A hazai és külföldi közönség által is ismert Kovács Péter Garp, füleki képzőművész magasfokú érzékenységgel készíti alkotásait. Pályafutását grafikusként kezdte, mára a festészet, fotózás és a szobrászat területén is alkot. Utóbbi alkotásainak egyike a füleki Szabadság tér parkját díszíti. A kezdeti figuratív művészet fokozatosan absztrakt elemekkel bővült.

 

Kovács Péter Garp

 

A hamarosan kerek jubileumát ünneplő népszerű művész „Törékeny” c. kiállítása a füleki Honismereti Múzeumban nyílt meg. Az érdeklődők hétköznapi embereket, tárgyakat láthatnak olykor fényképhű, más esetekben absztrakt ábrázolású nagyméretű vásznakon, amelyek naturalisztikus, nem feltétlenül a szemmel látható valóságot tükröző művek. A kiállítás jelmondata „vigyázzunk egymásra, magunkra és a világunkra, mert az örök egyensúly nagyon is törékeny lehet”!

 

 hirdetes_300x300  

 

Kovács Péter, művésznevén Garp a füleki alapiskola elvégzése után Körmöcbányán a képzőművészeti középiskolában folytatta a tanulmányait. Művészetében nagy szerepet kap az érzelmileg dús világszemlélete, a belső emberi gondolatok, kapcsolatok megjelenítése. Némely alkotását nehéz megkülönböztetni a fényképtől, mások pedig a misztikum világában jelennek meg.

 

Legnépszerűbb alkotásai a portrék és alakok ábrázolása, melyeket egészen finom, aprólékos kidolgozottság jellemez. Elmondása szerint „a művészet egyfajta átívelő hidat képez a világból, amelyben élünk, egy olyan világba, amilyenben élhetnénk”. Alkotásai a világ minden pontján megtalálhatók,  a kortárs művészet egyik kiemelkedő helyi alkotójaként tisztelik.

 

 

2015-ben a 33. Salgótarjáni Tavaszi Tárlaton megkapta Nógrád Megye Önkormányzatának díját. Egy évvel később a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban nyílt önálló kiállítása Törékeny címmel, melynek anyaga alapját képezte a füleki kiállításnak. Ezt erősítette meg a beszélgetésünkben is.

 

 

Milyen alkotásokat mutatsz be a tárlaton?

 

A két évvel  ezelőtti,  salgótarjáni tárlathoz készült képeket hoztam el, aminek a  témája a   Törékenység volt.  Ezek nem direkt a kiállítás kapcsán készültek. A tárlat rólam is szól, arról milyen módon álltam és állok a világhoz. Realisztikus és absztrakt képek is láthatóak, ami szintén nem véletlen. Előbbi számomra a föld feletti világ – az ott készültek képek realisztikusak, az absztraktak pedig az az alattit.

 

A törékenység  rám és az emberekre is hat, aktuálisabb mint gondolnánk.  Jobban odafigyelhetnénk egymásra,  nagyon törékenyek vagyunk.  Sokan  megpróbálják elnyomni ezt az érzést, de szerintem a törékenység nagyon fontos életelem.

 

 

Emberi, érzelmi szempontból?

 

Lelki, emberi értelemben is. De itt a kapcsolatok szintjén jelenik meg, mert nem nagyon figyelünk oda, az emberekre, egymásra, ezáltal mi és mások is törékenyebbek vagyunk.

 

 

A tárlaton új alkotásaid is vannak?

 

Igen a kiállításon olyan is szerepel, amelyik az elmúlt két évben készült,  pl. „A fények őrzője”. Vannak olyanok is, melyek  régebbi képek, de eddig még nem voltak kiállítva, de illeszkednek a témához. A képeket igyekeztem úgy kiválasztani , hogy meglegyen egy összhangulat, színekben és egyéb szempontból. A képek tudják egymást zavarni is!

 

 

Előszeretettel  ihlet meg a nő … ez itt is érvényes.?

 

Érvényes, de mint a nő, és ember egyszerre … a nő most nem mint ember érdekel, de a lelki szférák és dimenziók végett is. Inspirálnak a növények és emberek is, csodálattal töltenek el,  mert nagyon  érzékelem bennük az isteni rendet. A nő és a féri a testével,  olyan módon, hogy az ember eleve nemcsak az izomzatot érzékeli, de a lélek működését is, melyet már nem az ember irányít. Nemcsak a test, de a magasabb szintű erők szempontjából is nagyon csodálatosnak tartom az embert. a hibáival együtt, de fontos hogy legyenek hibák is.

 

 

Milyen témán dolgozol?

 

Egyre inkább szeretném előbbre hozni a spiritualitást, s vele együtt az ellenvilágot is. ami főleg a színek által érzékelhető.  De ez, mint festőben fizikailag még nem annyira jött elő bennem. A téma már régtől érdekel, érzékelem az energiákat, más dimenziókat. Ezek a képeken természetesen fizikai módon vannak megnyilvánítva, ami egészen más irányban, megtévesztően is hathat a nézőre. Képileg még nem forrott ki igazán bennem, hogyan lehet ezt papírra, vászonra vetni. De  egyre erősebbnek és fontosabbnak érzem a megjeleníttetést.

 

Kovács Péter Garp és Titton Viktória

 

A kiállítást Titton Viktória, a Füleki Vármúzeum igazgatója nyitotta meg. A műsorban a Hajni és a fiúk zenekar mutatkozott be.

 

Hajni és a fiúk.

 

Puntigán József

Képek: A szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!