Andornaktályától Fülekkovácsiig Mocsáry Lajos szellemében

A néhány nappal ezelőtt Fülekkovácsiban megtartott Mocsáry emléknap egyik kedves vendége Vámosi László, Andornaktálya polgármestere volt, aki nem teljesen véletlenül érkezett az ünnepségre. A két települést a nemzetiségek jogaiért bátran kiálló Mocsáry Lajos személye köti össze, aki  1826. október 26-án a ma Fülekkovácsihoz tartozó Kurtány látta meg a napvilágot és 1916. január 7-én, a ma már Andornaktálya részét képező Andornakon, a családi birtokon hunyt el. A minden tekintetben baráti találkozó felvetette annak a lehetőségét, hogy a két település testvérközségi kapcsolatot létesítsen és ennek részeként közös projekteken keresztül fejlesszék a településeiket.

Élve a lehetőséggel megkértem a polgármestereket arra, hogy mutassák be településeiket, a beszélgetésbe nagyobb teret adva Vámosi Lászlónak, hiszen Andornaktálya hazai viszonyainkban nem tartozik az ismert települések közé.

   

Mit tudhatunk Andornaktályáról?

Andornaktálya Heves megyében Eger közelében található. Közel 3000 lakosa van, melyből 2001-ben 1 % szlováknak vallotta magát. Képviselő testülete 7 főből áll.

A csaknem 5 km hosszú falu eredetileg két községből Andronakból és Kistályából állt, melyek  1939. szeptember 27-én Andornaktálya néven egyesültek. Az andornaki rész földesurai voltak a Mocsáryak, Kistálya pedig az egri prépostsághoz tartozott.

Községünk múltjában meghatározó volt a pincekultúra, nagyon sokan az itteni tufába vájt lakásokban laktak. Ez a szőlőkultúrával is párosult, a nagyon jó borok egy része innen az andornaki és a kistályai dűlőkből származik. Régen sok malom is működött az Eger patakon, ami a falu határán vezet keresztül.  Jelenünkben a településünkön egy nagy forgalmú, Egert Füzesabonnyal  összekötő út vezet át (napi 12-14 ezer jármű). A közeljövő egyik nagy beruházása lesz, hogy megépül az Egert az autópályával összekötő út, aminek eredményeként kb. 1/3-ra fog csökkenni a településen végigfutó forgalom.

Nagyobb bevételei nincsenek a falunak, mert az iparosodás az elmaradt. A kőolajkutatóknak voltak jelentős fúrásai Andornaktályán, de ez az olajkészlet kimerülőben volt, így fel is hagytak az olajbányászattal a település területén.
A különböző pályázatoknak köszönhetően azonban szépen tudtunk fejleszteni. Nagy büszkeségünk, hogy  két éve adtuk át az óvodát, melyről merem állítani, hogy a környék egyik legszebb, legmodernebb óvodája. Készülünk kicsit arra, hogy  a forgalom csökkenésével a turizmusra helyezzük a hangsúlyt.

A turizmusban milyen szerepet kapnak, kaphatnak a Mocsáry család meglévő emlékei?

Folyamatosan próbáljuk felhívni a figyelmet ezek fontosságára. A Mocsáry hagyatékból az ún. nagykert egy része az önkormányzat tulajdona. Ide egy kis szabadidőközpontot tervezünk melyet már részben meg is valósítottunk. a terület tisztába tételével, pihenőpadok, nyársaló helyek, világítás kiépítésével. A további fejlesztésekhez szlovákiai partnert keresünk, s ez egyik oka annak, hogy most itt vagyok Fülekkovácsiban. Bízva abban, hogy fogékonyak lesznek erre.

Mi maradt meg a Mocsáry család egykori birtokaiból?

A Mocsáry család kastélya jelenleg is áll, 1836-38 között épült klasszicista stílusban. A II. világháború után államosították s azóta a fogyatékosak otthonaként üzemel. Maga az intézet azóta további épületekkel, szárnyakkal bővült, a kastély így egy kicsi része lett ennek a nagy objektumnak. Személyesen nagyon örülnék annak, ha a kastélyt le lehetne  választani és idegenforgalmi látványossággá válna. Úgy gondolom, hogy ennek megvan a lehetősége, hiszen el tud különülni a többi épülettől.

Az örömmel szolgál a számomra, hogy az intézet vezetése látja a Mocsáry hagyaték jelentőségét és egy Mocsáry emlékszobát rendezett be benne. A kastély falán Király Róbert szobrászművész alkotását helyezték el 1976-ban, Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulóján.

A Mocsáry család sírhelye a régi andornaki temetőben található. Amikor átvettem a polgármesterséget 2010-ben elég nagy takarítást kellett végezni. Mocsáry Lajos sírját emléktáblával jelöltük meg. Rendbetettük Mocsáry Lajos feleségének, Wesselényi Miklós özvegyének, Lux Annának a sírját is és kőrnyékét is. Részben birtokháborítást elkövetve, hiszen a sír magánterületen van.

A nagykertet a Mocsáry család díszkertje, angolkertje volt. Ennek egy részén állt a kerti gloriett,  egy oszlopokon álló kis kupola, eredetileg tó vette körül.  A gloriett ma is megvan, a tó megszűnt.  Egykor az Egri patak egyik oldalága táplálta, amit az 50-60-as években a szabályozások részeként levágtak róla. Egyik első intézkedésünk volt, hogy kitisztíttattuk ezt a területet is. Azt gondolom, hogy ezt a helyet egy igazi turisztikai látványossággá és egy kellemes szabadidő központtá tudjuk majd tenni.

A Mocsáry család munkával is ellátta települést a környéket.

Igen, a család komoly fejlesztéseket végzett annak idején. Az andornaki határban tufabányát működtettek. A tufatelepre csillékben szállították a tufakövet az onnan  kb. két km-re lévő bányából. A tufatelep ma is egy hagyományos jó ipartelep lehetne, ha nem privatizálták volna, de  sajnos olyanok privatizálták, akik nem üzemeltetik a helyszíneket.

Még egy érdekesség az akkori modern felfogásból. A kastély áramellátását annak idején a patakról biztosították. A vize hajtotta meg azt a turbinát, amely termelte az áramot az 1900.as évek elején. Ezt Kandó Kálmán tervezte. A Mocsáryakhoz patronálták a tehetségeket, közöttük Kandó Kálmán tanulmányait is. Cserébe tette meg Kandó, hogy megtervezte a birtok és a kastély áramellátását.

Mit jelent Mocsáry Lajos Andornatályának?

Inkább a Mocsáry család jelentett nagyon sokat, hiszen ők voltak a földesurai, akik a munkát adták több évszázadon keresztül a falu lakosságának. Közülük nyilván kiemelkedik a családból Mocsáry Lajos, de az ő történelmi és politikai tevékenységét, a nemzetiségi politikában játszott szerepét az andornakiak igazából nem érzékelték. Itt úgy emlegették őt, mint az andornaki remete, aki életének utolsó évtizedeiben ide húzódott vissza. Gyakran meglátogatták őt azok, akikkel azelőtt kapcsolatokat épített ki.

Az igazsághoz tartozik, hogy egy átlagos andornaki számára, aki magyar volt, nem jelentett nagy dolgot az ő nemzetiségi politikája.

Mit tudhatunk Fülekkovácsi községről?

Agócs Ottó: A községhez közigazgatásához még két település, Fülekkelecsény és Kurtány tartozik. Utóbbi helyen született Mocsáry Lajos. A Községi Hivatal a Csemadok helyi szervezetével együttműködve felvállalta azt, hogy ápoljuk az 1986-ban felavatott emlékoszlopot és minden évben igyekszünk róla megemlékezni. A falunak valamivel több, mint 900 lakosa van.

Nemzetisége megosztott, Fülekkovácsiban 65% magyar ajkú, a roma lakosság aránya elérte az 50%-ot. Kurtányban 65-70  % a szlovák, 35-30 % pedig magyar, itt nem lakik egy roma család sem. Fülekkelecsényben szintén többségben vannak a szlovákok,  a lakosok kb. 70%-át alkotják, magyarok aránya kb. 30%-a a romák 20-25 %. Hozzátéve, hogy a roma lakosokkal nincs olyan gond, mint az országos szinten több helyen tapasztalható. Mocsáry Lajos eszméivel összhangban békében élünk egymás mellett.

A fülekkovácsi Mocsáry kastély jelenleg romjaiban hever!

Agócs Ottó: A kastély jelenleg magántulajdonban van a birtokokkal együtt. A kastély esetleges felújíttatása így nem olyan egyszerű. A részünkről igyekszünk e tekintetben lépéseket tenni, meglátjuk, hogy milyen sikerrel. Örömmel vettük és vesszük az andornaktályai polgármester úr javaslatát. Ha találunk valamilyen közös utat, s egy nemzetközi projekten keresztül megpályázhatnánk a rendbetételét, akkor úgy gondolom, hogy ez egy történelmi esemény lenne, s a turisztikai szempontból egy kiemelkedő helyszínné válhatna.

Tehát van lehetőség arra, hogy a két település testvértelepüléssé váljon?

Agócs Ottó: Nagyon megörültem az andornaktályai polgármesteri hivatal jelentkezésének. Vámosi László néhány napja hívott fel, s örömmel fogadtuk a látogatását. Természetesen felajánlotta azt is, hogy a továbbiakban legyen szorosabb a kapcsolatunk. Nemcsak Mocsáry végett, de az egyéb nemzetközi projektek kapcsán is.

Mit tartalmazhat a közös projekt?

Vámosi László, Agócs Ottó: Maga az ötlet adott. Szlovákiában a kurtányi Mocsáry emlékmű és környezetének rendbetétele, további fejlesztése esetleg a Mocsáry kastély megszerzése és felújítása, a közvetlen környezetének rendbetétele. Úgy érzem, hogy ez egy gyönyörű dolog lenne, a két ország egy nagyon szép eredményt tudna így felmutatni.

Andornaktályán ez úgy kapcsolódna a projekthez, hogy folyatnánk a Mocsáry nagykert felújítását és fejlesztését. Polgármesterként ott már felvettem olyanokkal a kapcsolatot, akik segítenének a pályázat megírásában, ha eljutunk arra a szintre, akkor egyeztetünk a helyi és a fülekkovácsi testülettel

Nyitókép: Puntigán József