Ha most tartanák a választásokat, kormányon maradna a Fidesz, ám veszne a kétharmad

Az elmúlt hetekben látott napvilágot a balliberális kötődésű Republikon Intézet (ahogy magukat definiálják, pártpolitikailag független, liberális szellemi műhely) legfrissebb, a magyarországi pártokat 2015 közepén értékelő tanulmánya.

A kutatást az Ipsos, Magyarország vezető piac és közvélemény kutató intézete készítette 2000 fő személyes megkeresésével. A minta torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataival súlyozták, így reprezentatív, a teljes népességre kiterjedő kutatásról beszélhetünk.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az a Horn Gábor, aki a politikai átmenet időszakában lépett be a húsz esztendeig parlamenti pártként működő, majd 2010 tájára teljesen elsorvadó Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ), majd többek között a Soros Alapítvány oktatási programját is koordinálta. Az ATV mindennapos vendége 2002-től mintegy hat évig dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként.

Ez a kis kitérő azért volt fontos, hogy tudjuk, honnan kapjuk az összefüggéseket és milyen megfontolások állnak a következtetések mögött. Na, de akkor lássuk a medvét!

A kutatás eredményei alapvetően a következő témakörökre fókuszálnak:

• napjaink általános politikai közhangulata;
• a pártok támogatottsága, a szavazótáborok jellemzése;
• a pártok szavazói;
• a menekültkérdés.

Ha most választana az ország, maradna a jobboldali vezetés, ám növekszik az elégedetlenség

   

A közel húszoldalas tanulmány legérdekesebb gondolata, hogy annak ellenére, hogy a válaszadók bő kétharmada szerint jelenleg rossz irányba tart az ország, egy esetleges voksoláson győzelmet aratna a jelenlegi kormánypárt. Azt azonban nyomban hangsúlyozza az elemzés, hogy ez kizárólag a centrális pártrendszer logikájának és a Fidesz-KDNP által megkonstruált (manipulatív) választási szisztémának köszönhető.

Ha a kérdést az egyes pártszimpatizánsok körére bontjuk le, találunk némi eltérést, még a baloldali ellenzéki erők esetében is. A jelenlegi helyzettel szembeni legerősebb ellenszenv a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) esetében érzékelhető. Míg a Gyurcsány Ferenc pártiak 99%-a, a szocialisták 95%-a véli úgy, hogy ma Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. Ami még érdekes lehet, hogy a kormánypártok esetében ezt a nézetet a stabil támogatóik egyötöde osztja.

Arra a kérdésre, hogy ,,Ön mennyire elégedet a jelenlegi kormánnyal?” szintén a vezetést elmarasztaló eredmények születtek. A választók csupán ötöde elégedett az Orbán-kormány szereplésével. A második táblázat oszlopaiból világosan kiolvasható, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom (Jobbik) és a Lehet más a politika (LMP) esetében kevésbé, míg az MSZP és a DK táborában határozottan többségben vannak azok a hangok, melyek az elégedetlenség oldalán állnak.

A bizonytalan faktor

Az ilyen és ehhez hasonló felmérést készítők, valamint maguk a versengő pártok számára is a legnagyobb kihívást talán a bizonytalan szavazók jelentik. A 2015 június-júliusi kutatás szerint az országos adatok alapján a bizonytalanok körében mintegy 51% elégedetlen a harmadik Orbán-kormánnyal.

A teljes népességet tekintve 49%-nyian vannak azok, akik nagyon vagy inkább elégedetlenek és csupán 19%-nyian, akik elégedettek.

A pártok támogatottsága és a szavazótáborok

A felmérés elsősorban arra kívánt rávilágítani, hogy a szintén házon belül készített 2013-as kutatás adataival összevetve hogyan változtak a pártpreferenciák a teljes népesség körében.

Jelenleg a magyar lakosság 25 százalékát teszik ki azok, akik a Fidesz szavazótáborába tartoznak. 2013 tavaszán ez az arány mintegy három százalékkal magasabb volt. Hasonlóan veszteséget könyvelhet el az MSZP és az Együtt – A korszakváltók pártja is.

A jelenlegi sorrend alapján Magyarország második legerősebb pártja a szélsőséges véleményektől sem mentes Jobbik. Úgy tűnik, hogy a menekültügyet illetően a vártnál jóval kevésbé radikalizált fellépést mutató szereplése (illetve a vizslás, látványosan puhuló retorika) ellenére a jobboldali párt az elmúlt két évben ismét erőre tudott kapni és több mint öt százalékkal növelte támogatottságát.

Ne felejtsük azonban, hogy a kormánypártok így is tíz százalékponttal előzik meg Vona Gábor pártját. Továbbá, ha összegyűjtjük a baloldali ellenzék eredményeit, azok összességében meghaladják a Jobbikét.

Némileg más a helyzet, ha a biztos szavazók körében vizsgáljuk a pártszimpátiát:

Az elemzés tanulságai szerint a Fidesz-ből kiábrándult szavazók a bizonytalanok táborát erősítik és ahogy fogalmaz ,,ezzel a kormánykritikus hangulat nőtt, de az ellenzéki alternatíva támogatottsága nem.” A további megállapítások szerint:

•  a 2014-es Fidesz-KDNP szavazók harmada ma másképp szavazna;
• minden ötödik ex-kormánypárti szavazó jelenleg bizonytalan;
• az ex-kormánypártiak 9 százaléka Jobbik, további 5 százaléka ellenzéki szimpatizáns lett.

Ebből következik, hogy a Jobbik profitált a legtöbbet a Fidesz veszteségéből. Ez a szavazói logika mivoltából következik, hiszen a baloldali palettával szemben a jobb oldalon jóval szűkebb a választási lehetőség. Ám talán túl messzemenő következtetés lenne azt állítani, hogy a magyar választók egyre inkább radikalizálódnak. Tekintve, hogy a Jobbik egyértelműen puhul és tudatosan dolgozik egy, a  Fidesz-szel szembeni, még vállalható, européer alternatíva megteremtésén.

A szocio-demográfiai csoport-dimenzió

A kutatás foglalkozik a szavazók kor, iskolai végzettség és településtípusok szerinti vizsgálatával. A lényegi összefüggések a következők:

• az életkori bontás generálja a leglátványosabb különbségeket;
• a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében lényegesen szűkebb a pártpaletta;
• a baloldali ellenzék Budapest-centrikussága továbbra is jelen van.

Bizonyára sokan emlékszünk a Jobbiknak arra a látványos csúsztatás-hadjáratára, amikor azzal kampányolt, hogy Magyarországon a fiatalok körében ő a legerősebb párt. Nos, ez már akkor sem volt igaz.

Arról van szó ugyanis, hogy a fiatal korosztály tekintetében a párt ugyan valóban erősen felülreprezentált, ám az nem jelenti azt, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb lenne. A felmérés tanulságai szerint a 18-29 éves szavazók között a legtöbben a bizonytalanok (41%) vannak, őket  a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsok követik. Ahogy egyre idősebb korosztályok felé érünk, látványosan nő az MSZP támogatottsága. A 60 év felettiek esetében ez mintegy 25 százalék.

Fidesz-szavazók: piros lámpa a bevándorlóknak

A vizsgálat kíváncsi volt arra is, hogy a napjaikban leginkább közéletet borzoló témát, a menekültkérdést miként ítéli meg a mai magyar társadalom.

A válaszadók ötvenhat százaléka szerint a bevándorlók valódi veszélyt jelentenek hazánkra. A magyarok közel kétharmada nem is engedné be az országba őket. Ha a kérdést a pártpreferenciák oldaláról közelítjük meg, a következőket tapasztaljuk:

• az ellenzék baloldali erői között jóval magasabb arányban vannak a befogadás-pártiak;
• de még így sem kerülnek többségbe egyik szavazótáborban sem;
• a DK szimpatizánsok közül minden negyedik szerint Magyarországnak kötelessége a menekültek befogadása.

A Republikon Intézet által levont következtetések közül talán a legérdekesebb, hogy a Fidesz-szavazótára a leginkább elutasító: ötből négyen úgy vélik, az országnak nem kellene befogadnia a menekülteket.

Végül érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a magyar lakosság miként nyilatkozik arról, hogy a menekült-kérdés hogyan érinti a mindennapok során. A megkérdezettek húsz százaléka vallotta, hogy a menekültek megnövekedett száma saját vagy családja életében problémát okoz.

Összegezve a kutatás eredményeit az öt legrelevánsabb megállapítás:

• 2015 nyarán többségben vannak, akik szerint rossz irányban halad az ország;
• a sokak által vizionált összeomlás elkerülte a Fideszt;
• a Jobbik tovább erősödik;
• él az a Jobbik-MSZP szembenállás, miszerint ahogy idősödik a választói réteg, úgy veszít a radikális, és nyer teret a szocialista párt;
• a menekült-kérdésben a felpuhult Jobbik szimpatizánsaival szemben erősebb az elutasítás a kormánypártot támogatók körében.

A tanulmány teljes szövege itt érhető el.

Békési Júlia Boglárka

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!