A világ leghíresebb festményei

A legdrágább nem mindig a legjobb. A legdrágább festmények nem mindig a leghíresebbek. Összeállításunkban olyan alkotások szerepelnek, amelyek a világ leghíresebb festményeinek számítanak.

Járjunk tehát nyitott szemmel a világban és ne halasszuk el azt a pillanatot, amikor a világ leghíresebb alkotásainak egyike valamelyik galériából vagy múzeumból visszapillant ránk.

Sandro Botticelli: Vénusz születése

A festmény valószínűleg 1485 – 87 között Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült, és az 1477-ben vásárolt háza, a Villa di Castello díszítéseként szolgált. Vénusz (a görög mitológiában Aphrodité), a szépség és a szerelem istennője, akinek születése a szépség megjelenésének a jelképe a földön.

Ezt a pillanatot örökíti meg a festmény is, ahol a kagylóból partra szálló istennőt már egy nimfa várja, hogy bíborszínű köpenyt teríthessen rá.

A mitológia szerint Aphrodité/Vénusz akkor született, amikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt. Ettől a tenger habot vert és hullámzott, és a habokból kagylóhéjon kelt ki Aphrodité, akinek szépsége elvakította az Olümposzt. Az istennő neve is a születésére utal, hiszen az „aphrosz” szó görögül „hab”-ot jelent. Ciprus szigetén lépett partra, és amerre járt, lába nyomán csodás növények és fák keltek ki a földből.

   

Ezeket az Aphrodité növényeinek nevezett gyümölcsöket, virágokat és illatszereket (kékvirágú lótusz, mirtusz, gránátalma, menta stb.) különösen alkalmasnak tartják a szerelmi vágy fokozására (afrodiziákumok).

A temperával készült 172,5 x 278, 5 cm-es festmény napjainkban a firenzei Uffizi Galériában tekinthető meg.

Claude Monet: Vízililiomok

 Az impresszionizmus atyjának leghíresebb festménysorozata. A Vízililiomok (vagy Tavirózsák) Monet kedvenc témái közé tartoztak, és mintegy 250 vásznat festett e támában. Szenvedélyes kertész lévén Monet 1893-ban a háza mellett, Giverny-ben egy földecskét vásárolt tóval együtt azzal a céllal, hogy létrehozzon valamit, ami kedves a szemnek, és témája lehet festményeinek. Az eredmény a híres kert lett, a még nevezetesebb vízililiomokkal.

A festő életének utolsó 30 évében ezek a legmeghatározóbb alkotások, s megemlítendő, hogy Monet ezeket a képeket szürkehályogban szenvedve, jobb szemének lencséjétől megszabadítva alkotta.  A tavirózsás festmények megtalálhatók a világ legtöbb híres múzeumában, beleértve a párizsi Marmottan Monet múzeumot, a New York-i Metropolitan-t, a chicagói Art Institute of Chicago-t, a Saint Louis Art Museum-ot, a Carnegie Museum of Art-ot és a Portland Art Museum-ot.

Rembrandt: Éjjeli őrjárat

A holland művész leghíresebb festménye, amelyet a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylet megrendelésére készített. Egyik rajzvázlatában a műalkotás pontos meghatározása is elolvasható: „A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát.”

1715-ben a festményt átszállításakor megcsonkították: aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Az eredeti kompozíciót Frans Banning-Cocq családi albumában lévő akvarell vázlatból ismerjük, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.

A képnek eredetileg nem volt címe, az „Éjjeli őrjárat” elnevezést műértőktől kapta, mivel a kép a sok rárakódott piszoktól sötét tónusúvá vált. Az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai 1947-ben láttak neki, hogy eltávolítsák a port és a sok lakkréteget a képről, így előtűnt a már korábban is sejtett tény: az alakokat nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta Rembrandt.

Az Éjjeli őrjáratot az amszterdami Rijskmuseumban csodálhatják meg a látogatók, mérete 363 x 437 cm.

Edvard Munch: A sikoly

A valóságos ikonná vált alkotás a norvég expresszionista festő, Edvard Munch festménysorozatának része, melyet 1893 és 1910 között festett. A Der Schrei der Natur (A természet sikolya) című sorozat mindegyikén egy halálfélelmet kifejező alak látható a narancsszínű égbolt előtt. A képen látható háttér az Oslo-fjord, melyet a festő Ekeberg felől festett meg, Oslóban.

Van Gogh A sikoly című alkotást 1894-ben festette az expresszionizmus közvetlen előzményeként, amelyen a sikolyra torzuló fej valami iszonyatos dolog bekövetkeztére enged következtetni, de ez a dolog a mai napig találgatásokra ad okot.

A sikolyból Munch négyféle változatot készített, amelyből kettőt az oslói Nemzeti Galéria őriz, a másik kettőt pedig a Munch Múzeumban vehetik szemügyre az érdeklődők.

Az 1895-ből származó pasztellképet 2012-ben a Sotheby aukciós ház bocsátotta aukcióba, ahol Leon Black csaknem 120 millió amerikai dollárt fizetett érte.

Jan Vermeer van Delft: Leány gyöngy fülbevalóval

 Az Észak Mona Lisájának is nevezett festmény Vermeer holland festő alkotása. A festő munkásságáról, valamint erről a képről is nagyon keveset tudunk. A Leány gyöngy fülbevalóval (vagy Turbános nő) című képet a festő IVMeer néven szignózta és nem dátumozta. Az sem tisztázott, hogy ez a képe megrendelésre készült-e vagy sem, és amennyiben igen, akkor kinek a részére.

Tracy Chevalier írt egy történelmi regényt a festmény eredetéről. A regény alapján 2003-ban készült filmben Scarlett Johansson játssza a főszerepet, és Johannes Vermeer cselédjeként ő viseli a gyöngy fülbevalót.

A festményt 1902-ben Des Tombe – aki egykor 2 gulden és 30 centért vásárolta meg a képet – örökösök híján a hágai Mauritshuis Múzeumnak ajándékozta, ahol most is megtalálható.

Pablo Picasso: Guernica

 Az európai modernizmus atyja ezen a gigantikus festményen felhívja a világ figyelmét a spanyol polgárháború idején a németek és olaszok által lebombázott spanyol település, Guernica végzetére. A festmény bemutatja a háború borzalmait, valamint azt, hogy az áldozatok többnyire, vagy egészben ártatlan civilek. A Guernica általánosságban véve a háborúellenesség szimbólumává vált.

Picasso e freskó méretű festményt legelőször a Párizsi Nemzetközi Művészeti Kiállításon mutatta be 1937-ben, majd ezek után több másik helyszínen is kiállításra került a mű. A spanyolok szerették volna végérvényesen hazájukban látni a képet, ez azonban Picasso kívánsága miatt akkor még nem válhatott valóra.

A festő szerette volna ugyan, ha a festmény a hazájába kerül, hiszen úgy vélte, hogy a Guernica a spanyol néphez tartozik, ám kikötötte, hogy a Guernica csak Francisco Franco diktátor halála után kerülhet egy demokratikus Spanyolországba. Végül Franco halála után hat évvel, 1981-ben a Guernica hazaérkezett Madridba, jelenleg pedig a Reina Sofía Múzeumban tekinthető meg.

Michelangelo: Ádám teremtése

A vatikáni Sixtus-kápolna mennyezetfreskója a reneszánsz olasz képzőművészet legnagyobb alakjának, Michelangelónak az alkotása. A világ egyik legismertebb művészeti alkotása, amely  az 540 m²-es területével a legnagyobb egybefüggő freskó címet is birtokolja.

A mennyezeti festmény 1508 és 1512 között keletkezett II. Gyula pápa megrendelésére, közepén pedig kilenc jelenet látható a Teremtés Könyvéből, köztük a legismertebb az Ádám teremtése című freskó.

A megfestett jeleneten az éppen megteremtett Ádám  erőtlen karmozdulata éles ellentétben áll az Úr dinamikus mozdulataival, erőteljes karmozdulatával, amint erőt ad az első embernek. Napjainkig rendkívül sok fejtörést okoz a művészettörténészeknek a nehezen azonosítható figurák jelenléte, akik Isten karja és köpenye alól néznek elő.

Az ember teremtésének hasonló ábrázolása nincs a korábbi ikonográfiában. Rendkívül szokatlan és új dolognak számít Isten antropomorf alakban történő ábrázolása is, és a középkori gondolkodással tökéletesen ellentétes, hogy ilyen közel legyen az emberhez.

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora

 Az utolsó vacsora tematikája több művészt késztetett alkotásra, köztük Leonardo da Vincit is, aki 1495-től 1498-ig dolgozott a művén, amelyet Lodovico Sforza megbízására készített. A festmény azt a drámai jelenetet örökít meg, amikor Jézus bejelenti, hogy a tizenkét apostol egyike elárulja őt.

Júdás megformálásához Leonardo állítólag hónapokig kereste a modellt a csavargók között. Ő az egyedüli, akinek az arca homályban van, könyöke pedig az asztalon. Egyes vélemények szerint Jézus balján nem János apostol, hanem felesége, Mária Magdolna ül. E népszerű teória kelt életre Dan Brown sikerkönyvében a Da Vinci-kódban is.

A freskó jelenleg a milánói Santa Maria delle Grazie melleti refektóriumban található. Az utolsó vacsorát hétszer restaurálták, és négyszer átfestették. 1943-ban az épületet bombatalálat érte, de csodával határos módon csak az az egy falrész maradt épen, ahol a festmény található napjainkig.

Vincent van Gogh: Csillagos éj

 Vincent van Gogh holland festőművész legismertebb és legnépszerűbb képei élete végén, 1888 – 1890 között készültek. Mindent megfestett, amit csak maga körül látott: embereket, épületeket, virágokat, szobabelsőket, tájakat stb. A mediterrán égbol nappali fényben úszó ragyogása épp úgy felkeltette érdeklődését, mint az esti, éjszakai égbolt.

A Csillagos éj c. 1889-ben készített olajfestményét máig fizikusok és csillagászok vizsgálják, ugyanis a Hubble űrteleszkóp olyan képet rögzített, mely nagyon hasonlít Van Gogh spiráljaihoz.

„Feltétlenül le akarom festeni a csillagos eget. Gyakran az az érzésem, hogy az éjszaka több színt rejt magában, mint a nappal, az éjjel intenzív ibolyalilával, kékkel és zölddel van tele.” – mondta van Gogh. Művészete tragikumának tekinthető, hogy élete során műveiből csupán egyet tudott eladni, és azok közé a művészek közé tartozik, akiket csak haláluk után ismertek el.

Műveinek nagy része megsemmisült, azonban fennmaradt festményei – ki gondolta volna egykoron – árveréseken dollármilliókért kelnek el. A Csillagos éj (vagy Ciprusok az éjszakai ég alatt) napjainkban a New York-i Modern Művészetek Múzeumában látható.

Leonardo da Vinci: Mona Lisa

A festészet történetének egyik legismertebb alkotásának tartott művet Leonardo 1503 – 1514 között készítette. Az olajjal festett portrét nem Leonardo nevezte el, hanem életrajzírója, Giorgio Vasari, 31 évvel a művész halála után. A rejtélyes mosolyú nőalakot ábrázoló képet 1911-ben lopta el a Louvre múzeumából egy bizonyos Vincenzo Peruggia olasz patrióta azzal a szándékkal, hogy a „tolvaj” franciáktól visszajuttassa eredeti hazájába, Olaszországba.

De valójában ki is ez a titokzatos mosolyú hölgy a képen? A számos találgatás mellett a legismertebb változat szerint a hölgyemény a firenzei Lisa di Antonio Maria Gherardini, Francesco del Giocondo ruha- és selyemkereskedő harmadik felesége. Mivel a korban nagy divat volt a portrék készítése családtagokról, ezért Francesco 1503-ban felkérte Leonardot, hogy készítse el felesége portréját gyermekük érkezésének örömére.

Mona Lisa (vagy La Gioconda) személyének és mosolyának megfejtésére rengeteg elmélet látott napvilágot, így mindenki szabadon döntheti el, hogy mit lát Mona Lisa oly titokzatos mosolya mögött.

Takács Henrietta

Felhasznált források: erdekesvilag.hu, wikipedia

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!