Aminek soha nem lett volna szabad kiderülnie, és mégis megtörtént

Szlovákia is legyőzheti a korrupciót, úgy, mint Románia.

Eddig 2 miniszterelnök, 15 miniszter, 30 parlamenti képviselő, vállalkozók, polgármesterek, sok sok, igazi nagy hal. Ceausescu egykori országában ma senki, egyetlen korrupt közéleti szereplő sem érezheti magát biztonságban. Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Így hívják azt a szervezetet, melytől ma rettegnek országszerte (korábbi, idevágó cikkeinket lásd itt és itt).

Laura Stefan, az ExpertForum antikorrupciós szakértője hétfőn Juraj Miškov (SKOK) meghívására Pozsonyban járt, hogy meséljen a román tapasztalatokról. A találkozón Iveta Radičová korábbi szlovák miniszterelnök és Kamil Krnáč korrupcióellenes szakértő is részt vett. Íme.

Romániát egészen a közelmúltig Európa perifériájaként tartották számon. Ma ők oktatnak minket a korrupcióellenes küzdelemből. Victor Ponta az első hivatalban levő miniszterelnök, aki ellen hivatali visszaélés és korrupcióval kapcsolatos vizsgálat indult.

Paradigmaváltás Rormániában

„Romániának híresen rossz hírneve volt a korrupció terén. Hogy mi változott? “ – tette fel a kérdést Laura Stefan. „A korrupcióellenes harc nem jelent kevesebb korrupciót. A korrupcióellenes harc több vizsgálatot jelent.”

   

Romániában az elmúlt években paradigmaváltásra került sor. Politikusok, vállalkozók lettek elitélve sikkasztás és korrupció miatt. Ami ment egyik napról a másikra.

„Kihasználtuk a lehetőséget, ami az EU-ba és a NATO-ba való belépéssel érkezett“ – mondja Laura Stefan. A Világbanktól és az IMF-től kapott hitelekből 2000 – 2004 között beindulhattak a román reformfolyamatok.

A 90-es években az ország még a gazdasági átmenet előtt állt. A kommunizmusból a demokráciáig tartó folyamat során gyakori volt a csalás. Az emberek, akik a kulcsfontosságú döntéseket hozták, gyakran alul voltak fizetve. Így ment ez hosszú hosszú évekig.

Többé senki sem érinthetetlen

Míg nem Adrian Nastase alatt megmutatkozott, hogy Románia tényleg kezdeni akar valamit a korrupcióval, kezdve a legmagasabb köröktől. Nastase, aki 2000-2004 között az ország miniszterelnöke volt, önálló korrupcióellenes intézményt hozott létre. „Az első években nem történt semmi. Az intézmény passzív maradt. Minden az embereken múlik ugyanis. Az intézmény vezetése ugyanis politikailag nem volt független. Az ügyész, aki az élén állt, az egyik szenátor testvére volt” magyarázza Laura Stefan.

Traian Basescu korábbi román államfő alatt új vezetést kapott az intézmény. Megjelentek az első ügyek, melyekről addig mindenki azt hitte, hogy soha nem kerülnek felszínre. „Az emberek körülbelül így álltak a dolgokhoz“, vázolja Stefan:

• Jó, jó, meggyanúsítják őket, de úgysem történik semmi. – majd amikor mégis vizsgálat alá helyezték:
• Jó, jó, elkezdődik a vizsgálat, de úgysem bizonyítanak rájuk semmit. – majd amikor perdöntő bizonyítékok kerültek elő:
• Jó, jó, rájuk bizonyítanak, de úgyis bírósági ítélet nélkül marad az egész. – nem maradt.
• Jó, jó, elítélik őket, de úgysem kerülnek börtönbe. – és mégis oda kerültek.
• Jó, jó, lecsukják őket, de a vagyonuk úgyis megmarad.

Ez volt a közhangulat, de évről évre javult a helyzet. 2005-2007 között elkezdődtek az első vizsgálatok. A felderítettség 10 % körül mozgott.

Romániában, csakúgy mint Szlovákiában, a korrupció az egész társadalmat behálózza. Beleértve az ügyészséget, bíróságokat is. Románia két fronton küzdött egy időben, ami nem volt egyszerű: egyrészt zajlott a bíróság reformja és egyúttal a korrupcióellenes harc is.

Fontos volt azonban, hogy az ügyészség független volt. „Az első években sorra hallottunk, miért előnytelen a korrupcióellenes harc: olyanokkal jöttek, hogy ha túlságosan kiteregetjük a szennyest,  leállnak a külföldibefektetések, vagy hogy elmarad a belépés a schengeni övezetbe” – emlékezett vissza Laura Stefan.

Kénytelenek voltunk állandóan magyarázni az egész folyamatot az embereknek.

Az első nagy halak is horogra akadtak

2009-2010-ben megjelentek az első komoly ügyek. Azóta 15 minisztert és egykori minisztert valamint 30 parlamenti képviselőt ítéltek el vagy indult ellenük eljárás. A román parlamentben már több tíz elítélt képviselő ül.

Ugyanakkor megjelentek az antikorrupciós politika hitelét aláásó kezdeményezések is. Adrian Nastase 2012-es elitéléséig illegális kampányfinanszírozás vádja miatt (első fokon két év letöltendő börtönbüntetést kapott) senki nem hitte, hogy erre sok kerülhet. Sokként ért mindenkit. Maga Nastase megpróbált öngyilkos lenni, tévénovellának is beillő sztori volt.

De megtörtént az áttörés, az emberek végre elhitték, hogy senki sem érinthetetlen. Ha ugyanis Nastase, a korábbi miniszterelnök sittre kerülhet, akkor bárki.

Laura Stefan szerint két dologra volt szükség: a korrupcióellenes törvényekre, és olyan emberekre, akik képesek érvényt szerezni a jogszabályoknak. Ugyanakkor a sajtónyilvánosság nélkül sem működött volna.

Bármikor vereséget szenvedhetnek

2012-ben a média nagy része továbbra is politika befolyása alatt állt, ezért az egész korrupcióellenes kezdeményezést átvitték a közösségi közösségi médiába. A Facebookon csatornát indítottak, és a háború folytatódott tovább, és azóta is tart. A román parlament asztalán ma 25 olyan törvényjavaslat van, mely a Büntetőtörvénykönyv szigorát szeretné csökkenteni.

„Jó úton haladunk”, mondja Laura Stefan, „de bármikor vereséget szenvedhetünk. Ez az út nem egyirányú. Az EU-ba való belépés sem oldott meg mindent. Jó példa erre Románia és Bulgária összehasonlítása. Míg az egyikük kihasználta a lehetőséget, a másik nem.”

És hogy mi a fő tanulság mindebből? Stefan szerint az, hogy a legfontosabbak maguk az emberek. Ha nincsenek konkrét, elhivatott személyek, akik vállalják a konfliktust a törvényesség érdekében, akkor bármilyen erős külső nyomás eredménytelen marad.

Nagyon fontos, hogy maga a társadalom ráébredjen arra, hogy a legmagasabb körökben is kattanhat a bilincs, és aki szinte korlátlan hatalommal rendelkezett, az elveszítheti mindenét, beleértve az addig összegyűjtött vagyonát is.

A legfontosabb maga az ember

Laura Stefan rámutatott arra is , hogy a román példa egyúttal a régió többi országa számára is figyelmeztetés, hogy mi történik, ha szabad kezet kap a korrupcióellenes küzdelem. A korrupcióellenes harc 90 %-os hatékonysággal működik Romániában. Vannak, akik azt mondják, hogy ez kevés. Laura Stefan szerint azonban ez rendben van. Nem akar ugyanis olyan totalitárius diktatúrában élni, ahol minden előre el van döntve.

És hogy miben segített az új, korrupcióellenes román jogszabályrendszer az oknyomozó újságírók számára a vagyoni jellegű bűncselekmények felderítése terén, hogyan próbáltak védekezni a rajta kapott politikusok, mi ma a helyzet Romániában, és hol tart Szlovákia a korrupcióellenes harcban, illetve miben van a legnagyobb lemaradásunk Románia mögött, minderről cikkünk második részében számolunk be.

A beszélgetés teljes felvétele megtekinthető itt:

Király Zsolt

Nyitókép: Körkép.sk

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!