Kulturális főváro-SOKK

Sok pénzbe kerül, rengeteg a hiszti körülötte, és oly gyorsan múlik el, mint a nyári szerelem. Mi az? Az EU Európa kulturális fővárosa projektje!

Használd a várost! – ezzel a pályázati szlogennel nyerte el Kassa az Európa Kulturális Főváros 2013 címet. Zora Jaurová igazán szimpatikus projektet tervezett meg Szlovákia második legnagyobb városának. Tudatosította, hogy Kassa nem vetekedhet turistavonzás szempontjából Berlinnel vagy Párizzsal (ahogy egy interjúban a .týždeň-nek elmondta „ahhoz nekünk hiányzik az Eiffel-tornyunk”), helyette azt akarta,  hogy a városnak olyan értékei legyenek kihangsúlyozva, amelyekre eddig senki sem figyelt. Csakhogy…

EKV-EKF
Az Európa kulturális városa programot 1985-ben álmodta meg Melina Mercouri görög kulturális miniszterasszony, aki kifogásolta, hogy az Európai Unióban túl sokat politizálnak, a kultúrával meg nem törődik senki. Az első város, amely az EKV címet büszkén viselhette, Athén volt. 1999-ben a programot átkeresztelték Európa kulturális fővárosa névre, majd 2009-től kezdve új projektet vezettek be – a kulturális főváros mindig egy régi (EU-15) és egy új (azaz 2004 májusa vagy az után csatlakozott) tagállam lehetett egyszerre. Az Európai Unió Tanácsa évente egy nem EU-tag városnak is odaítélheti a címet, így fordulhatott elő, hogy 2010-ben Pécs és Essen mellett Isztambul is megkapta e megtisztelő titulust. A projektek jóval túlmutatnak azon, hogy csináljunk egy éves fesztivált, egy évig „megy a buli orrvérzésig”, és azután annyi. Vagy legalábbis nem ez lenne a cél. Az előkészületek elindítása végett már 6 évre előre kiválasztják az országot, majd azon belül a várost. 2007-ben esett a választás Szlovákiára, és így Kassára. A 107 millió eurós büdzsé pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a szlovák kulturális minisztérium, a város és a régió támogatásával gyűlt össze.

Vajon csak a vadkeleten nem működik semmi?
2009-ben Vilnius (Litvánia) szerencsétlenségére nem csak a kulturális főváros stafétabotot vette át, de plusz ajándékba kapott hozzá egy gazdasági válságot is. Pécsett (2010) sem éppen dicsőséggel zárult a projekt, a város nagyon keveset tudott teljesíteni abból, amit előre betervezett. Tallin (2011) szintén pénz problémákkal küszködött – igazából Kassa volt az a hely, ahol a szervezők azt várták, az első olyan kelet-európai nagyváros lesz, ahol nem lesznek problémák.
A „Košice 2013” nevű munkacsoport, melynek Zora Jaurová is a tagja volt elképzelte, megírta, és elvitte a pálmát az Interface elnevezésű projekttel. Kassa nyert, a munkacsoport kreatív igazgatója és művészeti vezetője pedig Zora Jaurová színházi dramaturg, színikritikus lett. Megvolt minden tapasztalata a non-profit szervezet vezetéséhez, hiszen egy ideig a kulturális minisztérium EU-pályázatokkal foglalkozó ügyfélszolgálatán dolgozott, majd Szlovákiát képviselte az Európa Tanács kulturális bizottságában. Az általuk elképzelt koncepció szerint Kassa megkapná azt a hiányzó kulturális infrastruktúrát, ami egy élhetőbb és szerethetőbb nagyvárossá teheti. Elsősorban a lakosokra koncentrálna, bevonná őket a kulturális vérkeringésbe, és a pályázat jóval hosszabb távon érné el hatását, mint 2013 vége.

Egy „blaváčka“, aki mindenbe „beleugat“
Jaurová lendületesen munkához látott. Elsősorban a régi, használaton kívüli épületeket vette célba és akarta felújítani. A tervek közül a legérdekesebb a volt katonai laktanya átalakítása volt megakultúr-központtá, valamint a lakótelepi fűtőállomások újszerű felhasználása. Ezzel különféle rendezvényeknek érdekes hely teremtődne. A laktanyából kulturális negyed lenne - többfunkciós kiállítótermekkel, előadótermekkel, iparművészeti műhelyekkel. A lakótelepi fűtőállomások viszont inkább a kultúra kihelyezésében jönnének jól, hogy ne minden „egy rakáson” legyen bent a központban. A helyi lakosok maguknak szerveznék a programokat bennük, itt találkozhatnának, közösségi programokat szervezhetnének, közösségi életet élhetnének. A volt kreatív igazgató nagy álma volt, hogy ezzel Kassa is bekapcsolódva Európa kulturális életébe, s méltó versenytársa legyen Pozsonynak. Ehhez azonban nagyobb léptékben kell gondolkodni, mint egy-egy hétvégés óriásfesztivál.  „Ak v meste vytvoríte atmosféru, ktorá priťahuje ľudí, pritiahnete aj turistov, ktorí by sem inak nenašli cestu.” – mondta a .týždeň-nek (vagyis „Ha a városban kialakítunk egy légkört, ami vonzza az embereket, idevonzza a turistákat is, akik másképp nem jönnének”), és ezzel teljes mértékben egyet kell értenünk.

Mindeközben Kassán
Jaurová az első támadást a „P.ča z hoven” nevezetű cseh zenekar meghívásáért kapta (ej-ej, csúnya beszéd, nem való ide!). Akkor még nem jött össze teljesen a leváltása. Arra csak fél évvel később került sor, amikor azt javasolta, hogy a kreatív igazgató és a művészeti vezető pozícióját válasszák külön, hiszen túl sok a feladat egy embernek. Ekkor a főpolgármester által vezetett igazgatótanács leváltotta Jaurovát, az új igazgató Ján Sudzina lett. Ebből logikusan az következett volna, hogy visszaveszi Jaurovát művészeti vezetőnek. Sudzina (kassai lakos) azonban Peter Katina (kassai lakos, közeli ismerős) harmonikaművész és zenei publicistát nevezte ki a posztra, mindenféle előzetes válogatás nélkül. Jaurová távozott, majd bejelentették Jana Krajkovičová, a projekt szóvivőjének menesztését is.
„Igencsak kár lenne, ha a KFV projekt csak egy szűk réteg ízlését prezentálná”, mondta el első interjúja egyikében az új igazgató a Sme napilapnak. A Körkép pedig ezt így fordítaná magyarra: „Igencsak kár lenne, ha abból a 107 millióból nem csúszna a mi zsebünkbe semmi.“ Végül is a lényeg megvan, a hasznot már munka nélkül is le lehet kanalazni. Jaurová túl alternatív. És túl pozsonyi. Túl idegen. Túl sokat dolgoztat. És senkinek sem a lekötelezettje.

Elgondolkodtató, hogy Jaurová projektvezetőként több támadást is kapott, hogy túl sokat költekezik. A non-profit szervezet igazgatója és művészeti vezetőjeként fizetése 2500 euró volt. Sudzina igazgató ezt az összeget ugyanúgy megkapja, Katina művészeti vezető pedig további 1400 eurót kap havonta. De, persze ez most nem érdekes.
 
Felmerül a kérdés, van-e egyáltalán jövője az EKF projektnek. Megéri-e, ha ennyi gond van vele évről-évre? Persze presztízst ad, de vajon visszatérül-e a befektetett pénz, és főleg az energia? Kassának van még egy éve, hogy összekapja magát. Igazán nem lenne jó, ha az Európa Unió emiatt is ferde szemmel nézelődne a kelet-közép európai tagállamai felé – akik még egy kulturális főváros projektet sem képesek levezényelni.

PS.: Az oroszországi Perm is pályázik a kulturális főváros címre már egy ideje… :)

Ajánlott link:

Kassa-Európa kulturális fővárosa projekt hivatalos honlapja

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!!!