Az Iszlám Állam Európában? Iszlamizálódhatunk mi is?

Vajon az iszlamisták európai háborúra készülnek, vagy regionális veszély pusztán mindaz, amit az Iszlám Állam (ISIS) Közel- és Közép Keleten kifejt? Vannak már ISIS bázisok kontinensünkön is? Keményen fel kéne lépniük a nyugati államoknak az egyre erősebb iszlám állammal szemben? Milyen feladatok várnak az EU-ra? Mennyire aktív Szlovákia e téren? Nálunk is fennáll az iszlamizáció veszélye, vagy csak médialufi az egész és feleslegesen politikusi riogatás?

Ezekről a kérdésekről vitáztak szerda este Pozsonyban az Európai Föderalisták és Európa Fiatal Barátai szervezésében, az Európai Újság médiapartnersége mellett. A meghívottak között Ondrej Dostál (OKS) a konzervatív, Martin Klus (SaS) a liberális, Luboš Blaha (Smer) pedig a szocialista álláspontot képviselte.

Három kérdéskör, három válaszoló. A Körkép.sk tudósítása a helyszínen elhangzott legérdekesebb gondolatokról.

1. Az Iszlám Állam létrejöttének okai

Luboš Blaha szerint ez összefügg az USA és Nagy-Britannia által kiváltott iraki és líbiai háborúval. Mint elmondta, az ISIS megalakulása válasz volt az amerikai megszállásra. „Az ISIS maga a gonosz, az iszlámfasizmust pedig el kell utasítanunk, de ugyanúgy el kell utasítani az európai fasizmust is”- fogalmazott, Hozzátette, hogy az ISIS vezetője, Abu Bakra l-Baghdadi 2003-ig egy csendes fiú volt, aki az amerikaiak 2004-es megszállása után kezdett el radikalizálódni, 2006-ra pedig a kalifátus vezérévé vált. Blaha szerint ugyan Kadhafi vagy Mubarak diktátorok voltak, de legalább képesek voltak megállítani az iszlamistákat.

   

Ondrej Dostál elmondta, hogy az ikertornyok még azelőtt ledőltek, hogy Amerika megtámadta volna Irakot. Az afganisztáni és iraki háború szerinte válasz volt a szeptember 11-i terrorcselekményekre. Úgy látja, hogy az ISIS a muszlim országokban végrehajtott modernizáció csődjére adott reakció. „Az iszlám a történelem során kultúráját, művészetét tekintve fejlettebb volt a kereszténységnél, és akkoriban toleránsabb is. Európa viszont fejlődött, a muszlim országok ellenben megakadtak, és a radikális iszlám felé fordultak”. Az ISIS létrejötte Dostál elmondása szerint ugyan összefügg az arab tavasszal, de az nem igaz, hogy kizárólag külső tényezők befolyásolták. „Nagyobb hiba volt az amerikaiak kivonulása Irakból. Az ISIS csak ezután kezdett erősödni“- tette hozzá.

Martin Klus szerint az ISIS a mai kor problémája. Mint elmondta, céljuk, hogy destabilizálja a nyugatot. „Az, hogy az ISIS ennyire a mindennapjaink részévé vált, a média felelőssége is, mely lehetővé teszi számukra, hogy növekedjenek és terjeszkedjenek.“ – mondta Klus.

2. Hogyan lehet az Iszlám Államot elzárni bevételi forrásaitól, melyek elsősorban az elfoglalt területek olajlelőhelyeinek feketepiaci eladásából, régiség-kereskedelemből, mezőgazdaságból, váltságdíjakból, stb. származik?

Luboš Blaha szerint összefogással lehet harcolni ellenük. És ehhez Oroszországra és Iránra is szükség van. „Ha Amerika tankokkal képzeli el a rendcsinálást, abból megint csak felfordulás lesz“ – mondta, ami szerinte nem old meg semmit. A megoldásnak belülről kell érkeznie. Kiemelte, hogy a térség országai közül Törökország szerepe megkérdőjelezhető. Ugyanis, bár NATO szövetséges, és az EU-ba igyekszik, az ISIS elleni támadások leple alatt mégis, valójában a kurdokkal szemben harcol. „Az ISIS-nek 50-150 ezer harcosa lehet, mely legyőzhető“ – tette hozzá. Egyetértett Ondrej Dostállal abban, hogy a modernizáció csődöt mondott, mert szerinte hiányzott belőle a szociális érzékenység.

Martin Klus szerint az ISIS-től az Assad vezette szír rezsim is vásárol olajat, mert ilyen a feketepiac működése. Törökország szerepét sokkolónak nevezte, Izrael pedig véleménye szerint jól tudja, hogy lényegében a halállal határos, ezért inkább a hivatalos állami vélemény az, hogy nem provokál. Titkosszolgálata természetesen a legapróbb részletekig követi az eseményeket. Klus elmondta azt is, hogy a Nyugat-Balkánon, azaz Bosznia-Hercegovinában, Albániában és Macedóniában már komoly befolyásra tett szert az ISIS, az ottani radikális társadalmi csoportok körében. „A fiatalokra való hatásuk és befolyásuk jelenti az igazi veszélyt“ – fogalmazott.

3. Mennyire készült fel Európa az ISIS-el szembeni harcra?

Luboš Blaha szerint az ISIS-t sokáig alábecsülték, és nem feltételezte senki, hogy idáig növekedhet. „Mi értelme volt az Assad, Kaddhafi és a Huszein rezsim elleni támgadás, akinek ráadásul az ikertornyok elleni támadáshoz sem volt semmi köze?- kérdezte „Amerika elsöpri a Huszein rezsimet, majd csodálkozik a fejleményeken. Az ISIS ellen harcoló helyi erőket kell támogatni az eredmény érdekében, nem pedig az amerikaiakat vagy a nyugatot“ – fejtette ki. Hozzátéve, hogy leginkább Európa fasizálódásától tart. Az ISIS-t és az iszlám előretörését összekötni véleménye szerint olyan, mintha minden moszlimot terroristának tartanánk. „Nem szabad általánosítani a muszlimokkal kapcsolatban“ – mondta.

Ondrej Dostál véleménye szerint Európa készen áll egy ilyen esetleges összecsapásra, az ISIS pedig már nemcsak lokális, hanem globális probléma. Dostál leginkább a NATO-ban bízik, mely kellő kapacitással bír egy esetleges konfliktus kirobbanása esetén. Mint elmondta, az Al-Kaida és az ISIS tevékenysége különbözik. Míg az Al-Kaida képes volt tökéletesen eltervezni és végrehajtani a szeptember 11-i terrorcselekményt egy nyugati állam területén, addig az ISIS inkább a Közel-Keletre összpontosít, ahonnan több kisebb támadás várható. Dostál szerinte másfél milliárd muszlimot nem lehet terroristának tekinteni, és összefogásra van szükség a békepárti moszlimokkal a radikális csoportok ellen. Nem értett egyet azzal, hogy a diktátorokat meg kellett volna tűrnünk, ugyanis szerinte akkor magunk is rosszak vagyunk. Kitért Szaud-Arábiára is, mely ugyanúgy iszlamista, csak az amerikaiak szövetségese.

Martin Klus szerint a kalifátus célja, hogy kiterjessze magát Európára is, mely nem képes a helyzet orvoslására. Szükség van a szövetségesek támogatására (USA, Törökország), bár tény, hogy a törökök szerepe olvashatatlan, és az ISIS-el való harc mellett egyben saját belső ellenfele ellen is fellép. Szkeptikus arra vonatkozóan, hogy bármilyen összefogás lehetséges lenne. Mint elmondta, „felelős hozzáállás akkor várható csak, ha az ISIS először lecsap Európában is.” Kitért Kína szerepére is, mely jelenleg csendben van, bár más, kevésbé fontos kérdésben erélyesen fellép. „Az ENSZ idejétmúlt” – hangzott el.

A beszélgetés vége felé különböző konspirációs elméletek is elhangzottak

Blaha az ISIS és Adolf Hitler közti párhuzamra hívta fel a figyelmet. Kiemelve, hogy a múlt század harmincas éveiben a nyugat nem izolálta Hitlert, mert azt gondolta, hogy majd gyengíteni tudja a bolsevikeket. „Nem liberalizálhatunk mindenáron olyan tradicionális országot, mely erre még nincs felkészülve. Ha nem szabadulunk meg a régi hibáktól, gondok lehetnek. Az ISIS-t ugyanis le lehet győzni, de a hazai fasizmus legyőzése sokkal nagyobb problémát okozhat“ – mondta Blaha.

Martin Klus szerint Szíria és Irak nem képesek önerőből legyőzni az Iszlám Államot. Kérdés, hogy a nyugat miért nem lépett eddig közbe, és mindez kinek az érdeke? „Bosznia-Hercegovinában ma növekszik az iszlamizmus extrém formája, a vahabizmus. Szarajevóban több csadorba öltözött nőt láttam, mind Isztambulban“ – jegyezte meg. Klus szerint az ISIS India és Pakisztán közti feszült viszony kiéleződésére is játszik, mely akár atomháborúba is torkollhat. Ezért fordulhat elő, hogy az ISIS Amerika helyett inkább ilyen irányba készül hatni. Ez pedig már Kína figyelmét is minden bizonnyal felkeltheti.

Zárásként a résztvevők megegyeztek abban, hogy az amerikai – orosz, amerikai – iráni tárgyalások folytatása az amerikai elnökválasztás eredményétől is függ, mely kihatással van az egész világra.

Körkép.sk/nyk.

További ajánlott írások:

1. Egy éves a „kalifátus”: Nem ígérhetünk mást, csak vért, verítéket és könnyeket!

2. Halál Franciaországban, Tunéziában, Kuvaitban – az első reakciók

3. Unokáink sem fogják látni – A “kalifátus” kultúrarombolása Közel-Keleten

4. ,A dzsihád hitvesei”: európai nők és az Iszlám Állam 

5. A “kalifátus” Sztálingrádja: Kobáne ostroma I. rész.

6. Nem akarásnak koalíció a vége: Kobáne ostroma II. rész 

7. A Sötétség Serege – Irak az összeomlás határán

8. A tomboló káosz – Az iraki konfliktus és a Közel-Kelet 

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!