A kocka már el van vetve

Az ellenség több ponton áttörte a frontvonalat. Ezrével özönlenek be az emberei az állásaink mögé, miközben álkérdésekkel múlatjuk az időt.

Természetesen liberalizmustörésnek számít ellenségnek nevezni az életmódjukban, civilizációs felfogásukban tőlünk teljesen különböző bevándorlók tömegeit, és a megfogalmazás nem is teljesen pontos. Amíg a saját értékrendjét és identitását már kigyomlált, végtelenül szabad Európa most próbál összetákolni valami némileg következetes véleményt arról, hogy mit gondoljon segítségnyújtásról, önvédelemről, addig ellepik azok, akik rá tekintenek ellenségként. Vagy úgy fognak.

Jönnek az otthonukból valóban elűzött családok, de még többen jönnek elégedetten vigyorgó, család nélküli, fiatal férfiak, akik nem hoznak magukkal semmit, kivéve az arab, afgán, afrikai muszlim habitusukat. Ellepik az utcákat, fenyegetik, megfélemlítik, megverik az itt élőket, üzleteket, kamionokat törnek fel, kamionosokat késelnek meg, rombolnak, gyújtogatnak.

Humanista jelszavak, nem létező probléma?

Őket nem fogjuk integrálni sem humanista jelszavakkal, sem liberális bloggerek fennhéjázó bölcsességeivel, sem öltönyben kitalált, EU-s részfinanszírozású felzárkóztató programokkal.

   

Azon talán lépjünk is túl, hogy a magyarországi balos pártok szerint az egész probléma nem létezik, mert ez épp olyan komolytalan szöveg, amilyen komolytalan a balos pártok társadalmi támogatottsága. Az időszerű kérdés már nem az, hogy miként szűrjük ki a 100 bevándorlóból az 1 társadalmilag értékes embert, hanem az, hogy mi lesz a többi 99-cel.

Az ő arcukról le fog fagyni a vigyor, amikor rájönnek, hogy az a jólét, amiért jöttek, már nincs, és főleg nem lesz. Dühösek lesznek, és ha nem ők, akkor a fiaik fognak bosszút állni a be nem teljesült vágyaikért. Mi pedig majd toleránsan nézhetjük, ahogy felégetik körülöttünk azt, ami elődeink szerint még keresztény volt, szerintünk már csak európai, a muszlim bevándorlók szerint pedig tűzre való.

Már nem puszta eshetőség, hogy háború lesz, hanem papírforma. Persze nem hagyományos háború. Ez nem olyan lesz, mint a korábbi háborúk, ahol a hatalmak egymásnak feszülnek, és a műveleti területeken, a magasabb célért vívott harcban, járulékosan civil lakosok sokaságát ölik meg, szétlövik a házakat, lebombázzák a gyárakat, utakat és vasutakat, felrobbantják a hidakat.

Társadalmi megoldás helyett katonai üggyé válhat

Az egyetlen hasonlóság az lesz, hogy a nőinket abban a háborúban is tömegesen megerőszakolták a betolakodók, és ebben is meg fogják. Ennek a leendő háborúnak a civilek elleni gyilkosságai és pusztítása viszont nem a harci cselekmények járulékos következménye lesz, hanem maga a cél. Mielőtt bárki gunyoros mosollyal nyugtázná a nevetségesen apokaliptikus jövőképet, gondoljunk bele egy-két dologba!

Európában már milliós nagyságrendű, Európával ellenséges személy van bent, akiknek a létszáma bevándorlás nélkül is gyorsan növekszik. A társadalmi megoldás már nem fog menni, és ha most, rendészeti ügyként nem kezelik kellő eréllyel, akkor hamarosan katonai üggyé fog válni.

Márpedig nem nagyon kezelik, mert a brüsszeli tanakodásban nem merült fel, hogy az özönlő tömeget mindenképp meg kell állítani a földrész határainál, a már átjöttek visszatoloncolása Törökországba és Líbiába sem téma, ahogy az sem, hogy Afganisztánban, Irakban, Szíriában, Líbiában feltétlenül és bármilyen eszközzel el kell érni, hogy újra rendesen működni tudjon az állam a területükön.

Milyen áldozatot ér meg a demokrácia megvédése?

Igazi megoldási javaslatokat nem emlegetnek, mintha az lenne a legfontosabb, hogy az erőszakról szóló hírek, videófelvételek ne nagyon jussanak el az emberekhez, a szabad tőke-, ember- és információáramlás Európájában.

Minden emberélet számít, de ha gonosz diktátorok megdöntése és a demokrácia exportja megérte afgán és iraki civilek százezreinek életét, előbb-utóbb döntenünk kell, hogy a demokrácia itthoni megvédése milyen áldozatot ér meg. Ha humanitárius kételyeink támadnának, érdemes megkérdeznünk az Egyesült Államokat, mi a véleménye az illegális bevándorlókat magas fallal, fegyveres erővel, állandó tűzparanccsal visszatartó határvédelemről.

Vésey Kovács László

Nyitókép: hnonline.sk

További ajánlott cikkek:

1. Invázió – Mi lesz, ha megjön Afrika?

2. A hajók és kamionok „utasai” – Az idő hordaléka 9. rész

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!