Szent Pongrác, Szervác és Bonifác (néhol Szent Orbán is) a fagyosszentek közé sorolhatók. A népi megfigyelések szerint ilyenkor az időjárás hirtelen hűvösre fordul, sokszor még fagy is kialakul, amely a rügyeket ,virágokat és a termést is tönkreteheti.

 

A népi hagyományok kialakulása

 

Naptári elhelyezkedésük miatt tehát Pongrác, Szervác és Bonifác (május 12., 13., 14.) „fagyosszenteknek” minősülnek, akik a visszacsalogatott hajnali fagyokkal kárt okoznak a gyümölcsösökben és a veteményes kertekben. Az, hogy „Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz” nem hozható összefüggésbe a névadó szentek legendájával, ezt ugyanis a nép találta ki, hogy valamivel megindokolja az időjárás kedvezőtlen megváltozását.

 

 hirdetes_810x300  

Ez a népi hidelem azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múltbéli tapasztalatok és megfigyelések alapján többször fordult elő ilyenkor erős lehűlés. Természetesen az is megeshet, hogy éppen ezek a napok a hónap legmelegebb napjai vagy előtte, illetve utána köszöntenek be fagyok és erős lehűlések. Éppen ezért nem szabad pontosan ezkehez napokhoz ragaszkodni, már csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi keletű, valószínűleg még a naptárreform előtt keletkezett.

 

Naptárreform, 10 napos csúszás

 

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helyénvalónak bizonyul, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. A korábbi Julianus-naptár pontatlansága miatt fennmaradt 10 napos hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont — Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve — május 12–14. maradt ezután is.

 

very_cold

 

Gyakran lehet hallani, hogy „korán jöttek az idén a fagyosszentek“. Az előbbieket figyelembe véve tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük.

 

A magyar népi hagyományok

 

A magyar népi hagyomány számos legendát ismer Pongrácról, Szervácról és Bonifácról: ezek szerint Pongrác a kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezekért a velük történt szerencsétlenségekért haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok bosszúságot okozva ezzel az embereknek.

 

Ki is volt valójában Pongrác, Szervác és Bonifác?

 

Szent Pongrác vértanú – ünnepe: május 12.

 

Az ázsiai Frígiában látta meg a napvilágot, s itt veszítette el édesapját és édesanyját. Tizennégy évesen nagybátyja, Dénes gyámságára maradt, akivel Rómába költöztek. Az ő negyedükben bujkált híveivel Marcellinusz pápa, s tőle vette fel a keresztséget Dénes és Pongrác is. Hamarosan azonban a rejtőzködő pápára rábukkant a hatóság, ezzel együtt Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Pongrác a császár előtt kiállva is hősiesen védelmezte hitét és a keresztényeket, ennek következtében pedig 304. május 12-én a Via Aurelián lefejezték.

 

pongrac

 

Szümnakhosz pápa bazilikát építtetett Pongrác Via Aurelián fekvő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek a Pongrácnak építtetett bazilikához vonultak, s megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeleként. E bizalom pedig eskük megerősítéseként is szolgált a bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.

 

Szent Szervác püspök – ünnepe: május 13.

 

A rajnavidéki Maastricht város püspökeként működött. Jelentős szerepet játszott a kereszténység terjesztésében Németalföld területén. Maastrichtban az ő nevéhez fűződik a Miasszonyunk-templomának a megépítése is, amely ma is a város egyik vallási központja. Szervác püspök kora egyik tekintélyes egyházi személyisége volt, aki az eretnek, különösen az arianizmus híveinek elszánt üldözője volt.

 

servac

 

A legenda szerint, mikor a hunok Róma városához közeledtek, Szervác püspök az apostolok sírjánál imádkozott a veszedelem elhárításáért. A harmadik napon látomása volt: Szent Péter jelentette neki, hogy városát, Maastrichtet Isten megkíméli. 384. május 13-án halt meg, pünkösdhétfő napján. Szabadban fekvő sírját soha nem lepte be a hó még a legnagyobb havazások közepette sem. Később templomot emeltek sírja fölé és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult.

 

Szent Bonifác vértanú – ünnepe: május 14.

 

Egy Agles nevű nemes hölgy vagyonának volt az őrzője, akivel paráznaságba keveredett. Később isteni intésre megbánták bűneiket, és arra a döntésre jutottak, hogy a vértanúk holttesteinek megkeresésére indul, hátha ily módon, imái révén üdvözülést nyerhet. Pár nappal később Bonifác Tarsus városába érkezett, ahol leült a még éleltben levő szenvedő vértanúk lábaihoz, bilincseiket csókolgatta, majd a szenvedésről, az ördög megtagadásáról és az isteni szeretetről szólt.

 

bonifc3a1c-vt

 

Bonifácot elfogták, a bírónak megvallotta kereszténységét, aki dühében felakasztatta és addig szaggattatta vaskarmokkal, míg el nem tűntek a csontjai. Bonifác az égre tekintve, derűsen viselte kínszenvedéseit. Ezek után a gonosz bíró Bonifác szájába forró ólmot öntetett, ő pedig így szólt: „Hálát adok neked, Uram, Jézus Krisztus, élő Isten fia.“ Ezután a bíró üstöt hozatott, megtöltette szurokkal, és Bonifácot fejjel lefelé a fortyogó szurokba tetette. Mivel ez sem ártott neki, megparancsolta, hogy fejezzék le. Bonifác május 14-én halt vértanúhalált.

 

 Nemcsak Pongárc, Szervác és Bonifác tartozik a májusi fagyosszentek közé. Itt van még ugyanis Szent Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok népi bölcsesség köthető.

 

68747256

 

Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Erre utalnak a népi szólások is: „ha Orbán nevet, a szőlő sír“ vagy egy más megfogalmazás szerint: „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.“

 

Takács Henrietta

 Források: jelesnapok.oszk.hu, magyarkurir.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!