160 éve született a Nyitrakozmához tartozó Vitkócon. „Világéletében árva volt, szegény és szerény, finom és hevülő, ábrándos és nemes, szerelmes és szeretetreméltó. Úgy halt meg, ahogy költőnek illik, fiatalon, hányódásai, boldog és boldogtalan szerelmei és csalódásai után is ártatlan, kedves lelkülettel” – írja róla Vas István. Nevét jól ismerjük, műveit kevésbé.

A róla szóló cikkek többsége – mint e fenti idézet is – életrajzával foglalkozik, hiszen az kiszolgálja a szenzációra 1. Reviczky-Gyulavágyó olvasó igényét. Fiatal még, amikor apja meghal, a hagyatéki eljárás során pedig megtudja, hogy házasságon kívül született gyermek, akit elfelejtettek törvényesíteni, s így nem örököl semmit. Nevelőanyja szintén korán elhunyt, a korábbi jómódot (életre szóló) szegénység váltja fel. Pozsonyi diákévek, házitanítóskodás, szegénység miatt visszautasított szerelem, sikertelen és mérsékelt sikerű próbálkozások a kitörésre, csalódással teli kapcsolat Jászai Marival, majd a fiatalkori halál.

Reviczky Gyula élete címszavakban így foglalható össze. Tényleg bővelkedik a tragikus fordulatokban. De nem csak ezért érdekes ő.

Életérzés

Babits Mihály 1911-ben írt róla a Nyugatban. Itt szintén az életrajz került előtérbe, ám ebben egy új szempont is megjelenik: „kivált utolsó idejében, írt egy pár igen szép verset; egészben véve azonban az élete érdekesebb, mint a költészete. Nem mintha valami különösen egyéni életet élt volna; hanem éppen azért, mert bizonyos értelemben tipikus és háta mögé állítva a magyar irodalomtörténetnek ez a különösen szomorú kora erős reliefet kap.”

Az új és újabb sorscsapások azt az érzést keltik bennünk, Reviczky élete egészen különleges és egyedülálló, mégis jól jellemzi a korszakot. Műveiben szintén visszaadja a nemzedék életérzését, ráadásul egy olyan időszakról tudósít, melyről ma nagyon keveset tudunk. A boldog békeidők korántsem boldog világáról. Ebből mutatunk most öt szereplőt.

 hirdetes_810x300  
A Bomba – ma Batthyány – tér Budapesten, 1880-as évek (kép: http://ilyenisvoltbudapest.hu)
A Bomba – ma Batthyány – tér Budapesten, 1880-as évek (kép: http://ilyenisvoltbudapest.hu)

1. A város vesztesei

Reviczky elhozza az olvasó elé a nagyváros hangulatát. Ma egyre népszerűbbek a valamilyen témára felfűzött városnéző séták: Budapesten, sok más mellett, a sör, a kávé, a bor, a kínai kolónia, a szabadkőművesek, a szecesszió köré szerveződtek ilyen alkalmak, a bulvárigényeket pedig például a Budán történt hátborzongató bűntények, a pesti alvilág, az első magyar sorozatgyilkos és az egykori bordélyházak színhelyeit bemutató városjárás elégíti ki. Reviczky városi élményeiből sem hiányozhatnak a prostituáltak: az ún. perdita-versek hozzájuk/róluk szólnak.

A perdita latin szó elveszett nőt jelent, s bár korábban is fel-felbukkantak az irodalomban (Balassi Bálint is megemlékezett róluk), az, ahogyan és amikor ír róluk Reviczky, különleges. Ebben az időben inkább a népi motívumok, a magyar múlt és a szabadságharc bukása jelenik meg a művekben, a város bűnös leányairól a nyilvánosság előtt hallgattak.

Ezzel szemben a perdita-versekben nemcsak beszél róluk, dicséri is őket, mert lelkükben nemesebbek, tisztábbak a polgárasszonyoknál. A városi lét és a modern világ áldozataiként tünteti fel az utcalányokat, akikkel sorsközösséget érez.

A bordélyok világát Toulouse-Lautrec is megörökítette.
A bordélyok világát Toulouse-Lautrec is megörökítette.

Megjelenik Reviczkynél a modern világ másik vesztese, a városi koldus is:

„A csavargó

Sehol egy pad, hová leüljön,
Sehol egy kő, hová ledüljön,
Csak hó, kavargó.
Szél ostorával szembe’, hátba’,
Egy utczából ki, be a másba
Megy a csavargó.”

A versekben folyton visszatérő komor hangulat feloldását a Jézus és a boldogság című írása adja meg: „A boldogok meg vannak fosztva a remény édes érzetétől, a vigasztalás balzsamától, s akiket szánunk, mélyebb örömre képesek, mint akiket irigylünk.”

2. A percemberkék – Ady előtt

Reviczky az, aki elsőként magyarra fordítja Baudelaire-t és Ibsent. Mint láthattuk, új témát is irodalmi szintre emelt: nem szégyell beszélni a modern városi lét szégyenfoltjáról, a prostitúcióról és a koldulásról. A pesszimizmusról is értekezik. Egyszerre ír a csak a nevükből élő, rokoni kapcsolatok révén érvényesülő dzsentrikről és a városban elzüllő bohémekről: „Ki sóhajtoz, ki mulat/ A világ csak hangulat” – hirdeti.

Mindez azonban csak egy szűk réteghez juthat el, mert művei és egész nemzedéke partvonalra van kényszerítve. Az irodalmi életet, a megjelenés és az állásba kerülés lehetőségét Gyulai Pál tartja kezében – és hívei szűk körének tartja fenn, akiknél „szinte kötelező volt az erdélyi származás és a református felekezethez való tartozás, valamint a Deák-párthoz közel álló politikai gondolkodás”.

(kép: fortepan)
(kép: fortepan)

Reviczky (és sok már fiatal tehetség) élete így vidéki hírlapírás és pesti nyomorgás között telik, mígnem az 1880-as évek végén a Pesti Hírlaphoz kerül – de két év múlva, mindössze 34 évesen legyőzi tűdőbaja. A városi létbe belerokkanók és fiatal értelmiség reménytelen állapotát látva jut arra, hogy:
„Az, ami a világot fenntartja: a nemi ösztön és a létért való harc.” (Századunk pesszimizmusa)
és
„Semmi sem szigeteli úgy el az embert a világtól, mint a szellem.” (Az ambícióról)

Az uj nyolcz boldogság című vers hasonlóan erős:
„Boldog, ki csak nősz’, alszik és emészt.
Vak ösztönét követve, mint az állat.
És nem vesz ama küzdelembe’ részt,
Mely új Bábel-toronyt építni fárad.”

5. mulat
(kép: fortepan)

3. A munkanélküli

Helyzetéről egykori iskolatársainak címzett versében ezt írja:

6. 1900 k
„Ti már mind hivatalban ültök
És van pályátok, czímetek.
Pereltek az ülőteremben,
Vagy honn, ha megnősültetek.
S én itt gubbasztok és potyára
Jókedvü dalt dudolgatok.
Nagyúr akartam lenni mindig,
S óh, jaj! most semmi sem vagyok.”

4. A lump

Az érvényesülés köréből kizárt fiataloknak a szegénység, a kávéházak és utcalányok pillanatnyi vigasztalása maradt: „Koplaltam én s lumpoltam eleget” – írja. Még a 19. században vagyunk, de már Karády jó pár évtizeddel későbbi slágerének hangulata ugrik be A czigaretről című versről, mely remekül érzékelteti nemzedéke eleganciával viselt nyomorúságát:

„Czigaret-füst karikája –
Egyik a mást be se várja,
Mintha szólna: nem lehet!…
Ilyen épen a mi részünk.
Füst az élet; elenyészünk,
Mint a kicsi czigaret.”

(kép: fortepan)
(kép: fortepan)

5. A fogadók népe

Nemcsak a várost ismeri jól, vidéken is is élt – és itt is figyelt. Katonatisztekkel kacérkodó fiatalasszony, derekasan mulató fiatalok, vidéki kaszinók és a pletyka birodalma elevenedik meg erről szóló munkáiban. A Margit szerencséje című elbeszélés nyitányban pedig mindjárt ilyen érzékletes képet fest az átlagos kisvárosról:

„Kisvárosi fogadó ebédlőjében vagyunk. Egyikében ama repedezett falú, tarka mázolású, homályos helyiségeknek, aminők ma már csak a vasúttól félreeső városokban találhatók. A patriarkális időkre emlékeztet itt minden: a zsíros, ócska bőrdíványok, az asztalok hosszában, a késnyergek a tányérok oldalán, a függő petróleumlámpák, rojtos papírernyőikkel, a repedésektől porzó padló, a rostélyos és spalettás ablakok és a boltíves folyosóra nyíló ajtó. Bármerre tekintesz, minden bizonyos állandóságot mutat.

A nyikorgó ajtószárny, a plafon füstös angyalkái, a termetes, zöld cserépkályha, a söntés előtt bóbiskoló csapos jelképileg szólnak hozzád, hogy itt nincsenek futó vendégek, akik megisszák sörüket, kifizetik borjúszeletüket, s aztán odébbállnak. A Fehér Medvébe nem szokás csak betévedni; akik itt vendégek, azok itt is tanyáznak. Tajtékpipástól, csibukostól jönnek ide a hivatalból; a Fehér Medvében találja őket már az alkony, ott vacsorálnak, ott röpítik el a legfrissebb adomákat, ott szidják a zsidót, és ott kalabriászoznak, míg Morfeusz nem kezdi fújni a takarodót.”

(kép: fortepan)
(kép: fortepan)

Bogos Zsuzsanna

(nyitókép: Nagymihályi piknkik 1890-ben, Torjay Valter gyűjteményéből, flickr.com)

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!