Az idei esztendő több szempontból is fontos időszak volt a magyarság számára. A kárpát-medencei autonómiaharc két lényegi történése mellett (nevezetesen a Magyar Közösség Pártja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség új, idei autonómia-tervezetei) megtartották az önkormányzati választásokat Szlovákiában, valamint Románia, benne a 6,5%-nyi magyar lakosságával az államelnök-választáson a szász Klaus Johannisnak adott bizalmat.

Gyulafehérvár és a szertefoszlott wilsoni álmok

A román nép minden év december elsején ünnepli a történelmi Erdély és a két fejedelemségből (Havasalföld és Moldva) kinőtt Román Királyság egyesülését. 1918 telén az egykori erdélyi fővárosban, Gyulafehérvárott (más nevén Károlyfehérvár) a magyarországi románok nemzetgyűlésének 1228 delegáltja kimondta Erdély, Máramaros, Bánát és a Körösök vidékének csatlakozását a Román Királysághoz.

A jelenlegi Románia határain belüli történelmi régiók. Forrás: Dr. Szilágyi Ferenc
A jelenlegi Románia határain belüli történelmi régiók. Forrás: Dr. Szilágyi Ferenc

Az Erdélyt elszakító egyoldalú döntés a nemzetközi közösség számára nem jelentett különösebb problémát. A huszonhat történelmi vármegye elcsatolásáról határozó gyulafehérvári kiáltvány számos, a wilsoni elvekkel átitatott kornak megfelelő ígéretet fogalmazott meg. Ilyenek voltak a minden román nemzet részét képező nép szabad nyelvhasználatára, vallásgyakorlására és a kormányzásban való képviseletére vonatkozó rendelkezések.

A Nagy-Románia víziójának szellemében cselekvő hatalmi vezetés nacionalista törekvései azonban nem előzmény nélküliek. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az 1910-es évek magyar kormányait sem érte meglepetésként az elszakadás ténye. Az 1916-tól az antant oldalán álló Románia ez év augusztusában titkos egyezményben rögzítette, hogy igényt tart Erdélyre. I. Ferdinánd (1914-1927) román király a tervek szerint megindította a katonai offenzívát a terület fegyveres elfoglalása érdekében, ám a központi hatalmak 1918. májusában különbéke megkötésére kötelezték az uralkodót.

Az I. világháború is rávilágított, hogy bizony a történelmet a győztesek írják. És Románia, egy nappal az általános fegyverszünet előtt, az antant oldalán újra belépett a háborúba. Ezzel a lépésével pedig elnyerte annak bizalmát, így kelet-európai szomszédunk is a győztes oldalon találta magát. Jogsértő magatartása több esetben is megmutatkozott: az egyik legfontosabb, hogy november 12-én, szerződést szegve ismét román csapatok indultak Erdély bevételére.

 hirdetes_810x300  

A kialakult helyzet értelmezéséhez tudnunk kell, hogy Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere pacifista szellemben, a béke fontosságát hangoztatva leszerelte a teljes magyar hadsereget. A következő gondolatok vezérelték: ,,Ezer évek tradícióit, ezer évek szolgaságát, ezer évek zsarnokságát kellett romba dönteni. Ehhez ötéves háború kellett, ehhez ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel belőle. Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg. Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” Nos, a budapesti kormány nem mondhatni, hogy különösebb akadályt gördített volna az előretörő román hadsereg elé. Egyes vélemények szerint ez tétlenségből, mások szerint hazaárulásból történt.

Pillanatkép a gyulafehérvári nemzetgyűlésről. Forrás: tortenelemportal.hu
Pillanatkép a gyulafehérvári nemzetgyűlésről. Forrás: tortenelemportal.hu

Az 1910-es években vagyunk, amikor dívik az idealizmus és a népek önrendelkezésének szelleme lengi át a katonák fegyvercsöveit. Az egyik legismertebb idealista, Thomas Woodroow Wilson, az Egyesült Államok 28. elnöke. A gyulafehérvári eseményekkel azonos évben, január 8-án hirdette meg a maga tizennégy pontját, melyet aztán többször is visszavont. Ebben a népek önrendelkezése mellett helyet kapott az Amerika által akkoriban sem éppen jelesen gyakorolt nyílt diplomácia fontossága, illetve egy nemzetek feletti szervezet megalakításának igénye.

De Románia és a balkáni államok is megemlítésre kerülnek: ,,a különböző balkáni államok egymás közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján az állami és nemzeti hovatartozás történelmileg kialakult vonalai szerint kell meghatározni” – szól a 11. pont. Ahogy a romániai magyarság helyzete tanúskodik róla, a Gyulafehérváron tett ígéretek, legfőképpen a nemzeti önrendelkezés, azóta sem valósultak meg.

A gyulafehérvári nyilatkozat. Forrás: kolozsvaros.ro
A gyulafehérvári nyilatkozat. Forrás: kolozsvaros.ro

A Regát ünnepelt, a székelyek gyászolnak

Az idén 96. alkalommal megrendezésre kerülő ünnepen Gyulafehérvárra látogatott az új köztársasági elnök, Klaus Johannis, akit katonai parádéval fogadtak. Az államfő beszédében elmondta, hogy Romániának olyan nemzeti célok kellenek, mint az ország európai pozícióinak megerősítése és az egyes régiók közti különbségek csökkentése. Ezek elérése azonban csakis a bizalom újrafelfedezésével történhet meg.

Johannis facebook-oldalán is beszámolt a felvonulásról, a következő kép kíséretében.

10428114_739345189486068_8276452212911493089_o

A kenyérrel, sóval és pálinkával fogadott államfő szerint a román nép tagjai ,,olyan állampolgárok nemzete (..) ma, akik az egész világ előtt megmutatták, hogy nagyra tartják a demokrácia értékeit.”

Az országot a nemzetközi közösség képviselői is köszöntötték a nemzeti ünnep alkalmából. Többek között John Kerry, amerikai külügyminiszter így tolmácsolta Barack Obama elnök üdvözletét:  ,,Tisztelettel üdvözöljük azokat a vezetőket, akik ma is ezeket az alapvető értékeket védik, illetve a demokráciát, a jogállamiságot és a nemzeti sokszínűséget erősítik.”– utalva ezzel a Romániában alkotmányos szinten megvallott értékekre.

Eközben a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű nacionalista szervezet, amely idén harmadik alkalommal csatlakozott a hivatalos rendezvényhez meghirdette az ,,egyesülés menete” demonstrációját. A közel száz fiatalból álló tömeg a ,,Ki a magyarokkal az országból!” rigmust kiabálta.

,,Románia nemzetállam!” - olvasható a molinón. Forrás: maszol.ro
,,Románia nemzetállam!” – olvasható a molinón. Forrás: maszol.ro

Az összegyűlt tömegben hallani lehetett a „Székelyföld nem létezik!”, „Hargita és Kovászna Román föld!”, „Kifele a magyarokkal az országból!”, „A román nyelv az egyetlen uralkodó!” gondolatokat és a „Románia a románoké!” kiabálásokat is.

A székely gyász Kézdivásárhelyen csúcsosodott ki. A céhes város néhány épületére a magyar zászló mellett fekete gyászlobogókat is kitettek, ezzel kifejezve, hogy ez a románság ünnepe, nem pedig Romániáé.

,,Határtalan árulás, hihetetlen fotók.” Élőkép Székelyföldről december elsején. A román televíziós csatornák is beszámoltak a gyászlobogókról. Forrás: facebook.com
,,Határtalan árulás, hihetetlen fotók.” Élőkép Székelyföldről december elsején. A román televíziós csatornák is beszámoltak a gyászlobogókról. Forrás: facebook.com

A kézdivásárhelyi polgármester állítólag megtagadta, hogy kikerüljenek a középületekre a román nemzeti trikolórok. Helyette így festett december elsején a város:

targu-secuiesc-1-decembrie-2014-drapel-negru-de-doliu-2

A december elsejézés és a (hisztérikus) reakciók

A ,,nemzeti” ünneppel kapcsolatos megítélések nem csak a román és a magyar közösség esetében eltérőek. A napokban nagy botrányt kavart egy román szerző által kiadott értelmezés, aki szerint a cél, hogy elérjük, ,,december 1 vagy március 15 összekössön, ne pedig bomlasszon.” A gondolatmenet alapja, hogy a román állam másolva az Osztrák-Magyar Monarchia hibáit nem bánik megfelelően a magyarsággal. A probléma gyökere a dualizmuskori magyar szemléletmód, amely a ,,fogat fogért alapelv”-nek köszönhetően átültetődött a román nemzeti tudatba. Egy másik közíró, Angela Tocilă nyílt levelében állt ki Erdély függetlensége mellett. Ahogy fogalmaz ,,Bukarest és az ország többi része számára Erdély csak egy jövedelemforrás, ahogy az volt Ceauşescu idejében is.” Az írás lényegi kérdését a szerzőnő fogalmazza meg: ,,Kedves Románia, mit jelent neked Erdély, egy tejben gazdag tőgyen kívül?”

Marius Popica, Kovászna megye prefektusa kijelentette, hogy mindenképpen szeretnék megbüntetni a nemzeti ünnepen gyászolókat. ,,Sajnos a nemzeti szimbólumok megsértését büntető cikkely a büntető törvénykönyvből kikerült.” – nyilatkozta a tisztségviselő. Ám a központi szándék mindenképpen megvan arra, hogy azonosítsák az épületekre fekete lobogót kitevő ,,elkövetőket” és a lehetőségekhez mérten megbüntessék őket.

Forrás: kolozsvaros.ro
Forrás: kolozsvaros.ro

Újabb felháborodást eredményezett a legnagyobb európai fiatal politikusokat tömörítő szervezet, a The Youth of the European People’s Party (YEPP),,gratulációja”, amelyben azt olvashatjuk, hogy a YEPP együtt ünnepel a Magyar Ifjúsági Értekezlettel. Ez erős visszhangot váltott ki a romániai magyar közéletben. Egyes hangok szerint érdekes, hogy míg Székelyföldön gyászolnak, az európai közvélemény színpadán ünnepelnek a magyarok a románság nemzeti ünnepén.

Forrás: a YEPP facebook-oldala
Forrás: a YEPP facebook-oldala

Békési Júlia Boglárka

Források: kolozsvaros.ro, maszol.ro, Rubicon

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!