Bernadett
  • HUF: 318.13
  • USD: 1.13
  • 0 °C
  • 13 °C
Külügyek

Orbán Viktor: A következő csata arról szól, hogy ki védi meg Magyarország határait

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban arról beszélt: az új brüsszeli terv az, hogy ha már Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőlünk venni a határvédelem jogát. „El akarják tőlünk venni a kapukulcsot” – fogalmazott.

 

„Az Európai Parlamentet kellő tisztelettel, de kifutó kollekciónak kell tekinteni”

 

Elfogult vagyok, mert én jelen voltam, a külső megfigyelőkkel ellentétben a bőrömön tapasztaltam, hogy hogyan állnak a dolgok – kommentálta a magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban azt, hogy az Amnesty International történelmi napnak nevezte a Sargentini-jelentésről szóló szavazás napját.

 

Amit a magyar emberek láttak kedden és szerdán, az volt a múlt, az Európai Parlamentet kellő tisztelettel, de kifutó kollekciónak kell tekinteni, mert májusban távoznak, és új képviselőket választanak az emberek – szögezte le.

 

Orbán Viktor egyértelműnek nevezte, hogy az EP-ben bevándorláspárti többség van, céljuk, hogy népességcsere történjen, az EU problémájára úgy akarnak válaszolni, hogy bevándorlókontinenssé teszik Európát. Úgy fogalmazott: a mi hazánk a migránsútvonal közepén van, a délről feláramló migránsok csak rajtunk keresztül juthatnak be az EU-ba, ezért nekünk kellett nemet mondani. Mi azt mondtuk, hogy meg kell állítani őket, meg is állítottunk és hazánk a migrációval szembeni ellenállás jelképévé vált.

 

Elvennék tőlünk a határőrizetet

 

A Sargentini-jelentéssel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „volt már ilyen, azt úgy hívták, hogy Tavares-jelentés”, amely akkor született, amikor Magyarország hazaküldte a multikat. Azt a jelentést elfogadta az EU. Azonban ahogy ez, úgy a Sargentini-jelentés sem jelent semmilyen veszélyt Magyarország számára.

 

„Most pedig a szöget keressük, amelynek ki kell bújni a zsákból”, a „szög” pedig az, hogy Angela Merkel Macronnal való találkozásakor ultimátumot intézett Európához. A kancellár azt mondta, hogy a schengeni övezet külső határán található európai peremországoknak át kell adniuk határőrizetük egy részét Brüsszelnek – emlékeztetett.

 

„A terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rászorítani arra, hogy beengedje a migránsokat, akkor el kell tőle venni a határvédelem jogát. Nem kevesebbet akarnak, mint hogy a magyar fiaink, rendőrök és katonák helyett, akik védik a határt, akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat küldjenek ide Brüsszelből. És ne legyenek illúzióink: be fogják engedni a migránsokat”

 

– mondta, hozzátéve, hogy Magyarországot meg akarják bélyegezni, a magyar ellenállást meg akarják gyengíteni.

 

Hazánk reagált a vádakra

 

Orbán Viktor Judith Sargentini azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint a magyar kormány nem tudott érdemben reagálnia a jelentésbe foglalt vádakra, azt mondta: beadásra került egy több mint száz oldalas dokumentum, amely észrevételeket tartalmaz a jelentéssel kapcsolatban. A Sargentini által jegyzett jelentésében harminchét olyan pont van, amely nyilvánvalóan ténybeli tévedés – fűzte hozzá.

 

A miniszterelnök úgy látja, hogy a bevándorlásról szóló küzdelem a meghatározó, mert ez dönti el az EU jövőjét. „Vannak bevándorláspártiak és bevándorlásellenesek. Bevándorláspárti az EP-ben ülők nagy része, a baloldali magyar képviselők is” – mondta. A jobboldalon a kormányfő szerint megosztó a helyzet, ott van a konzervatív és a radikális frakció – ők is hazánk mellett szavaztak. „Ők a saját sorsukról szavaztak, és ezzel a bevándorlásellenes Magyarországot támogatták” – mondta.

 

Van, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenfelét, mint ahogy hazáját szereti

 

Azokkal a magyar ellenzéki képviselőkkel kapcsolatban, akik megszavazták a Sargentini-jelentést, a miniszterelnök azt mondta: vannak dolgok, amiket sosem fognak megérteni a „magaféle emberek”. Kijelentette: elfogadja, hogy az ellenzék el van keseredve, hiszen háromszor vesztettek el választást egymás után. Úgy vélte azonban, hogy ez nem nagy tragédia, hiszen a Fidesz is veszített választást, egymás után kétszer.

 

Hozzátette, megérti, hogy nem dobálják örömükben a kalapjukat az ellenzéki képviselők, és megérti, hogy egy ilyen küzdelemben – ami a politikában jellemző – indulatok és érzelmek is vannak, és ez természetesnek vehető. „De az, hogy amikor a hazánkról van szó, akkor a velünk szembeni gyűlöletnél nem fontosabb a hazájuk, az megrendítő” – tette hozzá Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: „ez egy kommunista tempó”, és annál az embernél, aki jobban gyűlöli a belpolitikai ellenségét, mint ahogyan a saját hazáját szereti, ott baj van.

 

Arról is beszélt, hogy volt még egy vita az EP-ben arról, hogy miről is szól a jelentés. „Magyarországot ítélik el vagy a magyar kormányt?” – tette fel a kérdést, amelyet meg is válaszolt: habár angolul van a jelentés címe, az nem nehéz megérteni. Ez alapján pedig a jogállamiság problémáiban Magyarországot jeleníti meg a jelentés, mint „vétkest”, és nem a magyar kormányt. „Nincs mit vitázni. A támadás Magyarország ellen irányul, ezt a cím definiálja” – közölte.

 

A következő csata neve: Ki védi Magyarországot? 

 

A miniszterelnök hozzátette, eddig is lehetett tudni, hogy mely képviselők nem osztják a magyar kormány álláspontját a migrációról. Leszögezte, az Európai Parlament nagyobb része, azaz 115 bevándorlásellenes, és 85 bevándorláspárti. Hozzátette, a bevándorláspártiak alapvetően a német és a német övezethez tartozó emberek, ebben „nincs min meglepődni”. Politikai kuriózumnak nevezte, hogy a németek mind Magyarország ellen szavaztak, kivéve a bajorokat: az EP-ben öt bajor képviselő van, ebből négy mellettünk szavazott. Egyetlen bajor szavazott Magyarország ellen, ő a vezetőjük, és az Európai Bizottság következő elnöke akar lenni – tette hozzá.

 

Azzal kapcsolatosan, hogy az osztrák képviselők is Magyarország ellenében tették le voksukat, Orbán Viktor úgy vélekedett: Sebastian Kurz osztrák kancellár egy fiatal ember, aki hirtelen „beleesett” egy zűrzavaros vitába. Úgy fogalmazott: bár egy családban a sógorság a legbonyolultabb kérdés, „mi sógorok vagyunk”. „Az biztosnak tűnik, hogy aki velünk van, az ellenünk szavazott. Az osztrákok Magyarország ellen szavaztak” – kommentálta.

 

Érdekesnek nevezte ezzel szemben, hogy a románok többségükben Magyarország mellett szavaztak, pedig „viharvert viszony van a két ország között”. Orbán Viktor megjegyezte, nagy tanulság, hogy milyen összefüggésben érdemes gondolkodni a szomszédainkról.

 

Az ügy jelentősége napról napra csökken

 

A közeljövő ügyeiről a miniszterelnök úgy vélekedett: a Sargentini-jelentés most lekerül a napirendről vagy hátrébb sorolódik, és az ügy jelentősége napról napra csökken. Felhívta a figyelmet azonban, hogy Angela Merkel legújabb terve, hogy a peremországok, mint Magyarország átadják a határvédelem egy részét Brüsszelnek. „A következő csata neve: Ki védi Magyarországot? Ezt a csatát eddig jól nyertük. El akarják venni tőlünk a kapukulcsot. Ez a következő csata, amit meg kell vívnunk” – hívta fel a miniszterelnök a figyelmet a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

 

Hirado.hu/Kossuth Rádió

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

Pétya
2018. Sze. 14. 18:18

Jean-Claude Juncker beszéde, s a benyújtott javaslatcsomag is világos, Orbán Viktor azonban ismét hazudik belpolitikai céljai elérése érdekében „Az Európai Határ- és Parti Őrség, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Europol szakértőiből álló csapatokat a Bizottság fogja koordinálni. A fogadó tagállam felügyelete mellett képesek lesznek ellátni az érkezők fogadásához, a védelemre szoruló és a védelemre nem szoruló személyek közötti különbségtételhez, valamint a menekültügyi és kiutasítási eljárásokhoz kapcsolódó összes feladatot.” „Azon tagállam felügyelete és ellenőrzése mellett, amelybe kirendelték őket, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának tagjai teljes körű műveleti hatékonyságuk biztosítása céljából képesek lesznek végrehajtási hatáskört igénylő feladatokat ellátni, így például személyazonosság-ellenőrzéseket végezni, a beléptetést engedélyezni vagy megtagadni a külső határokon, és embereket feltartóztatni a határon.” Magyarán a „brüsszeli zsoldosok” a magyar határon: 1. kizárólag a magyar kormány kérésére, válsághelyzetbe 2. a magyar állami szervek felügyeletével és irányításával 3. a magyar jogszabályok szerint láthatnának el határvédelmi feladatokat.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket

Megosztás