A magyarellenesség (di)víziója? A DNA és a romániai magyar elit

Cikksorozatunk első részében bepillantást nyerhettünk a Romániában működő Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) munkájába. Néhány, a nemzetközi közvélemény számára is fajsúlyos korrupciós botrányt felvillantva. Az írás második részében jöjjön egy olyan tragikomikus epizódsorozat, melyben a kisebbségi magyar elit játssza a főszerepet.

Markó, Mikó és ami mögötte van

Az elmúlt hónapokban számos, a romániai magyar kisebbségi elitet érintő vélt vagy valós korrupciós hajcihő robbant ki. A legdurvább talán Markó Attilához köthető.

Igen, annak a Markó Bélának a csupán névrokonáról(!) beszélünk, aki – hol a FIDESZ fölé, hol az MSZP alá, hol Bukarest, hol Budapest irányába kormányozva klientúra-szervezetét – 1993 és 2011 között ,,elévülhetetlen érdemeket szerzett” a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) élén.

A párt 2011 februári tisztújítását követően Kelemen Hunor került az ernyőszervezet élére. Ám a Szövetség vitorláinak is kellenek az új szelek: nos, Markó Attila lehetséges jelölt (lett volna) a fiatal nemzedék tagjai közül. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy a DNA betett az RMDSZ-nek és a potenciális magyar kisebbségi elit toborzásának.

Visszatérve Markó Attilához: a 46 éves brassói származású politikus a 2009-es Boc-kormány kisebbségügyi államtitkáraként, majd 2012-től a Szövetség Kovászna megyei parlamenti képviselőjeként tevékenykedett egészen 2015. április elsejéig, amikor a közösségi oldalon jelentette be: lemond mandátumáról.

   

A jogász végzettségű egykori emberi jogi tanácsosnak alaposan meggyűlt a baja a román igazságszolgáltatással. Több éves meghurcoltatást követően végül néhány hónapja három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Rögök a restitúció román útján

Az azóta hírhedetté vált Mikó-ügyben a vád szerint Markó Attila bűne a következő volt: a restitúciós bizottság tagjaként hozzájárult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium jogtalan visszaszolgáltatásához a református egyház számára. Az igazság azonban az, hogy az említett épületet 1948-ban államosították, miután elvették  a református egyháztól. A bizottság pedig hatályos jogszabály alapján cselekedett.

Restitúció: a kommunista időszakban önkényesen elvett javak, ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata.

Az erdélyi magyar egyházak és a közvélemény egyértelmű támogatását fejezte ki Markó Attila felé. Tőkés László fideszes EP-képviselő, egykori temesvári forradalmár és az idő kezdete előtti RMDSZ-tag 2014 decemberében tiltakozó levelet juttatott el John Kerry amerikai külügyminiszterhez és további huszonegy kongresszusi tagnak, melyben kifejtette, hogy mit művel a korrupció felszámolásának nevében a román igazságszolgáltató gépezet.

Hangsúlyozta, hogy Románia NATO és EU-csatlakozásának alapvető feltétele volt a kisajátított ingatlanok restitúciója. Tőkés szerint „egyenesen hadüzenetnek tekinthető” a ploiești-i táblabíróság politikailag motivált november 26-i döntése a Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosításáról.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tiltakozó közleményt adott ki, melyben felszólította a döntéshozókat, hogy „ne védjék a törvény eszközeivel a kommunizmusban intézményesített lopás törvénytelen gyakorlatát.”

Néhány héttel ezelőtt az ügyben az Erdélyi Református Egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Kató Béla, a kerület püspöke elmondta: nem örömteli, hogy Romániát egy Románián kívüli bíróságon támadják, de nem maradt más megoldás, hiszen az állam megsértette az egyház tulajdonhoz való jogát.

Kiemelte, hogy a tisztességtelen eljárás egyik csúcspontja az volt, amikor annak ellenére, hogy Sepsiszentgyörgy önkormányzata nyomatékosította a per során, hogy nem tart igényt a vitatott épületre, a bíróság mégis tulajdonossá tette. ,,A román államnak megfelelt a református egyház, amikor el kellett venni, de nem felelt már meg, amikor vissza kellett adni az ingatlant.” – fogalmazott Veress Emőd egyetemi docens, a strasbourgi periratot összeállító jogászcsoport tagja.

A Bica- és a Georgescu-gate

És ha ez hercehurca még nem lenne elég, Markót újabb törvényszegéssel vádolták. A hivatalos nyilatkozat szerint a restitúciós bizottság tagjaként a piaci árhoz képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg kártérítéseket. Az ügy fővádlottja egyébként Alina Bica, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség korábbi főügyésze volt.

Az ügy annyira nevetséges, hogy végül ki is derült: Markó Attila még csak jelen sem volt azon az ülésen, ahol az említett állítólagos bűncselekmény történt. Ennek ellenére hivatalosan még csak nem is ejtették a Markó elleni vádat, hanem nevét kihúzva új ügyként kelt életre: Georgescu-gate néven.

Ezt követően a DNA kommandó kérte a politikus előzetes letartóztatását, ugyanis napjaink européer Romániájában ez vált bevett gyakorlattá, vagy ahogy a Népszava Online fogalmaz: ,,mindennapossá vált a televíziók élő adásában közvetített bilincsparádé.” Markó nem tehetett mást, mint Budapestre menekült, majd lemondott.

A politikus Magyarországon akar új életet kezdeni. Egy nyilatkozatában világossá tette: szerinte Romániában parancsra gyártják a korrupciós dossziékat és amíg nem a jog és a törvény a vezérfonal, addig nem lát esélyt a normalizálódásra. ,,Egyetlen percig sem kételkedtem abban, hogy a korrupció elleni küzdelmet végig kell vinni Romániában. Aki korrupt, azt el kell ítélni, viszont nem hiszem azt, hogy ezzel a hullámmal a nyulat bokrostul ki kell lőni.” – fogalmazott a meggyötört politikus.

Zsolttal van az internet!

A DNA feketelistáján az elmúlt években számos más erdélyi politikus is helyet kapott. Ilyen Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, akinek az ügye 2008-tól egészen 2015-ig húzódott és a mellékszereplők között ott volt Kerekes Gábor, az RMDSZ korábbi ügyvezető alelnöke is. A kémkedéssel és államtitkok kiszivárogtatásával megvádolt politikus végül bűnszervezetben való társulás miatt öt év letöltendő börtönbüntetést kapott.

A Nagy Zsolt mellett kiálló egységes romániai magyar közvélemény támogató akciót indított, melynek a legnagyobb közösségi oldalon mintegy hét ezer követője van.

A magyarországi helyzet

Ha kicsit körülnézünk, Magyarországon is történtek változások e téren. Néhány napja nyilvánossá tették a 2015 és 2018 közötti Nemzeti Korrupcióellenes Programot. Az 51 oldalas dokumentum a következőket célozza meg:

• a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tételét;

• hatósági eljárások fejlesztését;

• üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítását;

• valamint szemléletformálást.

És ha már a szemléletformálásnál tartunk: ennek szükségességét Magyarországon a Program saját maga hirdeti: ,,A vizsgálandó terület meghatározásában eltérő a köznapi értelemben vett és a jogi fogalom, vagyis az állampolgárok által korrupciónak tekintett jelenségeket nem fedi le a Btk. szerinti korrupciós bűncselekmények köre.”

De azért van ám jó hírünk is. A hivatali korrupció csökkent az elmúlt években:

A csomag talán ,,legelvadultabb” része a civil szervezeteket érintő szabályozás. Az elmúlt hónapokban világosan láthattuk, hogy az Orbán-kormány nincs igazán jóban a civilekkel. Kivéve talán a Civil Összefogás Fórumot (CÖF).

A maradék néhány száz autonóm szerveződéssel már annyira nem, akik – ahogy a Programban olvashatjuk –  veszélyt jelentenek a magyar közélet tisztaságára: ,,Ezen szervezetek működése sok esetben nem csupán külső személyek, hanem saját tagjaik, tisztségviselőik számára is átláthatatlan. (…)nehezen bizonyítható, ám roppant káros gyakorlat, mely során egy szervezet több, gyakorlatilag azonos tevékenységet folytató szervezet közül egyet támogat, míg a többit támadja, kizárólag a részére folyósított támogatások függvényében.”

Mi újság máshol?

És hogy Európa más, térségbeli államaiban ezt hogyan csinálják? Tessék megdöbbenni, mert most Moldávia következik. Az ország miniszterelnöke, Chiril Gaburici néhány nappal ezelőtt nyújtotta be lemondását azt követően, hogy a központi ügyészség kihallgatta az állítólag hamis érettségi bizonyítványával kapcsolatban.

A 38 éves Európa-barát üzletemberről már februári kormányfői beiktatása után olyan hírek láttak napvilágot, hogy a két diplomával is rendelkező közgazdász az érettségi vizsgát sem tette le soha. Az ügyben április óta zajlott az eljárás.

A moldáviai korrupciós helyzet különböző narratíváriról a cikksorozat következő részében lesz szó.

Békési Júlia Boglárka

Források: MTI, Népszabadság Online, 444.hu, Origo, Transindex, Krónika, moldavia.org, maszol.ro

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!