Letűnt korok tudását, évszázadok titkait őrzik ezek a bámulatos helyek, amelyeket ha megpillantunk, szinte elakad a lélegzetünk. Az alább látható helyeket és épületeket szinte mindenki ismeri. Fotókról, utazási irodák katalógusaiból, az internetről vagy éppen az otthoni fényképalbumból. Ebben az összeállításban 5 bámulatos európai helyet szeretnék bemutatni, amelyeket az embernek élete során látnia kell!

1, A római Colosseum (Olaszország, Róma)

Róma egyik legjelentősebb szimbóluma, a képeslapok állandó szereplője, mely turisták millióit vonzza szerte a világból. Az amfiteátrum építése Vespasianus császár (a Falvius-dinasztia első császára)  idején kezdődött meg, mégpedig azon a helyen, ahol korábban Nero palotájának parkjában egy mesterséges tó állt. Az építkezést 72-ben kezdtél el és 80-ban avatta fel a körszínházat Vespasianus fia, Titus. A Flavius amfiteátrum megnyitása alkalmából hatalmas, 100 napig tartó ünnepséget rendeztek és 5000 vadállatot vonultattak fel. Az építkezés végső intervallumát 81 – 82-ben Titus testvére, Domitianus fejeztette be.

roma_colosseum_1
„Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is.” (Beda Venerabilis)

A galdiátor harcoknak és az állatviadaloknak otthont adó aréna eredeti nevének az Amphiteatrum Flavium számított. A Colosseum elnevezést – amit a 8. sz.-tól használnak – minden bizonnyal Nero hatalmas szobráról (collosus) kapta.

Az utolsó gladiátor viadal 404-ben került megrendezésre. Ezután évszázadokon keresztül az egykori híres-neves aréna elhagyatottá vált és feledésbe merült. A középkorban házak és templomok épültek a belsejében. 1244-ben IV. Ince pápa deklarálásával a Colosseum az egyház birtokába került. A későbbiekben pedig XIV. Benedek pápa kijelentette, hogy a római Colosseum azon keresztények szentélye, akik az arénában haltak mártírhalált.

The-Colosseum-Rome-960x540
Róma egyik szimbóluma, a Colosseum, a legnagyobb amfiteátrum, amely a Római Birodalom idején épült, a római építészet egyik legjelentősebb alkotása.

Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű, Róma jelképének számító építményt évszázadokon keresztül pusztították tüzek és földrengések; megrongálták, lebontották, ennek ellenére a mai napig Róma fenséges szimbólumainak egyike.

 hirdetes_810x300  

2, Eiffel-torony (Franciaország, Párizs)

A világ egyik legismertebb épülete, a technikai forradalom jelképe, melyet ma Párizstól elválaszthatatlannak tekintünk. Számos országban „ezer lábnál magasabb“ épület kivitelezésével próbálkoztak, többnyire sikertelenül. Gustave Eiffel francia mérnök azonban kitartott meggyőződése mellett és munkatársaival megalkotta egy 300 méter magas torony tervét. Pályázatot írtak ki az 1889-es párizsi Világkiállításra, melynek fő célja az ipari fejlődés bemutatása volt. Száz pályázó közül végül Eiffel terve nyert.

Gustave-Eiffel-1832-1923-With-His-Best-Known-Construction-The-Eiffel-Tower
Az „Öreg Hölgy“ és megálmodója, Gustave Eiffel.

Az Eiffel-torony megépítésének ötlete nem aratott osztatlan sikert Párizs lakosságának körében. Neves művészek és építészek protesáltak a torony megépítése ellen. Egyesek az építmény megépítését tartották lehetetlennek, mások művészi okokból kritizálták Eiffel tervét, mondván, hogy az barbár módon el fogja csúfítani, illetve magasságánál fogva uralni fogja Párizs látképét.

eiffel-tower-and-fountains-paris
A torony építésének terve heves ellenkezést váltott ki. 1887 januárjában megjelent a „művészek tiltakozása” az építmény ellen, amelyet a kor jelentős személyiségei írtak alá: Charles Gounod, Charles Garnier, Victorien Sardou, Ifj. Alexandre Dumas,François Coppée, Leconte de Lisle, Guy de Maupassant. „Nem bízunk a nagy emberekben” – mondta erre állítólag Eiffel.

Végül is Párizsban nehezen, nagy ellenkezéssel szemben épült fel, de a hatalmas siker igazolta Eiffel vízióját – ma az Eiffel-torony a világ leglátogatottabb fizetős látványossága: évente közel 7 millió ember látogat fel a toronyba, míg megépítése óta több, mint 250 millió. A 26 hónap alatt megépült 324 méteres torony 1887-es megépítésétől 1931-ig a világ legmagasabb építményének számított. Ma is itt található Európa legmagasabban fekvő kilátószintje: a 3. emeleti kilátóból 279 m magasan tekinthetünk a városra.

3, Stonehenge (Nagy-Britannia, Amesbury, Wiltshire)

Stonehenge a világ talán legismertebb megalitikus építményeinek egyike, melynek funkciójáról és céljáról a mai napig sok legenda kering. A sokféle elképzelés közül talán a legvalószínűbb az, hogy építésének szakrális jelentősége volt, a napkultusszal állt összefüggésben.

stonehenge[2]
Richard Atkinson brit régész az 1950-es években arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge először egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek.
Az álló kőcsoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve „Függő kövek“-nek, a középkori írók pedig az „Óriások táncának“ hívták. A monumentális megalit-emlék építése több szakaszban történt, az egyes munkálatok között akár ezer évnél is több telhetett el. Kb. i.e. 1800 körül fejeződött be az építkezés első szakasza, és ekkor már a ma is látható elrendezés jellemezte. A kör alakban felállított hatalmas, kb. 7 méter magas és 50 tonna tömegű mészkőtömbök tetejére faragott fedőkövek kerültek. Az építmény nagy valószínűséggel csillagászati megfigyelőhelyként is szolgált és a holdfogyatkozások kiszámításával lehetett kapcsolatban.

Stoneh1_2706680b
Geoffrey of Monmouth középkori író szerint Stonehenge kőóriásait Merlin szállította a Salisbury-síkságra…

Egyes kutatók a Stonehenge építését a kelta papokkal, a druidákkal hozták összefüggésbe. A tények azonban arra engednek következtetni, hogy a megalitikus építmény sokkal ősibb a a druidák koránál. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy vallási szertartásaik, csillagászati megfigyeléseik helyszínéül választották az építményt.

4, Parthenón (Görögország, Athén)

Athén legfőbb, kihagyhatatlan látnivalója Athéné temploma, a Parthenón az Akropoliszon. Az épület az i. e. 5. század közepén épült a perzsa támadások után. Periklész államférfi és hadvezér vezetésével Athén rendkívüli tekintélyre tett szert, ennek hatására pedig a görögök fényűző építkezésekbe kezdtek. Ez az időszak volt az antik művészet virágkora, ekkor épült az Akropoliszon pompázó Athéné-templom.

Athens-Parthenon-Ruins-Glow-Tour-875x585
A Parthenón hivatalosan Athéné Poliasz temploma volt, amellyel városvédő szerepét emelték ki. Másutt a szüzesség istennője volt, valamint az előrelátásé, a lovaké, a trombitáé és a dolgozó nőké.

 

A Parthenónt Iktinosz és Kallikratész tervei alapján építették 14 éven át egy korábbi templom helyére. A munkálatokat Pheidiasz irányította. A Parthenón dór stílusban épült; 69,5 méter hosszú, 30,5 méter széles. A 13. században keresztény templommá, majd a 15. században mecsetté alakították át, később lőporraktárként használták, melyet 1687-ben az ostromló velenceiek gránátja felrobbantott és súlyosan megrongálta a templomot, melyet a 19. sz.-ban restauráltak.

Az épület magasságát az a 12 méteres Athéna Polias szobor határozta meg, melyet elefántcsontból és aranyból faragtak ki. Ez volt az egyetlen akkoriban létező hatalmas istenkép, melyet ilyen nemes anyagból készítettek. Azért építették tehát a Parthenónt szélesebbre és hosszabbra, mint szokásos, hogy a belsejében ennek a szobornak méltó helye legyen.

320px-NAMA_Athéna_Varvakeion
Az elefántcsontból és aranyból készült Athéna szobor.

A nyugati oromzat Athéna és Poszeidón isteneknek a város védnökségéért folytatott mitológiai versengését mutatja be: a két isten között Attikáért folyt a harc. Poszeidon a szigonyát mérgében az Akropolisz földjébe szúrta, amlyből egy sós forrás keletkezett. Athéna viszont olajfát ültetett az Akropolisz szikláján és ezzel a tettével győztesként került ki a versengésből. Tehát neki, Athéna Parthenosznak, azaz a szűzies Athénének szentelték a legnagyobb szentélyt, a Parthenón templomot.

5, Neuschwansteini kastély (Németország, Schwangau)

Aki szereti a meséket, akit elbűvölnek a királyok és királynék világa, akit érdekl a történelem, annak Bajorország maga a földi paradicsom. A németországi Füssen város és az osztrák határ közelében fekvő neuschwansteini kastély a leglátványosabb és legkiemelkedőbb, ennek köszönhetően a leglátogatottabb is a vidéken. Ezt a fenséges csúcsos tornyokkal és bástyákkal „telepakolt“ várkastélyt II. Lajos bajor király építtette 1869-1886 között Richard Wagner tiszteletére. A Pöllat-szakadék sziklájára épült kastély még Walt Disney-t is megihlette, olyannyira, hogy a Disney-filmek logójában mind a mai napig láthatjuk. A Csipkerózsika-kastélyként elhíresült álmokastély fényképezése a kastélyon belül nem engedélyezett, ennek ellenére ez Németország legtöbbet fényképezett épülete.

Neuschwanstein_Castle_from_Marienbrücke,_2011_May
Hihetetlen, hogy a csodák néha szó szerint az őrülethez köthetők.
A neuschwansteini kastélyt II. Lajos bajor király építtette, akit köznyelven “Őrült Lajos királynak” is neveznek.

Lajost egyetlen dolog érdekelte élete során, ez pedig az építészet és a kastélytervezés volt. A „kacslábon forgó“ kastély megépítése rendkívüli kiadásokkal járt, de Lajost ez nem zavarta. A különc viselkedésű, hangulatváltozásairól hírhedt király egyetlen asszonnyal értette meg magát, mégpedig unokahúgával, Sissyvel. A királyt 40 éves korára elmebetegnek nyilvánították és a Berg kastélyba küldték gyógykezelésre, ahol pár nappal később rejtélyes körülmények között meghalt.

A neuschwansteini kastély meseszerűségét annak is köszönheti, hogy terveit nem valódi épületek, hanem két Wagner-opera, a Lohengrin és a Tannhäuser színpadi díszlete ihlette.

neuschwanstein-kastely-nemetorszag-castorland-puzzle-3000-db
II. Lajos eredetileg 600.000 márkára tervezett költségvetése 1886-ig végül 6.180.047 márkára rúgott.
Irányadónak megjegyzendő, hogy egy kőműves akkoriban havonta 70, egy tanár 120 és egy kormányhivatalnok 500 márkát keresett.

Az álomvilágban élő Lajos életének utolsó éveiben kivilágított szánon száguldozott az erdőben, éjjelente színházi előadásokat szervezett, és szebbnél szebb kastélyok építését tervezgette. A legtöbb építkezés befejezését azonban már nem érte meg, Neuschwansteint is csak 117 napig élvezhette teljes pompájában.

Az volt a kívánsága, hogy halála után rombolják le a palotát, mert akkor megőrizhetik tisztaságát. Szerencsére kívánságát senki sem teljesítette, így fennmaradt ez a különös mesevilág. A sors fintora, hogy ami egykoron szinte csődbe juttatta Bajorországot és kiürítette a kincstárat, most rengeteg pénzt hoz. Turisták tízezrei keresik fel évente és jó eséllyel indul a világ 7 újkori csodájának szavazásán is.

Takács Henrietta

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Források: vilagcsodai.hu, erdekesvilag.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!