Széttaposott gyerekkor

Michal Bay és Megan Fox tönkreteszik a gyerekkorom. Pontról pontra haladnak, szisztematikusan. Amíg 6-7 évesen menők voltak azok a fiúk, akiknek megvolt otthon Optimus Prime, most csak simán hülyének nézem azt, aki beül az első kettő silány Transformers rész után egy még silányabb harmadikra a moziba. A világ leghosszabb Hasbro reklámja után  pedig most Bay előveszi a Tini nindzsa teknőcöket, és beletipor gyerekkorom legszebb élményeibe. Igazából én voltam a hülye, mert nem néztem meg rendesen a stáblistát. Egyáltalán, kinek jut eszébe April O´Neilt Megan Fox-ként elképzelni??? Milyen, szexista, gyerekszoba nélküli állatnak kell ehhez lenni?

A történetről dióhéjban: a Foot (magyar fordításban Talpas Klán) nevű bűnözői banda lassan átveszi a hatalmat New Yorkban, ellenük a városvezetés alig tud tenni valamit. April O´Neil oknyomozó újságíró (kac-kac) egy veszélyes vegyi anyag lopásában nyomoz, amikor is rájön, hogy mégiscsak van négy különleges harcos, akik szembeszegülnek a gonosszal. (Klisés mondatok vége.)

Édes gyerekkor

A Tini nindzsa teknősök történetének alapjául egy 1984-es képregény szolgál. Az első rajzfilmsorozatot 1987-ben készítették el róla, hozzánk a 90-es évek elejére került. Személy szerint úgy gondolom, hogy az rajzolt sorozat még mindig kenterbe veri az összes animációs újragondolást, sőt, alapjában véve nem vagyok híve az animáció térnyerésének a mesékben, de hát ízlések és pofonok. Szóval a fejemben megvolt a klasszikus rajzolt sorozat története és karakterei: Zúzóstül, Krangostul, orrszarvús testőröstül, robothadseregestül, de hogy ne érjen csalódás, ezektől jobb teljesen elvonatkoztatni. A film az alapkaraktereken kívül mást nem nagyon vett át, a teknősök és Szecska mester mutálódására is egy saját történetet kreált. Ez azonban még nem lenne akkora gond, ha a történetet nem erőszakolta volna meg a producer, Michal Bay (akinek köszönhetjük az említett Transformersek tönkretételét is többek közt) az akciójelenetekkel és Megan Fox mindenki-engem-akar-megdönteni-mert-annyira-jó-nő-vagyok figurájával.

    

A négy teknős más-más karakterrel bír – ez nagyon szépen eltalálták a filmben: Leonardo a vezér, Rafaello a keménylegény, Donatello a kütyüzseni és a Michalangelo a poénos, laza srác. Hogy ennyire különbözőek mégis összetartanak, hiszen csak úgy erősek – ezt néha már-már túl szájbarágósan éreztetik a készítők. Még talán ez is elnézhető. Végül is, a család a legfontosabb.

Itt azonban ki is merült az, amit a filmben pozitívan értékelni tudtunk. Lássuk a minősíthetetlen részeket.

April belevaló csaj. Olyan példakép a lányoknak. Hogyha már nem lehetek nindzsa, akkor egy okos újságíró szeretnék lenni, aki okos, mindenhol kiszimatolja, kinek van vaj a fején, és a nindzsák legközelebbi segítője. Kár, hogy ez csak a mesében van így, mert a filmen a belevalóságot feláldozták a bármilyen arckifejezést a résnyire-nyitott-szájjal-szexin-bámuláson kívül alkalmazni képtelen Megan Fox miatt. Kérdés, hogy kinek és miért? Hiszen a harmincasok-negyvenesek, akik gyerekkoruk egyet jelentett a mesével vagy a képregényekkel, nosztalgiázni jönnek a filmre, és az üresfejű csinibaba nélkül is megnézték volna. A 12-13 évesek, akik pedig most élik a nindzsa-korszakukat, azoknak meg úgyis mindegy.

Figyelem, szpojlerveszély következik!

Szóval azontúl, hogy Megan Fox is egyike azon …hmmm… színészeknek katalóguslányoknak, akik marha jól mutatnak a plakáton, de a szerepeltetésüket 10 évnyi börtönnel jutalmaznék, még az újságírói munkából is komplett hülyét csinálnak.

A Talpas Klánról fejéről, Zúzóról csak annyit tudunk meg, hogy kedvenc időtöltése a saját emberei gyilkolása prezentációs célokkal, de hogy honnan jött, miért jött, és amúgy egyáltalán minek neki a város, azt már elfelejtették kifejteni a sok robbantás közben.

És igazán nem akarom lelőni a poént, de mikor kiderül, hogy Szecska mester a karatét egy csatornába lehúzott könyvből tanulta meg, az különösen fájdalmas beletiprás acélbetétes bakanccsal a gyerekkoromba.

Ráadásul logikátlanságok sorozata maradt benne a filmben, csak azért, hogy még több látványos karatéjelenetet felvehessenek. Egy ilyennek az ordító példája, mikor rárontanak Zúzóék a teknősökre, a vérükben levő különösen értékes mutagénért. A teknősöket bedobozolják, ennek ellenére Szecska mestert, aki egyébként szintén ettől az anyagtól változott át egyszerű patkányból, hagyják megdögleni a romok alatt, az egyik teknőssel együtt.

Szpojlerveszély vége.

Nem lenne azonban fair lehúzni az egész filmet, pláne, hogy voltak pillanatok, mikor határozottan élvezetes. A poénos részeket nagyon jól összerakták (bár a magyar szinkront nem éppen dícsérték), határozottan vicces, és az akciójelenetekből is volt jó pár, ami a látványos, pörgős és nem céltalanul vagdosnak össze-vissza, hanem előbbre is viszi a cselekményt.

Míg a Galaxis őrzőiben a készítők megmutatták, hogyan lehet egy képregényt jól összerakott akciófilmként adaptálni, itt a rendező, Jonathan Liebesman és csapata az értelmetlen vagdosásokra tette a hangsúlyt. Jó lenne már felfogni az olyan szerencsétlenségek, mint a Resident Evil, a Transformers 3 vagy a Die Hard 5 után, hogy az akciófilm nem ugyanaz a kategória, mint a pornó. A jól felépített sztori , a prábeszédek és a színészi játékok igenis fontosak. Vagy csak túl naiv vagyok?

Még szerencse, hogy a Tini nindzsa teknőcök végéről sem hiányzik az elvarratlan szál, így biztos, hogy készül a folytatás. Ha az értelem győz, akkor ebből már kimarad Mr. Robbantásfétises Bay.

Sajnos kételekedem ebben.

5/10

Lengyel Diana

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Ajánlott cikkek:

Fair play-t játszik-e Bárdos?

Drága és kínos haldoklás

Django és Tarantino elszabadul

Cigányok, romák, fehérek