TTIP vagy inkább USE? Két rövidítés, amelyeket valószínűleg nem utoljára látunk így egymás mellett.
Lassan egy éve lesz, hogy az USA és az EU megkezdte annak a transzatlanti gazdasági és beruházási partnerségi szerződésnek (TTIP) az előkészítését, amely – ha igazak a statisztikai adatok – kihatna a világgazdaság 40%-ára. Ez lehetne a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete.
Akkor senki sem gondolta, hogy a tárgyalások titkossága ellenére mégis kiszivárognak információk, amelyek hatására oly nagy ellenállásba ütközik a megállapodás alapelve. Az elutasító magatartások nemcsak Németországban és Franciaországban láttak napvilágot, hanem a hagyományosan USA-barát Nagy-Britanniában is.
A legnagyobb problémát az ún. ISDS okozza, amely az állam és a befektető közti vitákat, ellentéteket hivatott megoldani. Az ilyen viszályokban nem az állami törvénykezés (ill. EU-USA harmonizált törvénykezése) lépne életbe, hanem egy kinevezett, senki által meg nem választott „bíróság“ döntene a vitás ügyekről. Ezt már az USA-konform EU-vezetés sem tudta elfogadni.
Génmanipulált élelmiszerek
A másik égető probléma a génmódosított élelmiszerek ügye, ami Európában még tabu, míg az USA-ban vígan fogyasztják emberek és állatok az ilyen élelmiszereket. A TTIP-pártolók azzal érvelnek, hogy egy ilyen transzatlanti egyezmény a munkahelyek százezreit teremtheti meg. Az ellenzők pedig az amerikai fedezetlen dollármilliárdok nyomtatásával riogatnak, hogy így Európa teljesen elveszti saját arculatát, vazallusként fog lógni az USA gatyamadzagján.
Ijesztgetnek a génmódosított (GMO) élelmiszerek beáramlásával, a fejlett amerikai technológiák behozatalával, amelyekkel az új EU-s rabszolgák dolgoznak majd a busás USA-haszon reményében. A mai gazdasági különbség az USA és az EU között csak nőni fog – természetesen az USA javára.
Egy biztos: ezt nem a szegényebb Európa bankárjai találták ki, hanem a gondolatot az egész világra kiterjedő pénzhatalmi elit fogalmazta meg. Most már csak az a kérdés, tudnak-e olyan egyezséget kötni, amely legalábbis látszólag biztosítja az EU önálló gazdasági politikáját és ez által politikai, valamint katonai erejét is (ha egyáltalán ilyen létezik).
Az ügy túl bonyolult, csak a jogharmonizáció terén vagy 30 ezer törvényt és szabványt kellene egyesíteni, aminek biztosan megvan a pozitív oldala is. A diplomaták pedig óva intenek a teljes nyilvánosságtól, mert ez állítólag rontaná az EU tárgyalási esélyeit.
Kína és India is ugrásra kész
Egy fontos szemléletre azonban kevesen figyelnek: ez az egyezség hosszú évtizedekre meghatározhatja a világ geopolitikáját és üzleti rendszerét, szembeállítva Kínát, Oroszországot és más, gyorsan feltörekvő országokat a TTIP-ben résztvevőkkel. Ha ehhez hozzátesszük az elmúlt 2-3 év háborús fejleményeit, akkor világos, hogy így az USA világcsendőri szerepe csak megerősödne.
Az egyszerű embernek elég ránézni a földgömbre és elővenni az iskolában tanult ismeretanyagot. Eurázsia ura lesz Kína a maga több mint egymilliárd lakosával és India az 1,4 milliárd lakosával. Ez pedig – sajna – egy összefüggő földrész Európával is. Amerikát két óceán választja el Eurázsiától, ahol Kínának nagy ambíciói vannak. Csak idő kérdése az északra való kínai terjeszkedési igény „bejelentése“. Hozzátéve az oroszországi és ukrajnai fejleményeket, akkor nagyon valószínű, hogy az USA így akarja „rendbe hozni“ gazdaságát, amelynek hanyatlását jó két évtized óta kisebb-nagyobb sikerrel eltitkolta.
Amerikai gyámkodás helyett vissza a gyökerekhez
Logikusnak tűnhet ezek után az a gondolat, hogy Európa térjen vissza a zsidó-keresztény gyökereihez és legyen méltó és önálló, egyenrangú partnere úgy az amerikai érdekszférának, mint az eurázsiai tömbnek is. Miért ne lehetne (igaz, rengeteg energiával és pénzzel) felépíteni egy modern Európai Egyesült Államokat (röv.: USE, amelyet szövetségi államok alkotnának, ahol megvan a szellemi tőke, hagyomány, tudás és a gazdasági forrás előteremtésének a lehetősége is?
Ez még mindig jobb és biztonságosabb, mint elfogadni az USA bizonytalan kimenetelű gyámkodását. Így Európa egyenlő partnerként szállna ringbe a világ többi nagyhatalmával. Ez pedig még nem zárja ki az egyezséget az amerikai és más gazdaságokkal. Természetesen ehhez egy egységes pénz- és adópolitika, külpolitika, törvénykezés, katonaság és belbiztonság kellene, egy helyről irányítva. Ezt olyan testületnek kellene irányítani, amely egyértelműen Európa-orientált, ezt az országot tartaná új hazájának. Ettől azonban ma nagyon messze vagyunk.
A világ pénzét kevesen uralják
Így kikerülhető lenne a TTIP – Eurázsia bizonytalan kimenetelű viaskodása és jó játékos mintájára az EU is tarthatna néhány vasat a tűzben. Ez legalább részben egyensúlyozná azokat a világkilengéseket, amelyeket az új technológiákon kívül a világ lakosságának „átrendeződése“ is okozott.
Ugyanis a világ összvagyonának 90%-át vagy 300 összefonódott család mintegy 10 ezer tagja tartja a kezében. A maradékon osztozik a megmaradt 6 milliárd ember. Nyílik a gazdasági olló: a szegény még szegényebb, a gazdag pedig még gazdagabb lesz. Ezt akarja szolgálni a TTIP is? Nekünk kellene döntenünk, nem másoknak helyettünk!
Agárdy Gábor
Nyitókép: stopttipitalia.files.wordpress.com
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Phil Jackson
2015. ápr. 08. 10:33Egy talán naiv kérdés: ha a GMO Amerikának (gazdasági) hasznot hozott, miért ne hozhatna Európának is?
gagardy
2015. ápr. 08. 11:45Hasznot hozhat, miért ne? De hozhat genetikai elváltozásokat, betegségeket, amiket csak 30-50 év múlva fedeznek fel, hohy mitől van. Nem vagyok a témában szakember, de az európaiak nem kérnek a GMO-ból (kivéve akik ebből hasznot húznának :-) )
Phil Jackson
2015. ápr. 08. 12:32A GMO-val doppingolt Amerika egy csomó elváltozásokkal, betegségekkel küzdő emberrel akkor hosszútávon veszíteni fog Európával szemben. Azaz minden rendben van. Nem?
gagardy
2015. ápr. 08. 21:33Ha cinikusan és ironikusan akarnék válaszolni: igen. De a helyzet más - a GMO-s terméket majd ide hozzák, mivel saját kormányuk által dotált lesz és így olcsóbban fogják Európában forgalmazni - ez lesz az érdek - pontosan az Ön által említett okok miatt. A harmadik ok, amire a cikkben terjedelmi ook miatt nem tértem ki, az a közszolgáltatások köre (ivó- és szennyvíz, gáz, villany, stb...). ezeket keresztdotációval - amit a tervezett egyezség nem tilt - majd dotálni tudják és így olcsóbban adják, mint a hazaiak. Ez csak feltételezés, de ha megkérdeznék 100 embert, ha amerikai volna mit csinálna? 80 ugyanezt mondaná, hiszen a haszonszerzés logikája ezt diktálja.
A kommenteket lezártuk.