Évtizedekig tartotta magát az állítás, hogy ha Románia, akkor korrupció. A délkelet-európai térség ,,balkáni” végén lévő ország mindig is hírhedt volt a korrupciót professzionálisan működtető állam- és közigazgatási apparátusáról. A Európai Uniós csatlakozási folyamat idején, a kétezres évek elején még nem igen hitte senki, hogy egyszer a Dacia hazája példa lesz. Méghozzá pont az antikorrupciós küzdelemben.
A felelős: a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA)
A DNA (Direcția Națională Anticorupție) feladatai közé tartozik a korrupcióval kapcsolatba hozható ügyek megelőzése, felderítése, vizsgálata, valamint azok jogi útra terelése.
A hivatalos ars poétika szerint célja a közép- és a legmagasabb szinteken (200.000 eurós vagyoni kár, valamint 10.000 euró feletti áruérték esetén) elkövetett megvesztegetések, sikkasztások, illegális pártfinanszírozások leleplezése és megakadályozása mellett egy tiszta és átlátható igazságszolgáltatási rendszer létrehozása.
Ugyanezt a modellt találjuk számos európai államban, így Spanyolországban, Belgiumban és Horvátországban is.
A 2002-ben létrehozott állami igazságügyi ügynökség tavaly mintegy 1138 embert tartóztatott le, akik között ott van az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Adrian Năstase (2000-2004), két miniszter, a kétkamarás parlament öt tagja, valamint huszonnégy polgármester.
Az ország 2012-ben megválasztott törvényhozóinak nagyjából hét százalékát ítélték el vagy vonták eljárás alá korrupció miatt.
A DNA hivatalos honlapján megtalálható a 2005 és 2012 közötti ,,sikersztorik” dokumentuma, a szervezet eredményeivel:
A luxusimádó Băsescu-üdvöskétől a Năstase-birodalmon át Victor Pontáig
Az igazi botrány azonban 2014 februárjában robbant ki, amikor az egykor államfői vágyakat is dédelgető Băsescu-üdvöske, Elena Udrea került a DNA étlapjára. A népi mozgalmista politikusnő a 2008 és 2012 közötti ciklus turizmusügyi minisztereként – mint kiderült – nagyjából 150 millió forintnak megfelelő zsebpénzt kapott, továbbá segítséget nyújtott nagyvállalkozó férjének pénzmosásban is.
Udrea asszony nem aprózta el. (Állítólag mikor börtönbe vitték, annyira nem tudta, milyen rendezvényen van, hogy azonnali cellatapétázást és bútorcserét kért.)
Nem kellett sokat várni a következő rajtaütésre sem: alig egy hónappal később a Feddhetetlenségi Ügynökség első emberét, Horia Georgescut vették őrizetbe. A vád: 2008 és 2009 között több mint húsz milliárd forinttal károsította meg a román államot. Tette ezt egy olyan anti-korrupciós társszerv éléről, amely a kommunista időszakban elkobzott ingatlanvagyon visszaszolgáltatását felügyelte – írta a Vasárnapihírek.
Ezt követte az úgynevezett Microsoft-akta botrány, melyben kilenc Năstase-kormánybeli miniszter volt érintett. A DNA-nak utoljára két szenátort, Ecaterina Andronescu (volt oktatási miniszter) és Serban Mihailescu (volt kormányfőtitkár) adtak ki, akiknek a bűnvádi eljárásban különböző kenőpénzek elfogadása miatt kellett felelniük.
Csúszópénz ellenében ugyanis bizonyos cégek az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél előnyt élveztek. Érdekesség, hogy Romániában a mentelmi jog alapján csak a parlament jóváhagyásával lehet egy képviselőt előzetes letartóztatásba helyezni. A két magas rangú politikus estében az antikorrupciós ügynökségnek a Szenátushoz kellett fordulnia.
A leghangosabb eset minden bizonnyal a lassan örökké tartó ciklusát ülő Victor Ponta miniszterelnökhöz kapcsolódik. Az előjáték a sógora, Iulian Hertanut cégénél tartott házkutatás volt. Az ügy szereplője lett Ponta közeli barátja, Sebastian Ghita is. Ügyészségi források szerint a Hertanut és a Ghita-féle cégek az uniós pénzek szennyvíz és csatornahálózat-bővítésére szánt forrásainak egy részét sikkasztották el. Ezzel nagyjából 540 millió forintnyi kár érhette az államot.
A szociáldemokrata miniszterelnök egy közösségi oldalon csak annyit fűzött az ügyhöz, hogy a törvény előtt mindenkinek egyenlően kell felelnie. Ekkor azonban már lehetett érezni, hogy Ponta körül forr a levegő.
Belpolitikai csavar
És így jutunk el 2015 júniusáig, amikor a DNA az ország első emberének is nekiment. Bűnlajstroma a következő: okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanúja. Az ügyészség szerint Ponta miniszterelnökként háromszor is megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat azzal, hogy volt megbízóját, Dan Sova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte.
Az államügyész a vizsgálat érdekében kérte a román parlamentet, hogy oldják fel Ponta mentelmi jogát. A szavazás eredményeként 231 képviselő szavazott a mentelmi jog megvonása és a vizsgálat ellen, míg 120-an támogatták azt.
A DNA Klaus Johannis államfőt is kérte, hogy a vizsgálat idejére függessze fel a korábban ügyvédként dolgozó miniszterelnököt tisztségéből, aki fel is szólította Pontát a lemondásra. Azt azonban hozzátette, hogy a legrosszabb forgatókönyv Románia számára egy politikai válság lenne. Az egyetlen megoldás a miniszterelnök lemondása lehet. (Igaz, Johannis államfőnek széles jogkörei vannak, ám a mindenkori kormányfőt nem válthatja el.)
Az ügyészségi vizsgálattal egy időben a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (Johannis pártja, PNL) bizalmatlansági indítványt terjesztett be a baloldali PSD-kormánykoalíció ellen. Az indítványt – a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását -a levélben való szavazást szabályozó törvény kapcsán kezdeményezték.
Ponta azonban ebben a viharban is talpon maradt: alig 194-en támogatták az indítványt a szükséges 278 voks helyett. 417 honatya volt jelen a szavazáskor, de közülük csupán 207 adott le érvényes szavazatot. A kormányfő korábban éppen azzal viccelődött, hogy őt csak a DNA válthatja le, mert a parlamenti politikai többség mögötte áll.
Az RMDSZ megszólal
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – mely a tavalyi viharos szakítást követően ellenzékben politizál-, részéről Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes elmondta: frakciószintű döntés nem született a voksolás mikéntjéről, így a lelkiismereti szabadság jegyében minden magyar politikus maga döntött.
Márton rámutatott az indítvány szövegének számos hiányosságára. A liberálisok egyik vezetője egyébként őszre újabb kormánybuktató bizalmatlansági akciót irányozott elő.
Traian Băsescu-nak a DNA-nál is külön fejezete van
A román politika ,,grand old man-jét”, Traian Băsescut is elérte az antikorrupciós hivatal. Azt azért tegyük hozzá, hogy Băsescu-nak fontos szerepe volt a hivatal létrehozásában. Egy tavalyi nyilatkozatában el is mondta, hogy miután lejárt az elnöki mandátuma, téves útra került a DNA. Kifogásolta, hogy az egyéni feljelentések szinte bizonyíték erejűvé váltak, azonnal bűnösként kezelve a gyanúsítottakat. Érthető Băsescu sértettsége, hiszen az elmúlt hónapokban több hozzá közel álló személy, így Udrea, vagy a veje is az ügyészség látókörébe került.
Őt magát idén tavasszal gyanúsítottként idézték be azt követően, hogy a szociáldemokrata kormányszóvivő feljelentette fenyegetés és zsarolás miatt. Érdekesség, hogy az ex-államfő éppen egy tavalyi tévéinterjúban szólt be az őt folyamatosan ostorozó Gabriela Firea szenátornak: Băsescu óva intette a politikusnőt, hogy jobban tenné, ha a férje által vezetett polgármesteri hivatalra figyelne, ugyanis gyanús dolgok történnek arrafelé és lehet, hogy mire hazamegy, férje már a rendőrök kezén lesz.
A főügyésznő, akitől retteg a román elit korruptabbik fele
A 42 éves, exkosaras Laura Codruța Kövesi jelenleg népszerűbb hazájában, mint az ortodox egyház vezetője. Egyszerűen mindenki retteg tőle. Pedig ő a valaha volt a kinevezéskor legfiatalabb főügyésze Romániának. 2013 tavaszán, még Băsescut tette őt a DNA élére. Akkoriban persze mindenki azt hitte, hogy a jobboldal politikai ellenfeleit fogja sorra venni Kövesi, ám amikor betámadta Mircea Basescut, az államfő testvérét, ezek a feltételezések érvényüket vesztették.
A BBC, az Associated Press, valamint a The New York Times nyilatkozatokat és portrécikkeket követően a csupán exférje neve miatt tévesen magyarnak titulált főügyésznő, aki egyébként Sepsiszentgyörgyön született és így tud néhány magyar szót, a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta:
,, Az a lényeg, hogy mivel a DNA ügyészei mindenkivel szemben egyformán alkalmazták a törvényeket a vizsgálat alatt álló személyek jogállásától függetlenül, az emberekben egyre nőtt a bizalom. A polgárok egyre több feljelentést tesznek, és így a fontosabb személyeket érintő ügyek száma is szaporodni kezdett. Az ügyészek hozzászoktak az ilyenfajta ügyekhez, nagyobb szakmai gyakorlatra tettek szert, továbbá bizonyos törvényi eszközök segítik őket ebben a tevékenységben: mindez együtt tette lehetővé ezeket az eredményeket.”
De még a mindenható sárkány feje sincsen biztonságban? Május végén, a Szenátus elnöke, Călin Popescu Tăricean levélben kérte Klaus Johannistól Kövesi leváltását, ugyanis hivatali visszaéléssel vádolja a főügyésznőt. A vád szerint a magas rangú igazságügyi vezetők jogtalanul vádoltak meg egy nőt zsarolással, akit aztán fél évig házi őrizetben tartottak. Az ügy végén még nincs pont.
*A cikk folytatásában a magyar és a nemzetközi vonatkozásokról lesz szó.
Források: Adevarul, PNA.ro, The New York Times, The Guardian, BBC, MTI, MNO, HVG, 444.hu, Vasárnapihírek
Békési Júlia Boglárka
Nyitókép: mytimesblog
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
