Szlovák gól- és EU-iszony - Október eleji közép-európai körkép

Előre is elnézést kérünk szerkesztőségünk csinos női tagjaitól, de újra jelentkező közép-európai kitekintőnk ezúttal a klasszikus férfi top number four témájából – nők, sör, foci, politika – válogat. Az elmúlt napokban csak úgy kapkodtuk a fejünket, nagyüzem volt Pozsonyban és Varsóban, de Budapest és Prága is szállított érdekes eseményeket. Nézzük!

Tusk 2.0

Lengyelország a térség – és Európa - egyetlen országa, amelyet elkerült a gazdasági válság, és jövőre is pöröghet a gazdaság. Figyelembe véve a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot – alighanem egyetérthetünk Donald Tusk, a 2011-es lengyelországi országgyűlési választások újraválasztott miniszterelnökének gondolataival, aki 9 százalékot vert (39,2 %) legfőbb riválisára, a legerősebb ellenzéki tömörülésre, Jaroslaw Kaczyński pártjára (29,9%), aki ígértétől eltérően – ha veszít, lemond – a párt élén maradhatott. 

Pedig a lengyel konzervatív ellenzék vezetője mindent megpróbált, hogy győzelemre vezesse pártját. Kaczyński klasszikus németellenes érvekkel próbálkozott. A kampány hajrájában megjelent, az „Álmunk Lengyelország” könyvében, többek között, arról írt, hogy Berlin továbbra sem adta fel imperialista törekvéseit és Merkel Lengyelország nyugati részét Németországhoz akarja csatolni. A kijelentést egységesen elítélte Bronislawovi Komorowski köztársasági elnök, Jerzy Buzek, az Európa Parlament elnöke, és egy közös nyilatkozatban öt korábbi lengyel külügyminiszter is. 

A választások során a harmadik legerősebb párttá Palikot Mozgalma (10%) vált, amely egyfajta „lengyel kulturális forradalomként” is értelmezhető. A 90%-ban katolikus országban egy olyan párt ért el jelentősnek mondható politikai sikert, amely megadóztatná a papokat, legalizálná a könnyű drogokat, engedélyezné az abortuszt és az eutanáziát, képviselői között pedig meleg és transzexuális orientációjú politikus is található. Egyes előrejelzések szerint nem elképzelhetetlen, hogy a mozgalom bekerülhet Tusk második kormányába. 

Közép-Európa országaiban is nagy visszhangot kapott a 2011-es „Arab Tavasz” néven elhíresült, bizonyosan a történelemkönyvek lapjaira kerülő, demokratikus változások Afrikában. Az események legújabb fejezeteként Líbiából, Egyiptomból, és Tunéziából érkeztek demokrata aktivisták Lengyelországba, ahol figyelemmel kísérhették az országgyűlési választásokat egy olyan országban, amely 22 évvel ezelőtt élt át hasonló demokratikus fordulatot. 

Hajléktalanok ellen az Aradi Vértanúk hónapján

Magyarországon és a szomszédos országok magyarok lakta területein október 6-án, a hagyományoknak megfelelően, megemlékeztek az Aradi Vértanúk napjáról. Így tettek a szlovákiai magyarok is. A 13 aradi vértanúról, akik közül hárman - Lahner György, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid - az egykori Felső-Hungária (Uhorsko) területén születtek. Budapestnek egyelőre nincs sok oka az örömre: futballban bár az UEFA-ranglistán a 27. helyre jött fel a magyar válogatott, a 2012-es lengyel-ukrán EB a 16. komolyabb világverseny, amire 25 éve képtelen kijutni a csapat. 

Rosszkedv  uralkodik Magyarországon a közéletben is. Bár a választási ciklusok közepén készített közvélemény-kutatási adatokból messzemenő következtetést nem illik levonni, a legutolsó adatok szerint a választópolgárok mindössze 40%-a menne el választani, ha most vasárnap lennének a választások, amelyen továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség diadalmaskodna. . Ilyen alacsony részvételre 1991 óta nem került sor. Stagnált a magyar gazdaság a második negyedévben is, és a várható kilátások sem kecsegtetnek egyelőre semmi pozitív fejleménnyel. Az október elején megalakult Szolidaritási Mozgalom már útlezáró megmozdulásokat szervezett a kormány legújabb intézkedései ellen. 

Ha a gazdaság rendbetétele nem is, a magyar pártok és politikai táborok közötti küzdelem a régi lendülettel folytatódik tovább. A kormánypártok több éves jogi próbálkozásai után a hónap elején gyanúsítottként hallgatták ki Gyurcsány Ferencet, aki az ügyészség szerint hivatali visszaélést követett el a sukorói kaszinó-beruházással összefüggésben. Hogy mennyire rémisztő és szánalmas a magyar jobb- és baloldal egyébként sehova nem vezető politikai harca, azt egy döbbenetes törvénytervezet is jelzi: bírságolhatóvá válhatnak a közterületeken alvó hajléktalanok. Aki járt már autóval Budapesten, megszokhatta, hogy a piros lámpánál megjelenhetnek újságot áruló, kéregető vagy alkalmi munkát felajánló hajléktalanok: nos ennek vége. Egy másik törvény szerint szintén eljárás indítható az ellen a személy ellen, aki jogtalanul tartózkodik az úttesten.

Adaj.cz és Koszovó

Bár Csehországban a szeptemberi megmozdulások által felkorbácsolt romaellenes hangulat októberben csillapodott, a cseh állampolgárok továbbra is vízummal utazhatnak Kanadába. A csehországi rasszista jelenségek újabb következménye egy új roma párt létrejötte. A 2012-es önkormányzati választásokon indulni szándékozó Adaj.cz (jelentése: „Itt vagyunk”) párt legfőbb üzenete: munkát és nem segélyeket akarunk. Kíváncsian várjuk, hogy az új párt milyen érdekképviseletre lesz képes, ugyanakkor nem árt rámutatni: sem Csehországban, sem Szlovákiában, sem Magyarországon 1990 óta roma párt komolyabb politikai eredményt nem ért el. Nem úgy a cseh válogatott: Weiss mesterhez hasonlóan Bílek edző sem a szurkolók kedvence, mégis a cseh válogatott pótselejtezőt érő győzelmet aratott Litvániában a selejtezők során, így továbbra is van esélye kijutni a 2012-es lengyel-ukrán EB küzdelmeire. Feketehegy országában bizonyíthatnak. 

Hogy mennyire mélyen működnek Közép-Európában a nacionalista beidegződések, a lapszemlénk elején bemutatott Kaczyński könyve után jöjjön még egy példa. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a cseh társadalom számára leghitelesebb politikus Václav Klaus, aki a héten nem fogadta hivatalában a csehországi látogatásra érkező Atifete Jahjag koszovói elnökasszonyt – derül ki szerb hírforrásra hivatkozva a szlovák médiából. A Szlovákiában és Csehországban is érzelmeket kiváltó Koszovó-kérdés legpikánsabb fejezete, amikor összehasonlítjuk a cseh és szlovák Koszovó ellenes-érveket a történelmi Magyarország területi sérthetetlensége mellett kiálló nacionalista magyar érvekkel. Közben a különbség? Nic moc.

Iveta ment, Vlado marad?

A történelmi szlovák labdarúgó sikert nem sikerült megismételni: Weiss mester fiai nem jutottak ki a 2012-es Európa-bajnokságra. Hét rúgott gól és negyedik hely a selejtező-csoportban - ez nem az az eredmény, amit a Tátra alján vártak. Szlovákia mégsem unalmas ország. Ha nem a labdarúgók, akkor politikusai gondoskodnak arról, hogy beszéljenek az országról – világszerte. Lapunk már korábban megjósolta, majd alaposan körbejárta Iveta Radičová kormányának bukását és lehetséges okait. Úgy látszik, Weiss mestert legendás szerencséje ezúttal sem hagyta el: a kormány bukásának árnyékában senki nem beszél csapata újabb tragikus teljesítményről és a néhány nappal korábbi ámokfutásáról. 

Közben kiderült: a régi-új főszereplő Robert Fico. Az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt vezetője bejelentette: megállapodásra jutottak a kormánykoalíció pártjaival, hogy márciusban előre hozott választásokat tartanak Szlovákiában. A választás napja március 10. lesz. A hírek szerint, amit Sulík véghezvitt, az nem fog összejönni a szlovák foci háza táján: a kapitány marad – bár a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a megkérdezettek mintegy 75%-a felállítaná Weiss mestert a szlovák kispadról. Egy biztos: a sokszor Vladimír Mečiar szellemét megidéző arrogáns futballedző biztosan jobban választotta meg munkatársait, mint a távozó miniszterelnök-asszony. 

A nőkről és a sörről pedig legközelebb.