 3,16 százalékára emelte a kutatásfejlesztésre szánt beruházás nagyságát, ráadásul a K+F támogatáselosztását külön erre a célra létrehozott állami intézmény segíti, amely kapcsolatot teremt a felsőoktatási intézmények, a tudományos központok és a vállalatok között. A közös kutatási, nemzeti nagyságrendű projektekből ma Ausztriában 50 van folyamatban, és összesen 3500 cég vesz részt bennük 420 ezer alkalmazottat bekapcsolva.

E tekintetben Szlovákia szó szerint az őskorban maradt, a forrásokat anonim elbírálók ítélik oda ismeretlen kritériumok szerint teljesen ismeretlen cégeknek, a minisztérium olyan feltételekre hivatkozik, amelyek megfoghatatlanok és kedve szerint hajlíthatók, a támogatásban részesített kutatásfejlesztési projektek használhatóságát, eredményét vagy hozadékait pedig senki sem vizsgálja.

Lubyová elutasította a kutatásfejlesztési pénzek gyanús elosztásának vádját

Euractiv.sk, körkép.sk