Egy új felfedezés megváltoztathatja a kínai agyaghadsereg történetét

Az első kínai császár Csin Si Huang sírjában, Hszien (Xian) város közelében 1974-ben talált teljes élethű agyaghadsereget a világ nyolcadik csodájaként emlegetik. Helyi földművesek fedezték fel egy kút ásása során, 4 m-es mélységben. Az árok- és gödörrendszerben kb. 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található. Az élethűen megformázott alakok nagyobbik része katona, de megtalálhatóak közöttük földművesek, lovak, leányok  is.

Sze-ma Csien történetíró írásai szerint (i. e. 145 – i. e. 90) a mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. A történetíró azt írja, hogy az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, 100 higanyfolyóval övezve.

   

A időszámításunk előtt 210-ben elhunyt  Csin Si Huang-ti kínai császár még életében megrendelte a hadseregét ábrázoló síremléket pénz nem számít alapon. Ennek ellenére uralkodása hamar feledésbe merült, mert dinasztiájának egyetlen uralkodója volt, így a későbbi dinasztiák történetírói hanyagolták említését.

Az agyaghadsereget Csin Si Huang-tivel temették el. az i.e. 209-210-ben. A császár még az életében megrendelte a hadseregét ábrázoló síremléket, nyilvánvalóan azért, hogy biztosítsa számára uralmát a másvilágon is, de vannak olyan vélemények is, hogy védelmi okokból készítették el őket. Bár sokan kételkedtek egy életnagyságú agyaghadsereg létezésében, annak valós léte gyorsan beigazolódott. Olyannyira, hogy 1987 óta az UNESCO is a világörökség részének tekinti.

A hadsereg katonáit ill. másolataikat már számos országban, így Magyarországon, Budapesten is láthatták az érdeklődők.

A helyszínen elvégzett legújabb kutatások során feltárt új leletek külföldi hatásra engednek következtetni.  Úgy tűnik, hogy nyugati felfedezők már 1500 évvel korábban letelepedtek Kínában, mint azt eddig a kutatók tartották. Mint az a The Telegraph cikkében olvasható, a hadsereg megalkotásában görögök segíthettek. A 8000 agyagszobrot feltehetően egy, az ókori görög művészet hatása alatt állt európai származású szobrász iránymutatásával készítették.

A feltárások során az is nyilvánvalóvá vált, hogy a sírkomplexum jóval nagyobb, mint  korábban gondolták: közel 98 négyzetkilométer területű. Ettől lényegesen nagyobb jelentőségű az, hogy a kutatás során az európaiakra jellemző mitokondriális DNS-mintákat azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy az első kínai császár uralkodása alatt európaiak telepedtek le Kínában. A hely feltárásán dolgozó régészek vezetője, Csang Vejhszing professzor véleménye szerint ez az elmúlt 40 év eddig legfontosabb felfedezése, mert arra utal, hogy ez lehet az első ismert találkozás a nyugati és a kínai civilizáció között.

Dr. Li Hsziucsen, a helyi múzeum régésze szerint a kutatók rendelkezésére állnak olyan bizonyítékok, hogy az első császár uralkodásának Kínája és az európai „nyugat” között már a selyemút létrejötte előtt is szoros kapcsolat állt fent.

A tudósok szerint erre a kapcsolatra utaló bizonyíték az is, hogy ilyen agyagkatonák készítésére Kínában semmilyen ember nagyságú szobrok alkotására utaló hagyomány nem található. De nemcsak az agyagkatonák, hanem a helyszínen felfedezett bronz szobrok kivitelezése is görög hatásra utal.

A Bécsi Egyetem Ázsiai Művészettörténet Tanszékének vezetője, Lukas Nickel professzor a sírkomplexumot a Nagy Sándor ázsiai hadjáratát követő évszázadban Közép-Ázsiában felbukkanó görög szobrok ihlették.

A régészek a feltárás során megtalálták emellett egy megcsonkított, fiatal nő, feltehetően a császár ágyasa maradványait is, akit értékes gyöngy- és aranyékszerekkel temettek el. Ugyancsak előkerült egy fiatal férfi, feltehetően a császár legidősebb fia, Jing Fu-Szu koponyája is, amelybe egy számszeríj lövedéke volt belefúródva.

Nyitókép: elegraph.co.uk

Forrás: mult-kor.hu,  telegraph.co.uk, Puntigán József (a 2011-es budapesti kiállítás anyaga)