A világ 10 leglátogatottabb látványossága II.

Előző írásomban a Tourism Review által közzétett leglátogatottabb látványosságok egy részét mutattam be. A világviszonylatban készült felmérés tízes listájáról kicsit közelebbről ismertettem az indiai Taj Mahalt, a gízai piramisokat, a granadai Alhambrát, a Szabadság-szobrot, valamamint a római Colosseumot. Jelen írásomban pedig a következő öt (Lincoln-emlékmű, Eiffel-torony, Sydeney-i Operaház, Kínai nagy fal, Notre Dame) látnivaló történetével ismerkedhetünk meg.

5., Lincoln Memorial (Washington D.C., USA) – évi 6 millió látogató

 A Lincoln-emlékmű az USA fővárosának, Washingtonnak National Mall elnevezésű parkjában, egészen a Potamac folyó partjánál helyezkedik el. Az Egyesült Államok 16. elnökének, Abraham Lincolnnak az emlékére építették a 20. század elején. Az USA elnökei közül talán Abraham Lincoln volt az egyetlen olyan személy, akit az egész világon szeretet, tekintély és tisztelet övezett. Az 1865-ben merénylet áldozatává vált elnök előtt a  Lincoln-emlékmű magasztosan, méltóságteljesen és ünnepélyesen rója le tiszteletét.

Két évvel Lincoln halála után, 1867-ben kezdeményezték először az emlékmű létrehozását. Az alapkövet csak 1915-ben tették le, az avatóünnepségre pedig 1922 májusában került sor, ahol részt vett Lincoln egyetlen, még élő fia is, Robert Todd Lincoln.

Kövesd a Körképet a Facebookon is, plusz tartalommal!

A Henry Bacon tervezte Lincoln-emlékmű kivitelezésében az antik görög templom, a Parthenón számíthatott fő példának. A téglalap alaprajzú emlékmű (85×62 m) tetőszerkezetét colorádói márványból készült dór oszlopok tartják, melyek magassága 13,4 méter. A bejárat melletti oszlopokon kívül a további 36 oszlop annak a 36 államnak a jelképe, amelyek Lincoln halála idején az Egyesült Államok tagjai voltak. A párkányon futó füzérdísz pedig azt a 48 államot szimbolizálja, amelyek az avatás időpontjában az államszövetséghez tartoztak.

A középső teremben található Lincoln elnök csaknem 6 méteres szobra, amely az elnököt székben ülve, elgondolkozva ábrázolja. A szobrot a kor egyik legismertebb és legsikeresebb szobrásza, Daniel Chester French készítette. A melléktermek falán idézetek olvashatók az 1863-as gettysburgi híres beszédéből, valamint a székfoglalójakor elhangzott beszédből is. Az épület belsejében megtekinthetjük Jules Guerin faliképeit is, melyek Észak és Dél egyesülését, valamint a rabszolgák felszabadítását ábrázolják.

   

4., Eiffel-torony (Párizs, Franciaország) – 6,7 millió látogató évente

Valószínűleg maga Gustave Eiffel sem gondolta, hogy a róla elnevezett kolosszális acéltorony, az „Öreg Hölgy” a világ egyik leglátogatottabb látványosságává lép elő. A világszerte ismert épület a technikai forradalom jelképe, melyet ma Párizstól elválaszthatatlannak tekintünk. Számos országban „ezer lábnál magasabb“ épület kivitelezésével próbálkoztak, többnyire sikertelenül. Gustave Eiffel francia mérnök azonban kitartott meggyőződése mellett és munkatársaival megalkotta egy 300 méter magas torony tervét. Pályázatot írtak ki az 1889-es párizsi Világkiállításra, melynek fő célja az ipari fejlődés bemutatása volt. Száz pályázó közül végül Eiffel terve nyert.

Az Eiffel-torony megépítésének ötlete nem aratott osztatlan sikert Párizs lakosságának körében. Neves művészek és építészek protestáltak a torony megépítése ellen. Egyesek az építmény megépítését tartották lehetetlennek, mások művészi okokból kritizálták Eiffel tervét, mondván, hogy az barbár módon el fogja csúfítani, illetve magasságánál fogva uralni fogja Párizs látképét.

Végül is nehezen, nagy ellenkezés közepette épült fel, de a hatalmas siker igazolta Eiffel vízióját – ma az Eiffel-torony a világ leglátogatottabb fizetős látványossága: évente közel 7 millió ember látogat fel a toronyba, míg megépítése óta több mint 250 millió. A 26 hónap alatt elkészült 324 méteres torony 1887-es megépítésétől 1931-ig a világ legmagasabb építményének számított. Ma is itt található Európa legmagasabban fekvő kilátószintje: a 3. emeleti kilátóból 279 m magasan tekinthetünk a városra.

3., Sydney-i Operaház (Sydney, Ausztrália) – évi 7,4 millió látogató

1954-ben pályázatot írtak ki Sydney új Operaházának megépítésére, melyen 32 országból 233-an vettek részt. A „csatából“ győztesként a csaknem ismeretlen dán építész, Jørn Utzon került ki. Épülettervét Sydney hatalmas jachtkikötőjének vitorlái ihlették, de hatással voltak rá a Mexikóban látott maja és azték templomok is.

Annak ellenére, hogy Utzon elképzelésének műszaki kivitelezése rendkívül nehéznek és igényesnek bizonyult, mégis az ő ötletdús és kreatív terve bizonyult a legizgalmasabbnak. Az önkormányzat 7 millió ausztrál dollárt szavazott meg az építkezésre, határidőnek pedig az 1963-as évet jelölték meg. Az építkezés azonban 10 évvel hosszabb időt vett igénybe, és költségei meghaladták a 100 millió dolláros költséget.

Utzon 1966-ban műszaki, politikai és pénzügyi problémák miatt visszavonult. Kiderült, hogy a hatalmas betonvitroláit („elliptikus paraboláit“) eredeti számításai szerint nem lehet megalkotni, ezért a tervét módosítani kellett. Végül számítógépes segítséggel sikerült leküzdeni a műszaki nehézségeket, és az épület mai változata Utzonon kívül négy ausztrál építésznek köszönhető.

II. Erzsébet angol királynő 1973. október 20-án nyitotta meg hivatalosan az Operaházat. Sokak szerint a II. világháború óta nem építettek a Sydney-i Operaháztól szebbet, belső stílusát pedig „a világűrkorszak gótikájának” is nevezik.

Az Opera 2,2 hektárnyi területen helyezkedik el, a tetőszerkezet „vitorlái“ 161 tonnásak és 67 m magasak. A „vitorlákat“ svéd csempével borították, melyek a napsugarakat visszaverik.

A Sydney-i Operaházban találhatjuk meg a világ legnagyobb színpadi függönyét. Az ausztrál August Coburne tervei alapján készült a „Nap és a Hold függönye“ nevet viselő alkotás függönyszárnyakként  93 m² -es.  A hangversenyterem orgonája pedig „a világ legnagyobb mechanikus hangszere“ címmel büszkélkedhet 10500 darab sípjával.

2., Kínai nagy fal (Kína) – évi 9 millió látogató

A világ hetedik csodájaként nyilvántartott kínai nagy fal a világ legrégebbi és legnagyobb katonai-védelmi építménye, mely több mint 7 ezer kilométer hosszan húzódik Észak-Kínában. A kínai nagy fal a Po-hai öböl közelében kezdődik, és Kína északkeleti határvonalán húzódik a Góbi-sivatag irányába.

A „Nagyfal“ története az i.e. 3. századba nyúlik vissza. Az idő tájt Közép-Kínában hatalmas őrtornyokat, bástyákat, illetve erődítményeket építettek az északon élő népek támadásai ellen,  később pedig falakkal kötötték össze ezeket az építményeket. A fejedelemségek a határvidék domborzatát kihasználva falakat emeltek egymás ellen. Később,  i. e. 221-ben Qin Shi-huan császár egyesítette az egész országot és összekötötte a korábbi fejedelemségek által épített falakat, hogy így védekezzen a mai mongol pusztaságon élő népek lovascsapatainak támadása ellen. Akkor a kínai nagy fal hosszúsága már meghaladta az 5 ezer kilométert. A Qin-dinasztiát követő Han-dinasztia több mint 10 ezer kilométerre meghosszabította. Két évezred során a különböző kínai dinasztiák mind építettek valamilyen falat. A  ma látogatható falszakaszok nagy része a Ming-dinasztia alatt épület a 14. és 17. század között.

Közel háromszázezer ember építette arca verítékével, gyakran életét áldozva. A kegyetlen munkában emberek ezrei vesztették életüket, és holttestüket valóban a falakba építették be. Ezért is nevezik a kínai nagy falat a világ leghosszabb temetőjének, vagy a könnyek falának. A kínai nagy fal meglehetősen bonyolult földrajzi körülmények között épült – hegyvidékeken, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át. A korabeli katonai technikákkal alig volt lehetőség a „Nagyfal“ bevételére.

Az erődítményrendszer magassága 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. A fal tetején kifelé lőnyílásokat alakítottak ki, a belső oldalon kőlépcsőket és bejáratokat vágtak, szakaszonként pedig bástyákat és erődítményeket építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszereket és fegyvereket tároltak.

Napjainkban a kínai nagy falnak katonai jelentősége már nincs, viszont történelmi, építészeti és turisztikai jelentősége örökké megmarad. Az UNESCO 1987-ben vette fel a világörökség helyszínei közé.

1., Notre Dame (Párizs, Franciaország) – évi 12 millió látogató

A gótikus művészet gyöngyszemét, az UNESCO világörökségének részét képező Notre Dame-ot (fr. „Mi Asszonyunk“) Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdete építtetni 1163-ban. A püspök első gondolata az volt, hogy a Cité-szigeten létrehozzanak egy olyan helyet, ahol egyesíthetik a püspöki és kanonoki templomokat, valamint a keresztelőhelyeket.  1163-ban III. Sándor pápa jelenlétében helyezték el a templom első alapkövét.  A több száz éven át készült gigantikus gótikus katedrális mély benyomást tesz ránk 41 méteres szélességével és 63 méteres magasságával, két csodálatos tornyával és a középen elhelyezkedő, csaknem 10 méter átmérőjű rózsaablakával.

A francia uralkodók a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket és a győzelmeiket egészen a 18. századig, amely „sötét évszázada“ lett a székesegyháznak. Addig is rendre változtattak az épület eredeti stílusán, a francia forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták. Az épület feltámadása Eugéne Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a székesegyházat, és 1844-1864 között az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával restaurálta az építményt.

A Notre Dame hírnevéhez nagyban hozzájárult Victor Hugo, aki elsőként emelte fel szavát A párizsi Notre-Dame című regényének 1831-es megjelentetésével a pusztulásra ítélt középkori építészeti remekműért. A 15. századi Párizsban játszódó regény a francia romantika egyik legnagyobb  hatású alkotásává vált. Quasimodo, a csúf és púpos harangozó és Esmeralda, a szépséges cigánylány tragikus szerelmi történetének kibontakozása közben részletes leírást kapunk a korabeli városról, valamint a gótikus templom építészeti és művészeti sajátosságairól is.

Takács Henrietta

Forrás: vilagcsodai.hu, erdekesvilag.hu, mult-kor.hu, wikipedia

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!