A Körkép mai külpolitikai elemzésében kivételesen nem évet értékel, hanem prognosztizál. Kétrészes cikkében végigveszi a világ különböző – Európán kívüli – régióit és egyfajta “jóslásba” bocsátkozik a térségeket, az országokat és a konfliktusokat illetően. Az előrejelzések a cikkíró szubjektív véleményét tükrözik, korántsem jelenti azt, hogy valóban bekövetkeznek a felsorolt események, csupán felhívja a figyelmet, hogy mire kell majd odafigyelnünk 2015-ben.
A kétrészes sorozat első cikke itt olvasható.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia számára roppant érdekesen kezdődött a 2015-ös év. Január 1-én működésbe lépett az Eurázsiai Gazdasági Unió, amelynek alapító tagjai Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország. A szervezet jelenleg körülbelül 170 millió embert és a Föld területének 15 százalékát tömöríti magába.Lényegében ugyanaz lenne, mint az EU: az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását, valamint tagjai vállalják az energia-, ipar-, mezőgazdaság- és közlekedéspolitikájuk összehangolását. 2016-ra egységes gyógyszerpiacot, 2019-re egységes villamosenergia-piacot és 2025-re egységes olaj-, gáz- és kőolajpiacot terveznek.
Egyes elemzők szerint Ukrajna nélkül a szervezet eleve halva született, de kétségtelen, hogy a régióban nagy az érdeklődés iránta. Január 2-án Örményország is belépett, miközben Kirgizisztán is aláírta a csatlakozási szerződést és májusban csatlakozik a szervezethez. Az Eurázsiai Unió működése Oroszország gazdasági potenciáljától függ, amelyet a nyugati szankciók, a világpiaci olajárak esése és a rubel jelentős leértékelődése nagyban befolyásol.
Irán – tavaly november végén Bécsben az iráni atomprogramról tárgyaló amerikai, brit, német és iráni külügyminiszter is igyekezett optimistának mutatkozni, a megbeszéléseket mégsem sikerült 2014 végére befejezni, ezért újra meghosszabbították a határidőt. Ennek ellenére egy esetleges izraeli (vagy akár öbölbeli?) iráni atomlétesítmények elleni támadás sem került még le teljesen napirendről, de mivel a perzsa ország az egyik (vagy egyetlen?) olyan erő, amely képes regionális szinten felvenni a harcot és legyőzni az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, ezért nem lenne ajánlatos fellépni Teherán ellen. Emiatt 2015-ben nőhet az informális együttműködés Irán és az Egyesült Államok között, amely csökkenti Teherán elszigeteltségét. Ezenfelül az iráni belpolitikai változásokra is érdemes lesz odafigyelni. Hasszán Róháni iráni elnök mérsékelt politikája ugyanis komoly kihívás elé helyezi a teokratikus rendszert.
Afganisztánban majd három hónapnyi szavazatszámlálás, nyilvános összeveszés és szinte már polgárháborús helyzet után végre sikerült elnököt találni Asraf Gáni személyében. Ebben nem kis szerepe volt az Egyesült Államoknak, John Kerry nyáron szinte állandóan az országban utazott, hogy megegyezést csikarjon ki a politikai ellenfelek között, nehogy egymásnak essenek a felek.13 év után hivatalosan véget ért a NATO harci küldetése a közép-ázsiai országban, de a biztonsági szerződés aláírásával 17 000 katona még mindig ottmaradt. Félő ugyanis, hogy a teljes kivonulás után a tálibok ismét elfoglalják Kabult, mint ahogy tették 1996-ban. Ráadásul nem is a tálibok a legrosszabbak: az Iszlám Állam is felbukkant az országban, kiszorítva az al-Kaidát, akik inkább az indiai szubkontinens felé terjeszkednek.
Nem jobb a helyzet a szomszédos Pakisztánban sem, ahol az egész országot megrázta a december 16-ai mészárlás. Száznégy ember, köztük nyolcvannégy gyerek vesztette életét, amikor a Tehrik-e Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezet támadást hajtott végre Pesavárban. Iszlámábád katonai hadműveletekkel, bombázásokkal és sokkal szigorúbb biztonsági intézkedésekkel válaszol a szélsőségesek akcióira, többek közt nem érvényesítik a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot, és megkezdik a már meghozott halálos ítéletek végrehajtását.
A legrosszabb forgatókönyv ami Afganisztánt is érinti, hogy a szélsőséges tálibok mindkét országban megjelent Iszlám Állam-al egyesülnek és hódításokba kezdenek. Ezenfelül a szunniták és a síiták közti összecsapások sem enyhültek, ami szintén komoly kihívás elé állítja Iszlámábádot.
Dél-Ázsia
India számára meghatározó év volt 2014, mivel a választásokon Narendra Modi győzött. Az Indiai Néppárt (BJP) azonnal hozzálátott a közigazgatási reformokhoz és a „Modinomics” nevű gazdasági program megvalósításához, ami újra növekvő pályára állítaná Új-Delhit. Az indiai külpolitika azonban sokkal több kérdést vet fel: Oroszországgal páratlan nagyságú szerződést kötött, miközben beadta teljes jogú csatlakozási kérelmét a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SCO), amelynek egyik vezető tagja Kína. Csakhogy Új-Delhi egyszerre nyit és ápol jó kapcsolatokat Kína vetélytársaival is, mint Japán,Vietnam, ráadásul Modi nagy érdeklődést mutat a Kína-ellenes szövetségben való részvételre is.
India ismét konfliktusokra készülhet fel idén. Pakisztánnal már megint összerúgták a port, Narendra Modi indiai miniszterelnök tavaly augusztusban felmondta a béketárgyalásokat. A határ egyes szakaszain október óta időnként fellángolnak az összecsapások, de január elején már tüzérséggel lövik egymást a felek. Ráadásul, mivel az Iszlám Állam kiszorítja az al-Kaidát Pakisztánból és Afganisztánból, amelyek korábban az ő igazi „felségterületei” voltak, az indiai szubkontinens felé terjeszkednek. Létrejött az Indiai Szubkontinens al-Kaidája, amely a délkelet-ázsiai muszlimokat szeretné „felszabadítani”.
Thaiföldön 2014 elején egy puccs zajlott, amelynek köszönhetően katonai junta került hatalomra. Nagyjából stabilizálódott a helyzet az országban és a gazdaság is kezdi kiheverni a 2013 végi káoszt, ami „a sárgaingesek és a vörösingesek között” zajlott. Ugyanakkor Prayuth Chan-ocha tábornok, aki „boldoggá akarja tenni a népet” tanult a legutóbbi, 2006-os puccsból, amikor szerinte „túl gyorsan írták ki a választást” az országban, így hosszabb ideig tervez maradni az elnöki székben.
Kelet-Ázsia
A Korea-félsziget számára 2014 kicsit nyugodtabb év volt, mint a 2013-as, mert akkor Észak-Korea újra atomot robbantott, és folyamatosan zajlottak a provokációk a térségben. 2015-ben a két Korea közötti viszony ismételten Kim Dzsongun pillanatnyi (elme)állapotától fog függeni. A kiszámíthatatlan észak-koreai politika újabb megnyilvánulás volt, hogy Phenjan az újév napján csúcstalálkozót javasolt Szöullal, de pár nappal később Észak-Korea magyarázat nélkül utasította el a tárgyalásokról szóló ajánlatát. Ugyanakkor alábecsülni sem szabad az elmaradottnak tartott országot: tavaly novemberben a Sony elleni kibertámadás mögött, aminek a hátterében a 6000 főből álló észak-koreai „kiberhadsereget” valószínűsítik, megmutatta azt, hogy Észak-Korea igencsak ért a modern hadviseléshez.
2014 Kína éve volt. Kína második helye a világban immáron biztosított, de voltak olyan elemzések, amelyek azt mutatták, hogy gazdasági téren már meg is előzte az Egyesült Államokat. Peking – kihasználva az orosz-nyugati ellentétet – leginkább Moszkvával fűzte szorosra a kapcsolatait: májusban aláírták a régóta húzódó gázszerződést, melynek köszönhetően mehet az orosz földgáz Kínába. Évente mintegy 38 milliárd köbméter gáz szállítását irányozza elő harminc év alatt. Az év végén azonban egy újabb óriási gazdasági megsegítésre került sor. Kína és Oroszország már októberben megállapodott egy 24 milliárd dolláros devizacsere-ügyletről, valamint száműzték a dollárt a két ország kereskedelméből. Ezenfelül Kína és Oroszország között komoly fegyvervásárlási, mezőgazdasági és befektetési szerződésekre került sor.
Ugyanakkor Kína számára 2015 elsősorban nem is külpolitikai és gazdasági, hanem belső kihívásokkal teli év lesz. A tavaly szeptemberben kitört „hongkongi tavasz” komoly figyelmet váltott ki, amit ugyan a helyi hatóságok és a kínai kormány is jól kezelt, de még mindig nem ért véget. Mostanában szintén hasonló megmozdulások várhatók a városban.
A hongkongi történések ezenfelül jelentősen befolyásolják Kína viszonyát Tajvannal is. 2014 februárjában kínai és tajvani vezetők ültek tárgyalóasztalhoz, melynek eredménye a két ország közeledése. A hongkongi tüntetések és a tajvani Csiang Ji-hua decemberi bukása azonban igencsak megnehezíti idén Peking és Tajpej viszonyát.
A másik jelentős kihívás Kína számára az iszlám fundamentalizmus. Az ujgur iszlamista szélsőségesek (ETIM) eddig is hajtottak végre merényleteket, de 2014-ben ez új szintre emelkedett: március 1-én a Kunmingban található vasútállomáson késsel felfegyverzett terroristák 33 embert megöltek és több százat megsebesítettek. Peking azóta fokozta a biztonsági intézkedéseket, keményebben lép fel az iszlamista terrorizmus – és ezzel párhuzamosan az ujgur szeparatizmus – ellen és támogatja a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. A kínai állampolgárságú – ujgur és han nemzetségű – iszlamisták száma körülbelül 300-1000 közé tehető.Habár Kína bejelentette, hogy nem vesz részt az Iszlám Állam elleni amerikai kezdeményezésű koalícióban, de hajlandó segíteni – a légierejével – a „kalifátus” elleni harcot.
Japán számára nem volt túl jó év a tavalyi. A gazdaság jelentősen lelassult, áprilisban 5-ről 8 százaléra nőtt az adóteher, az államadósság a GDP 230 százalékán áll. Elmondható tehát, hogy az Abenomicsnak nevezett gazdaságélénkítő program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. November 21-én Abe Sindzó japán miniszterelnök ezért feloszlatta a parlament alsóházát, s december 14-én előrehozott választásokat tartottak a szigetországban. Az alsóházi és a felsőházi választásokon újra Sindzót választották meg. Ugyanakkor még mindig kétséges, mennyire tudja végbevinni 2015-ben az általa hirdetett reformokat, amelyek a monetáris lazítást, a fiskális élénkítést és a strukturális átalakítást célozták meg.
Ezzel párhuzamosan 2015-ben folytatódni fog a japán hadsereg fejlesztése, bővítése és a katonapolitika átalakulása. 2014. július 1-én Tokió enyhített a Japán Önvédelmi Haderő jogi korlátozásán, vagyis a japán hadsereg bevethető, ha egy országot, ahol japán állampolgárok élnek támadás ér, vagy veszélybe kerül a szigetország szuverenitása. Elég komoly fegyverfejlesztési programokat hirdetett meg, miközben szorosabbra fűzte a biztonságpolitikai együttműködést az Egyesült Államokkal is. Ugyanakkor a japán gazdaság protekciós törekvései miatt nem került sor a Washington által annyira óhajtott TPP (Trans-Pacific Partnership) szerződés aláírására, ami lényegében egy Kína-ellenes szövetség alapja lett volna.
Végül pedig 2015-ben ismét fókuszba kerülhetnek a szigetviták. Habár a japán-kínai szigetvita a Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaojü-szigetek) miatt kissé lecsendesült az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) után, amikor Peking és Tokió megegyezett abban, hogy rendezik a vitát, de még mindig nem ért teljesen véget. Ráadásul a szigetvitákba más országok is bekapcsolódtak. Kína és Vietnam között már majdnem háború tört ki a területi viták és a kínai állampolgárok elleni támadások miatt, miközben a Fülöp-szigetek beperelte Pekinget a hágai nemzetközi bíróságon és Hanoi is hasonlóra készül.
Szép új világ?
Alighogy elkezdődött ez az év, máris szörnyű esemény rázta meg a világot: január 7-én a Charlie Hebdo kiadónál tizenkét embert mészároltak le a jemeni al-Kaida tagjai. Nem sokkal később pedig az Iszlám Állammal kapcsolatban álló terrorista túszokat ejtett egy kóser üzletben. Ennek következményeit még évekig és évtizedekig fogja érezni nemcsak Franciaország, hanem az egész világ. Az események rámutattak arra, hogy – sajnos – idén egy igencsak mozgalmas évnek nézünk elébe, talán még 2014-et is felül fogja múlni…
Krajčír Lukács
A forrásokat megtalálod a cikkben.
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.