Nevezetességek, látványosságok, érdekességek – ha ezekre vágyunk, akkor mindegyiket megtaláljuk Európa-szerte. De melyek a legjobb helyek Európában? Melyek azok a nevezetességek, amiket életünk során nem szalaszthatunk el? Utolsó és jelen írásomban 5-5 európai látványosságot szeretnék bemutatni és egyben inspirációt adni a nyári kiruccanásokhoz!
1, Sagrada Família avagy a Szent Család-templom (Spanyolország, Barcelona)
1882-ben kezdték el építeni a katolikus hit reprezentálására a máig befejezetlen Sagrada Família bazilikát. Az organikus építészet prototípusaként fémjelzett épület Antoni Gaudí tervei alapján készült. A templom építésének ötlete pedig egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől, José María y Bocabellatól ered. Az ő álma volt ugyanis egy olyan bazilika megépítése, ahol a szegények és a gazdagok együtt imádkozhatnak.
Az épület alapjait Francisco de Paula del Villar tervezte, Gaudít pedig 1883-ban kérték fel a templom kivitelezési munkálatainak elkészítésével. Az építesz állandóan jelen volt az építkezésnél és árgus szemekkel figyelte elképzeléseinek megvalósulását. Gaudí kedvelte a túlzsúfolt díszítő elemeket; nagyratörő terveit és az általa képviselt építészeti vonalat pedig kortársai nem sokra tartották. A fanatikus építész, aki egész életét a templom tökéletesítésének szentelte, 40 évig dolgozott ezen az épületen, melynek eredeti tervén az idő során rengeteget változtatott. Vélhetőleg ez a fajta munkamódszer a magyarázata annak, hogy miért maradt a Sagrada Família máig befejezetlen.
Gaudí 1926-ban bekövetkezett halála után (elütötte egy villamos a Sagrada Famíliához menet) folytatták az építkezést, amit azonban 1936-ban meg kellett szakítani. A polgárháborúban ugyanis Gaudí rajzai és makettjei a templomról elégtek. A rajzok, tervek és vázlatok rekonstruálása éveket vett igénybe.
Spanyolország leglátogatottabb idegenforglami nevezetességének megépült része nyitva áll a látogatók előtt. Ha elkészül, összesen 18 tornya lesz, abból 12 képviseli majd a 12 apostolt, 4 az evangelistákat, egy Jézus Krisztust, egy pedig Szűz Máriát.
2, Pisai ferde torony (Olaszország, Pisa)
A Dóm-tér harmadik legidősebb épületének alapkövét – a katedrális és a keresztelőkápolna mellett – 1173. augusztus 9-én rakták le. A ferde harangtorony a világ egyik legismertebb építészeti csodája, mely igazi kuriózumnak számít.
Kövess minket a Facebookon is, plusz tartalommal!
A toszkán város lakói egykoron nyilvánvalóan egyenes harangtornyot szerettek volna a dóm mellé, de a második emelet megépítése után már látszott, hogy a torony nem függőleges. Az ok pedig az volt, hogy a mocsaras talaj nem bírta el a hatalmas súlyt és megsüppedt. A torony építését felfüggesztették és majdnem egy évszázaddal később újra folytatták. 1272-ben Giovanni de Simone építész vezetésével újra munkához láttak; a torony eredeti magasságát pedig a felére, 60 méterre csökkentették. A csodálatos román stílusú, hét haranggal ellátott tornyot 1360 és 1370 között Tomasso d´Andrea fejezte be.
A torony kiegyenesítésésre és dőlésének megállítására számottevő megoldás látott napvilágot. Az első tragikus eredményekkel járó beavatkozásra 1839-ben került sor, amikor a puha földet a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani. A torony drasztikusan, 20 centiméterrel ferdült (összehasonlításképpen: a 16. századtól csak 5 centiméterrel ferdült).
A következő katasztrofális beavatkozás Benito Mussolini fasiszta duce nevéhez köthető. A miniszterelnök elrendete a torony kiegyenesítését, majd betont fecskendeztetett a talajba, amitől azonban a torony csak jobban megdőlt. A probálkozások odáig vezettek, hogy 1980-ra a dőlés értéke már 4 méter volt, 1990-ben pedig biztonsági okokból 12 évre bezárták a tornyot. Szakemberek segítségével 2001-re sikerült megállítani a torony dőlését, és ezzel 300 évvel meghosszabbították a világ legnépszerűbb ferde tornyának életét.
3, Keukenhof (Hollandia, Lisse)
A világ legnagyobb és legszebb virágoskertje – Keukenhof („Konyhakert“), mely Lisse városka mellett, Amszterdamtól délnyugatra található. A keukenhofi kastélyparkot óriási méretei miatt gyakorta Európa kertjének is nevezik. A 32 hektáros parkban évente rendszerint kb. 7 millió virághagymát ültetnek el. A káprázatos „holland virágtenger“ a tulipánok (Hollandia jelképe) virágzása idején a leglátogatottabb. Sajnálatos módon a virágoskert minden évben csak március utolsó hetétől május közepéig látogatható (legközelebb 2015. március 20-tól május 17-ig).
A holland „Konyhakertet“, ahol nem zöldségek teremnek, hanem csodálatos virágok pompzának, egy 15. századi vadászterületen alakították ki. A park célja az volt, hogy a hainaut-i grófnő konyhájára innét szállítsák a zöldségeket és a fűszernövényeket. Az idő múlásával a kastélynak és varázslatos parkjának több gazdája is volt, majd a 19. században Van Pallandt báró és neje Jan David Zocher kertépítészt és fiát bízták meg a kastély körüli kertek rendbetételével.
A napjainkban is megcsodálható virágoskertet 1949-ben Lisse akkori polgármestere alapította meg, mégpedig annak érdekében, hogy itt kerülhessenek bemutatásra Hollandia és Európa legszebb virágai. A virágtermesztők és nemesítők ezzel az ötlettel rendkívüli lehetőségket kaptak a bemutatkozásra és a kertészeti hagyományok bemutatására. A remek ötletnek köszönhetően a kastélypark azóta is a világ legnagyobb összefüggő virágoskertje, és Hollandia egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága.
4, Kreml (Oroszország, Moszkva)
A Kreml Moszkva közepének fallal körülvett épületegyüttese, mely egyben Oroszország kulturális és hatalmi központja, valamint az egykori orosz cárok és uralkodók erődítménye. Maga a kreml szó eredetileg fellegvárat, citadellát jelent. A Kremlt a szomszédos Vörös térrel együtt 1990-ben vették fel az UNESCO Világörökségi Listájára.
A szabálytalan háromszög alakú, 28 hektárnyi területet bekerítő fal hossza 2235 méter, magassága 5 és 19 méter között váltakozik. A Kreml bejárata a 15. században épült hatalmas Szentháromság-torony. A citadella északi részén áll az Arzenál, a szenátus és a jelenlegi orosz kormány székhelye. Jobbra helyezkedik el az 1961-ben fehérmárványból és üvegből épített Kongresszusi palota, mai nevén Állami Kreml-palota. A Kreml ezen részén csodálhatjuk meg a Cár-ágyút, az orosz öntőművészet híres darabját 1586-ból. A Cár-ágyú mögött található a Tizenkét Apostol-székesegyház és a Pátriárkák palotája. A tér közepén áll az Istenanya elszenderedése-székesegyház (Uszpenszkij-székesegyház) öt aranykupolájával, melyet a 15. században építettek, és az orosz uralkodók koronáziás temploma volt.
Az Angyali üdvözlet-székesegyház (Blagovescsenszkij-székesegyház) kilenc aranyozott hagymakupolájával volt az a templom, ahol a cárokat megkeresztelték és ahol házasságot kötöttek.
Az Angyali üdvözlet-székesegyházban megkeresztelt, a Mária mennybemenetele-székesegyházban megkoronázott cárokat a Mihály arkangyal-székesegyházban (Arhangelszkij-székesegyház) temették el.
A Katedrális tér fölé emelkedik a Nagy Iván-harangtorony, mely az 1500-as évek elején épült, magassága 81 méter. A 21 harang közül a legnehezebb 64 tonnát nyom. De ezek csupán játékszerek a hatalmas Cár-harang mellett, amely 200 tonnás súlyával a világ legnagyobb harangja.
A moszkvai Kreml területét 1955-ben nyitották meg a látogatók előtt, amely 1961 óta múzeumként működik.
5, Buckingham-palota (Nagy-Britannia, London)
London egyik leglátogatottabb és legnevesebb épülete az 1837-től királyi rezidenciaként funkcionáló Buckingham-palota. A jelenleg „királyi fészekként“ ismert palota helyén álló házat 1703-ban Buckingham hercege, John Sheffield építtette. Tőle vásárolta meg az épületet 1761-ben III. György a feleségének kedveskedve. Szerettek volna ugyanis az akkori királyi rezidenciához (St. James-palota) közel álló családi fészket. A palotát többször építették át és bővítették ki Sir Wiliam Chambers és John Nash tervei alapján. IV. Vilmos brit király Edward Blore-t bízta meg az építészeti munkálatokkal, ám ő maga sosem költözött be a palotába. Végül 1837. júliusában Viktória királyné volt az első, aki a Buckingham-palotát hivatalos rezidenciájává tette meg.
A palota London belvárosában, Westminster városrészben található.
A neoklasszicista stílusú kétemeletes palotát széles kikövezett udvar választja el a kovácsoltvas kerítéstől, melynek oszlopfőin a „Királyné Bestiái“, vagyis a királyi családba beolvadt nemzetségek és a meghódított területek címerállatai találhatóak.
A Buckingham-palota 775 szobát rejt magában. Ebből 52 uralkodói és vendégeknek fenntartott szoba, 188 alkalmazotti szoba, 92 iroda és 78 fürdőszoba. A királyi rezidencia alapterülete 77 ezer m², továbbá tartozik hozzá egy 16 hektáros kert is.
A Buckingham-palota előtt lejátszódó legismertebb látványosság az őrségváltás. A testőrök az összes ténylegesen lakott királyi palota és vár előtt posztolnak (nemcsak a Buckingham előtt). A legfigyelemfelkeltőbb a katonai egységek zenés felvonulása: különböző irányból menetelnek a lovasok, kucsmások, barettesek nagy fúvószenekaros felhajtással, és vonulnak be a kapukon át a palota kerítésén belülre. Ezt a műsort érdemes mindenképpen megnézni, bár egy délelőttünk biztosan rámegy, miközben a nettó „műsoridő“ kb. 15-20 perc.
Takács Henrietta
Források: vilagcsodai.hu, kihagy6atlan.hu
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.