Theresa May brit miniszterelnök tegnap (kedden) aláírta azt a levelet, amely alapján Nagy-Britannia hivatalosan is megkezdi a kiválási tárgyalásokat az Európai Unióval. A levelet Tim Barrow a britek uniós nagykövete közép-európai idő szerint 13:30-kor adja át Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Ezzel párhuzamosan May bejelenti a brit parlamentnek az Unióból való kilépés tényét.

 

A vonatkozó szabályok szerint a kiválási procedúra legfeljebb 2 évig tarthat, amit szükség esetén meg lehet hosszabbítani, leállítani azonban nem. A ma megkezdődő „válóper” során a britek tárgyalásba kezdenek a 27 tagállamra csökkent EU-val a feltételekről.

 

A Brexit-tárgyalások lefolytatásáért Michel Bernier felelős az EU részéről, őt az Európai Bizottság jelölte ki erre a feladatra. Bernier és jogi csapatának a feladata lesz, hogy kidolgozzák a kiválás irányelveit, amit aztán az Európai Tanács májusban elfogad.

 

 hirdetes_810x300  
Kezdődhet a nagytakarítás az EU háza táján. Sokféle eredménye lehet még a tárgyalásoknak, annyi biztos, hogy alapjaban változtatja meg az európai erőviszonyokat. Fotó: Politico.eu

 

Ezután megkezdődnek a britek és az uniós tagállamok közötti különegyeztetések, amelyeket Bernier vezet majd. Brüsszel elvárásai közt szerepel az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási jogainak megtartása és biztosítása. A briteknek egyúttal 60 milliárd eurónyi adósságot kell letörleszteni az Unió felé. Jelenleg Brüsszel nem hajlandó engedni az összegből.

 

A britek részéről azt tartják fontosnak, hogy a szabad kereskedelem továbbra is fennmaradjon köztük és a tagállamok között, lehetőleg úgy, hogy közben korlátozhassák az onnan érkező munkavállalók számát. Ez nagyon érzékenyen érinti Lengyelországot, ahol becslések szerint 900 ezernél is több állampolgár dolgozik Angliában.

 

Nincs mazsolázás

 

A britek részéről felmerült annak is a lehetősége, hogy a kiválási folyamat kezdetétől korlátozásokat vezetnének be a külföldi munkavállalókkal szemben, tekintve, hogy már nem vehetnek részt az EU közös döntéshozásában. Brüsszel azonban reagálva leszögezte, hogy az Európai Parlament minden Brexit-megállapodást megvétóz, amennyiben hátrányba kerülnek a kiválási folyamat két évében Nagy-Britanniában munkát vállaló uniós polgárok a már ott élőkkel szemben.

 

A britek attól félnek, hogy a tárgyalások megkezdése miatt pánikszerű bevándorlás indul meg a kiegyezés lezárultáig.

 

Kinek mi az érdeke? 

 

A Politico.eu összeállításában sorra vette az uniós tagországokat, milyen prioritásokkal rendelkeznek a Brexittel kapcsolatban. Néhányat kiemelünk a teljesség igénye nélkül.

 

Ausztria az állampolgárai jogaira és az Unió büdzséjére helyezi hangsúlyt, magyarul, 25 ezer osztrák dolgozik Nagy-Britanniában, és elvárja a britektől, hogy térítsék meg a 60 milliárdos költségvetési kötelezettséget (tartozás), egyúttal aggódik amiatt, hogy az Egyesült Királyság volt a második legnagyobb nettó befizető ország.

 

Belgium kereskedelem a britekkel és biztonság. Belgium esetében ez egy érdekes kérdés lesz. Az ország északi, flandriai részének kereskedelme 80 százaléka a britekhez köthető. A déli, vallonok lakta szegényebb országrésszel emiatt még ütközhetnek az érdekek. (Erről bővebben itt)

 

Bulgáriának a legfontosabb, hogy az Angliában dolgozó és tanuló 60 ezer állampolgárát ne érje diszkrimináció, ugyanakkor a bolgár vezetés mindenképp jó viszonyt akar ápolni Németországgal, így a német álláspont szerint alakítják majd sajátjukat.

 

Csehország számára a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és állampolgárainak munkavállalói jogai fontosak.

 

Franciaország a dominóhatás elkerülésében, a szabályozott piaci verseny megőrzésében és az uniós gyártók védelmében érdekelt, Németország pedig a közös piac fennmaradásában. Ez utóbbinál különös fordulatot vehet a Brexit. Ha úgy alakul, és a lengyel munkavállalók tömegével térnek majd vissza Európába, az nyomás alá helyezi majd a német munkaerőpiacot is. Németország lett Európa legerősebb országa Nagy-Britannia kiválásával.

 

Magyarország többször hangsúlyozta, hogy a Brexit kapcsán az uniós állampolgárok jogait tartja a legfontosabbnak. Lengyelország szintén, ennek hátteréről fentebb már írtunk.

 

Szlovákia prioritásai közé pedig az uniós állampolgárok jogai tartoznak (80-90 ezer szlovák állampolgár dolgozik a szigetországban), de jelentős érdeke fűződik a jó kereskedelmi kapcsolatok fenntartásához Londonnal, illetve az uniós források biztosítása is.

 

Körkép.sk, TheGuardian.com, Politico.eu

Nyitókép: Politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!