Válság nélküli kormányválság: kilép a kormányból az RMDSZ

Az idén huszonöt éves múlttal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) december 13-án véglegesítette: kilép a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök vezette kormánykoalícióból. A döntés nem előzmények nélküli, az i-re a pontot azonban az elvesztett államelnök-választás tette fel.

A szombaton Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), mely a Szövetség kisparlamentjeként a legfőbb döntéshozó testület, három ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta, hogy a párt l tíz hónap után kilép a román kormányból.

Belpolitikai töréspontok

A magabiztos választási győzelmet követően 2012 decemberében felálló második Ponta-kormány a Szociálliberális Unió (USL) pártjaiból állt össze. A diploma- és korrupciós botrányokkal tarkított időszak alatt miniszteri posztot töltöttek be a jelenlegi államfő, Klaus Johannis vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL), az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) és természetesen a miniszterelnököt adó Szociáldemokrata Párt (PSD) tagjai.

2014. február 26-án hét nemzeti liberális (többek között az egészségügyi, a később Kelemen Hunor által is betöltött kulturális miniszteri, valamint a parlamenti kapcsolatokért-, illetve a határon túli románokért felelős tárca nélküli) miniszter lépett ki a kormányból. A PNL-t akkoriban vezető Crin Antonescu indoklása szerint a miniszterek és az államtitkárok visszahívása a Pontától való bizalom megvonását jelentette.

A hetek óta tartó vita alapját a botrányok kapcsán megüresedett miniszteri tisztségek betöltésének kérdése, valamint a kormány szerkezetének átalakítása képezte. Érdemes megjegyezni, hogy a 2012-es parlamenti választásokon elért kétharmados eredményt az Unió, benne a nemzeti liberálisokkal szerezte meg. Így a miniszterek visszahívása legitimációs kérdéseket is felvetett.

   

Ezt követően a megüresedett tisztségeket szociáldemokrata politikusok vették át. Az USL két kis pártjával közösen alkotott USD felhatalmazta Pontát, hogy tárgyalásokat kezdjen a parlamenti erőkkel, így a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, amely az első időkben még elzárkózott az esetleges kormányzati szerepvállalástól.

Az új kormánykoalíció pártjai március 3-án aláírták a közös kormányzást lehetővé tevő politikai megállapodást, majd a kétkamarás román parlament bizalmat is szavazott neki. 2014. március 5-én hivatalba lépett a huszonhat tagú harmadik Ponta-kormány.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásai 1989-től napjainkig

A Romániai Magyar Demokrata Szövetég huszonöt éves történetében a megalakulását követő hetedik évben került először kormányra, mint koalíciós partner. 1996-ban 6,7%-os összesített (képviselőházi, szenátusi) választási eredménnyel került be a román kormányba. A korábbi időszak olyan karakterbeli változásokkal találkozunk, melyek okkal engednek következtetni arra, hogy a Szövetség tudatosan készült a kormányzásra.

Ilyen jegy a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalban betöltött látszattevékenység, mellyel legitimálta a központi hatalom kisebbségpolitikáját. Ez kapóra jött az állami vezetésnek, hiszen a kilencvenes években zajlott Románia Európa Tanácsba való felvételének előszítése. Egy másik fontos stratégiai következmény, hogy ,,zárójelbe került az autonómia-program.” Ez a zárójel napjainkra eltűnt. Ennek bizonyítéka az új RMDSZ autonómia-statútum is.

A Szövetség a kétezres évek elején a kormány külső támogatójaként tevékenykedett, majd 2004-ben ismét kormányba került. A 2008-as új, egyéni választókerületeken alapuló választási törvény elfogadását és a 2009-es kormányválságot követően 2009. december 23-tól 2012. május 7-ig kormányerő volt, előbb a második Boc-kormány, majd azUngureanu-kormány tagjaként, mint a Demokrata Liberális Párt koalíciós partnere.

Az 1993-tól 2011 februárjáig az RMDSZ elnöki pozícióját betöltő Markó Béla a 2004-2007-es időszakban a kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettesi tisztségét töltötte be, majd 2009 decemberétől 2012 májusáig ismét ő lett a miniszterelnök-helyettes.

Hatalomvágy vagy reálpolitikai kompromisszumok

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szövetség részvétele a harmadik Ponta-kormányban sem volt zökkenőmentes. 2014 júliusában robbant a Minority SafePack-botrány, mely sajátos politikai helyzetet okozott a román kormány két tagja között. Az RMDSZ tehát közvetett módon a saját koalíciós partnerével került perbe, mivel Románia az Európai Bizottság oldalán lépett be az európai polgári kezdeményezésről szóló vitába.

Így augusztus 1-jével Kelemen Hunor lemondott a miniszterelnöki és kulturális miniszteri posztjáról. Az ezt követő időszakban elsőként Biró Rozáliát, Nagyvárad korábbi alpolgármesterét jelölte ki utódjául, ám az akkoriban regnáló Traian Băsescu államfőezt megvétózta. Végül a korábban kulturális államtitkárként dolgozó Hegedüs Csilla lett az új miniszterelnök-helyettes.

Az RMDSZ elmúlt évtizedekbeli politikai portréja meglehetősen eltérő megítéléseket tartalmaz. Nagyon jelentős eredménynek számított, amikor a politikai átmenetet követően elsőként került be a kormányzati vezetésbe. A mérleg másik oldala azonban az, hogy eközben folyamatosan halványultak a korábban választási győzelmet eredményező elvei, vállalásai. Így az a vád érte, hogy csak addig volt és van szüksége a magyar választókra, amíg azok eljuttatják a hatalom legfelsőbb szintjére, ahol a klientúra-építés segítségével kiteljesedhetnek a párt tagjainak egyéni ambíciói.

Ám arról sem szabad megfelejtkeznünk, hogy eddig a romániai magyar erők közül csak a Szövetségnek sikerült kormányra kerülnie. És tény, hogy bizonyos kompromisszumok nélkül lehetetlen az ottani megmaradás. A kérdés csak az, hogy miből és mennyi engedményt engedhet meg magának. Úgy látszik, 2014-re a választók tűréshatára elérte a maximumot.

Okok, következmények: ,,nem kormánybuktatás, hanem belső elemzés”

A Szövetség tehát világossá tette, kilép az egyébként is feszült hangulatú kormánykoalícióból. Ezzel a belső válságát ugyan elismerte, de vélhetően nem bénítja meg a szociáldemokrata szövetségesét. A döntés követlen előzménye az ősszel tartott államelnök-választás. ,,Az idei esztendő a premierek időszaka volt” – fogalmazott Marosvásárhelyen Kelemen Hunor.

Az első felvonás két magyar indulót hozott, majd Románia jelenkori történetében először nem ortodox vallású és nem román származású köztársasági elnököt választott, az erdélyi szász, evangélikus Klaus Johannis személyében. Kelemen szerint nem igaz, hogy a magyar-magyar verseny mobilizálta volna az erdélyi magyarokat.

A pártelnök helyzetértékelésében kifejtette, hogy szervezete nem kormánybuktatás áldozata lett, hanem az újratervezés jegyében zajló belső elemzés vezetett a kilépést meghozó döntésig. A saját szerepéről így vélekedett: ,,sok hibát követhet el egy politikai vezető. Elkövetheti azt a hibát, hogy soha nem figyel oda a választókra, de azt is, hogy nem képes döntéseket hozni, mert folyton azon gondolkodik, hogy erre a választók hogyan fognak reagálni.”

Szerinte pártja nem tehet úgy, mint aki vonaton utazik és azt képzeli, hogy egyhelyben áll és csak a táj változik körülötte. De ha jobban belegondolunk, az elmúlt huszonöt évben a táj sem sokat változott. Ha a magyar választói környezetre gondolunk, persze igazat kell adnunk Kelemen Hunornak. De ahogy 1990-ben sem volt szabad a magyar nyelvhasználat, vagy a ténylegesen magyarul történő oktatás és szabad szimbólumhasználat, úgy ma is büntetnek a székely zászlóért, ma is kikényszerített ,,ünnep” a december elseje és ma sincs önálló Erdély, vagy Székelyföld régió.

Források: MTI, Transindex, rmdsz.ro

Békési Júlia Boglárka

Nyitókép: rmdsz.ro

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!