A világ 10 leglátogatottabb látványossága I.

A Tourism Review közzétette a világ 10 leglátogatottabb látványosságáról szóló toplistáját, amely az éves vendégadatok alapján került összeállításra. A top tízes ranglistára négy európai nevezetesség került fel: Alhambra, Colosseum, Eiffel-torony, Notre-Dame. Az összeállítás első részében a tízes toplista 10., 9., 8., 7. és 6. helyre rangsorolt látnivalójával ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről.

10., Taj Mahal (Agra, India) – évi 2,5 millió látogató

A világ egyik legcsodálatosabb és legromantikusabb emlékműve, mely négy grandiózus minaretjével, két mecsetével, csodálatos kertjével és a hatalmas főépületével együtt 1983-ban felkerült az UNESCO Világörökség Listájára. A Taj Mahal („A paloták koronája”) mauzóleumot Sáh Ddzsahán császár építtette felesége, Mumtaz Mahal emlékére, aki tizennegyedik (más források szerint tizenötödik) gyermekük világrajövetelekor belehalt a szülésbe. A történetírók szerint az asszony még a menyegzőjükön arra kérte férjét, hogyha meghal, többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

A felesége halála után teljesen összeomló, néhány hónap alatt megőszült császár felesége mindkét kérésnek eleget tett. A szóbeszéd szerint megölette építészének feleségét, hogy az kellően átérezze az ő mérhetetlen fájdalmát, de létezik olyan verzió is, mely szerint a mű elkészülte után Sáh Dzsahán kiszúratta a tervező szemét, „hogy soha többé ne alkothasson ehhez foghatót“.

A hófehér márványból készült épületen közel 20 ezer munkás dolgozott, több mint húsz éven át 32 millió rúpiáért. Maga a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt helyezkedik el, de közvetlenül nem látható, ugyanis márványrács védi a turisták kíváncsi tekintete elől. Magának a főépületnek a falát onix berakású Korán-idézetek és többek között hófehér márványból készült virágmotívumok ékesítik.

9., Gízai piramisok (Kairó, Egyiptom) – évi 3 millió látogató

   

Gízai piramisok közé három piramist sorolhatunk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Kheopsz), Hafré (Kephrén) és Menkauré (Mükeriosz) fáraók piramisait. A legfiatalabb és legkisebb Menkauré piramisa, a közepes nagyságú Hafré nevét viseli, a legnagyobbat pedig Kheopsznak tulajdonítják. A teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magában foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos építményeket. A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának egyikeként van számontartva. A „három nagy piramis” a IV. dinasztia alatt, kb. i.e. 2575–2465 között épült. Gíza az egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a Nílustól nyugatra fekvő sivatag szélén helyezkedik el. A gízai piramisok közül legkorábban Kheopsz fáraó piramisa épült. Hufu piramisa az egyiptomi piramisok között is kiemelkedő és kivételes: 138 méter magas, eredetileg 147 méter volt és 2,5 millió, egyenként 2,5 tonnás faragott mészkőtömbből építették. A piramis tájolása tökéletes csillagászati ismeretekre utal, alapjának négy sarka a négy égtájat mutatja. Hérodotosz számításai szerint 30 évig építették, melyből 10 évet vett igénybe a szállítási út és rámpa építése. Mintegy 100 000 ember dolgozott rajta évente 3 hónapot.

8., Alhambra (Granada, Spanyolország) – évi több mint 3 millió látogató

Az Alhambra egy mór építésű erőd és palota Granadától északkeletre, a Darro folyó mentén elterülő Sabika dombon, Dél-Spanyolországban. A város óriási műemléke, amely Spanyolország iszlám múltjának megidézője, 1984 óta az UNESCO Világörökség része. Neve az arab al-hamra szóból ered, melynek jelentése „a vörös”, teljes neve Kaszr al-Hamra: „A vörös erőd” volt.

Mórok és keresztények keze munkája által alkotott világi palotaegyüttes és erődítménykomplexum.  Kívülről az Alhambra egy erődítmény, 23 toronyból álló bástyarendszer, amelyet a mórok a keresztény fenyegetettség ellen építettek. Alhambrában a földi mennyországot akarták megteremteni. Az építmény a Naszrid-dinasztia katonai főhadiszállása volt, emellett közigazgatási központ és királyi székhely. A dinasztia alapítója, Mohamed Ibn Juszuf Naszr a 13. század közepén kezdte el az építtetését. Az Alcazaba (a komplexum legrégebbi része), a Naszridák palotái és a Generalife az arab építészet remekművei, míg a palota és a Szűz Mária-templom a keresztény spanyolok alkotása.

Az Alhambra napjainkban nem az eredeti állapotában látható, ugyanis V. Károly lebontatott egy épületet, hogy helyére palotát építtessen magának, majd 1812-ben a távozó francia megszállók felrobbantották a  komplexumot. A 19. században megkezdődött a restaurálás, amely jelenleg is folyamatban van.

7., Szabadság-szobor (New York, USA) –évi 4,24 millió látogató

A New York-i Liberty Islanden található rézből készült Szabadság-szobrot (eredeti nevén: a Szabadság megvilágosítja a világot) Franciaország az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776. július 4-i elfogadásának 100. évfordulójára adományozta az Egyesült Államoknak. A szobor megalkotásával Frédéric-Auguste Bartholdit bízták meg, akinek mintául Eugéne Delacroix híres képe, A szabadság vezeti a népet női főalakja szolgált. Sajnos pénzszűke miatt a franciák kénytelenek voltak rendezvényekkel, tengeren túli színpadi előadásokkal, kiállításokkal és aukciókkal összegyűjteni a szobor megalkotására való összeget. A szerkezeti probléma megoldásával Gustave Eiffelt, az Eiffel-torony megálmodóját bízták meg, a talapzat tervét pedig Richard Morris Hunt készítette el. A Szabadság-szobor építése 1885. augusztusában kezdődött és 1886. áprilisában fejeződött be. Magát a szobrot 1884. július 4-én adták át jelképesen az Egyesült Államok párizsi nagykövetének. A szobrot négy hónap alatt állították fel a Hudson folyó torkolatánál, a Liberty Islanden. A Szabadságot szimbolizáló nőalak jobbjában egy csaknem 13 méteres fáklyát tart, baljában pedig a Függetlenségi Nyilatkozat tábláját. Lábánál a zsarnokság lehullott bilincsei láthatók, a korona hét ága a hét kontinenst körülölelő hét tengerre utal. Az építmény összmagassága a talajszinttől a fáklya tetejéig 93 méter, maga a szobor 46 méteres, súlya 204 tonna. A szobor belsejében csigalépcső vezet a koronában lévő, 30 ember befogadására képes kilátóhoz.

6., Colosseum (Róma, Olaszország) – évi 5,11 millió látogató

A római Colosseum az ókor egyik legismertebb emlékműve, művészeti csodája és egyben Róma egyik legjelentősebb szimbóluma. A világ elismeréseképpen – az UNESCO-védelemben részesült Colosseumot –  2007-ben a „hetek napján“ (2007. július 7-én) a világ hét új csodája közé választották. Az amfiteátrum építése Vespasianus császár (a Falvius-dinasztia első császára)  idején kezdődött meg,  mégpedig azon a helyen, ahol korábban Nero palotájának parkjában egy mesterséges tó állt. Az építkezést 72-ben kezdtél el és 80-ban avatta fel a körszínházat Vespasianus fia, Titus. A Flavius amfiteátrum megnyitása alkalmából hatalmas, 100 napig tartó ünnepséget rendeztek és 5000 vadállatot vonultattak fel. Az építkezés végső intervallumát 81 – 82-ben Titus testvére, Domitianus fejeztette be. A gladiátor harcoknak és az állatviadaloknak otthont adó aréna eredeti nevének az Amphiteatrum Flavium számított. A Colosseum elnevezést – amit a 8. századtól használnak – minden bizonnyal Nero hatalmas szobráról (collosus) kapta. Az utolsó gladiátor viadal 404-ben került megrendezésre. Ezután évszázadokon keresztül az egykori híres-neves aréna elhagyatottá vált és feledésbe merült. A középkorban házak és templomok épültek a belsejében. 1244-ben IV. Ince pápa deklarálásával a Colosseum az egyház birtokába került. A későbbiekben pedig XIV. Benedek pápa kijelentette, hogy a római Colosseum azon keresztények szentélye, akik az arénában haltak mártírhalált. Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű, Róma jelképének számító építményt évszázadokon keresztül pusztították tüzek és földrengések; megrongálták, lebontották, ennek ellenére a mai napig Róma fenséges szimbólumainak egyike.

 Takács Henrietta

Források: turizmusonline.hu, erdekesvilag,hu, ng.hu, mult-kor.hu

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!