Karneválok bűvkörében: a velencei és a riói karnevál

Még pár óra és kezdetét veszi a karneválok ideje, amikor díszes álarcok és színes jelmezek tömkelegében, óriási csinnadratta közben önfeledten ünnepel majd a világ. Képzeletben végy te is részt a színpompás farsangi kavalkádok egyikében, búcsúztasd el a telet és köszöntsd a tavasz eljövetelét.

A régmúlt idők „karneváljai“

A karneváli ünnepségek gyökerei ősi időkbe nyúlnak vissza, ugyanis a téli napfordulót már az ókori népek is nagy mulatozással ünnepelték. A görögök télbúcsúztató ünnepét kis Dionüsziának hívták, a vidám mulatozást pedig már akkor is álarcos felvonulások kísérték. Hasonlóképpen ünnepeltek a rómaiak az ősrégi latin népünnep, a Saturnaliák során, mely a hagyomány szerint annak a boldog aranykornak emlékezetét rejtette, amely Saturnus uralkodása alatt volt jellemző a világon. Az egész mulatozás alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott.

A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket, megvendégelték a szegényeket, leszedték a rabszolgák láncait, a cselédeket saját asztalukhoz ültették, a családtagok pedig apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. Cirkuszi versenyeket, gladiátorjátékokat és alakos felvonulásokat rendeztek, melyek a bolondok ünnepe, karnevál és más ünnepek ősképéül szolgáltak.

A pogány ünnepek a kereszténység terjedésével is tovább éltek, hiszen az egyház – mivel nem tudta megakadályozni, hogy hívei a pogány szertartásokon részt vegyenek – keresztény köntösbe öltöztette őket. Így lett a pogány télbúcsúztatóból keresztény ünnep, amelyet a legtöbb helyen vízkereszt és húshagyókedd között tartottak és tartanak ma is.

Maga a karnevál szó olasz eredetű, feltehetőleg a carnelevare ’hús elhagyása’ (carne ’hús’, levare ’felemelni, kisebbíteni, elhagyni’) kifejezésből alakult ki. A szóba valószínűleg a Carne, vale! ’Isten veled hús!’ mondatot értették bele, így alakult ki a ma már nemzetközi szónak számító karnevál szó, mely a XIX. században a magyarban is meghonosodott.

   

A hagyomány folytatása: a velencei karnevál

2015. január 30. – február 17.

Az írásos emlékek szerint az első „igazi” karnevált 1094-ben rendezték meg Velencében, a dózse tiszteletére. Hivatalos ünneppé azonban csak a XIII. század végén vált, s kisebb megszakításokkal 1797-ig minden évben meg is tartották az ünnepséget. A „karneválok városa” rangot elnyerő Velencében azonban Napóleon betiltotta a zajos ünnepséget, s a hagyományt csak 1980-ban keltették ismét életre 200 évig tartó álmából.

Az Velencei Köztársaság idején minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A karnevál során kötelező volt az álarc viselete, amelyet azonban nemcsak szórakozásra használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre, anélkül hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. De alkalmas volt a maszk a polgárok számára a hitelezők előli rejtőzésre is, ezért a kaszinók nem engedélyezték játékosaik számára viselését.

Az álarcok nyújtotta névtelenség tehát visszaélésekre is lehetőséget adott. A polgárok egyre jobban kihasználták az anonimitást, így Velence az intrikák és a bujaság városa lett. Róma nem nézhette tétlenül ezt a szabadosságot, így  a maszkok viselését az egyház korlátozta. Nyilván a dózsék nagy összegű adományairól nem akartak lemondani, így három hónapra engedélyezték a maszkok viselését: ez a karácsony és húshagyókedd közötti időszakra esett.

A legfurcsább rendelet, amelyet az álarcok viselését korlátozta 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat. Igen jelentős volt egy másik, 1502-es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat rendszabályozta. Nem engedélyezték az álarc és a fegyver együttes viselését, valamint a jelmezesek nem látogathatták a templomokat sem. Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, ami kényelmes is bizonyult, hiszen a maszk levétele nélkül bárki kedvíre ehetett-ihatott.

Mikor is van a velencei karnevál?

A világhírű Carnivale di Venezia  hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda  előtt ér véget. Idén 2015-ben január 30. és február 17. között kerül megrendezésre a lagúnák és a gondolák városában, ahová évről-évre látogatók milliói tódulnak, hogy megmerítkezzenek az izgalmas karneváli kínálatban.

A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik az összegyűlt népet. A Campanile tornyából a Dózse-palota egyik oszlopához erősített drótkötélen megcsodálható a „kis galamb röpte”, mely a magasban kinyitódó hassal konfettikkel és szalagokkal borítja be a karneválozókat.

Az ünnepségsorozat végén a  Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak azt kiáltozva: „Elmegy! Elmegy! Elmegy!”. Szintén az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle, hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás,szimbolikusan megölik a karnevált.

A riói karnevál

A farsangi időszak alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon.

A riói karnevál öt napon át két fontos helyszínen zajlik: az utcán, azaz a Sambadronon, amely 60-70 000 néző befogadására képes. A másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és körülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejezetten izgalmasnak és forró hangulatúnak mondható, mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával megfűszerezett produkcióit csodálhatja meg a nézőközönség.

Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és nem utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.

A riói karnevál eredete

A riói karnevál ősének a portugál Entrudo számít. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást a nagy csinnadratta közepette. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak.

1917-től a szamba zenéje lett a karnevál aláfestő muzsikája. Először 1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák felvették a versenyt egymással. A riói karnevál a világ egyik legnagyobb látványosságának számít; 1984 -ben hozták létre a Passarela do Sambát, azt a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

Szamba: A szamba eredetileg több táncforma gyűjtőneve, melyeket az elmúlt évszázadokban az afrikai néger rabszolgák vittek magukkal Kongóból, Szudánból és Angolából új hazájukba, Brazíliába. Abban az időben ez igen népszerű táncfajta volt, melyet „Semba”-nak hívtak, ami a tipikus csípőmozgásokat jelölte. A szamba szaggatott, rövid mozdulatai a megbilincselt rabszolgák mozgását jelképezik, azt hogy még tánc közben sem tudtak láncaiktól megszabadulni. A brazil partvidéken terjedt el elsősorban, így Rióban, Sao Paulóban, Pernambucóban, Bahiában és Maranhaóban.

Források: velenceikarneval.com, velenceikarneval.org, vilagjaromagazin.hu, rioikarneval.blogspot.com

Takács Henrietta

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!