Katarína, Katalin és újra Katarína?



Az alábbiakban Vargha Katalin vendégszerzőnk írását közöljük.

Komárom 2010. Mintha csak most ünnepeltük volna a 2000-es évet. Szalad az idő, és az idő sok változással jár. Feltettem magamnak a minap a kérdést, milyen is volt felvidéki magyarnak lennem az évek alatt, ebben a gyönyörű városban, amit ma egyre többen - legyen az magyar nemzetiségű vagy szlovák - csak Komárno-ként emlegetnek.

Történetemet 1987-tel kezdeném, amikor is Szlovákia gyarapodott egy újabb Katarína névvel. Hogy miért nem Katalin lettem, édesanyám sem tudja. Valószínűleg akkor így írták be a nagykönyvbe és kész. Lassan, de biztosan elindult iskolai pályafutásom, amiben nem hátráltatott, hogy a nevem szlovákul szerepelt, mivel a legtöbb osztálytársam is hasonló cipőben járt. Szüleim úgy döntöttek, hogy magyar iskolába fognak járatni. Pedig édesanyám szülei által (bár magyarok voltak) szlovák iskolákat végzett, hogy soha ne érje őt hátrányos megkülönböztetés amiatt, mert a nyelvet nem beszéli rendesen. Minket a suliban soha nem zavart az, hogy hogy is írják a nevünket, mindig magyarul használtuk. Aztán bekerültem a gimnáziumba, ahol elért minket és nevünket a változás szele. Komoly osztályfőnöki órák hatására mindenkiben tisztázódott, kinek mit jelent magyarnak lenni. Elsőként buzdítottak minket arra, hogy írassuk át a nevünket annak magyar megfelelőjére. Annyira nem örültem az ötletnek, úgy gondoltam nem azon múlik, hogy valaki magyarnak vallja magát, hogy Katarína, vagy Katalin. Tény, hogy ma már jobb érzéssel tölt el, hogy a nevem hivatalosan magyarul szerepel mindenhol.

Mivel ilyen tudatos magyarságra nevelést kaptunk az iskolában, sokan a szlovák nyelv tanulását is negálták az osztályban. Talán én is ezt tettem volna, ha nem csöppentem volna korán egy szlovák társaságba. Bár akkor még mindig úgy gondoltuk, hogy alkalmazkodjanak ők hozzánk itt a városban, mégiscsak mi vagyunk többen. Gyerekek között ez többé kevésbé működött is. És nem csak a fiatalság körében, de a boltokban, a hivatalokban, éttermekben is. Egészen addig, míg egyszer egy nagyobb társasággal betévedtünk a helyi pizzázóba, ahol a felszolgáló hölgy annak ellenére, hogy mi magyarul beszéltünk, hozzánk csak szlovákul válaszolt. Úgy gondolta megadjuk magunkat. De hát jó kiképzést kaptunk, így aztán a kb. 15 főből álló banda felállt, és kiment az étteremből…

Mára a helyzet egy cseppet megváltozott. Az újonnan nyíló boltok, éttermek többségében törzsgyökeres szlovákok dolgoznak. Hogy honnan jönnek ide, nem tudom. Miért pont ide jöttek, azt sem tudom. Mindenesetre hasonló tendencia mutatkozik több magyar lakta városban és faluban is. Ennek szemléltetésére kiragadtam a Komáromhoz és Dunaszerdahelyhez illő adatokat az 1991-es és 2001-es népszámlálásból. Aki kíváncsi saját településére, megtekintheti itt:

Ennek megfelelően:

vk-tablazat

Mi a válaszunk nekünk erre? Úgy gondolom, a többség már nem állna fel az asztaltól, és keresne más éttermet. Inkább lehajtja a fejét, és használja azt a nyelvtudást, amit 12 éven keresztül sulykoltak kisebb-nagyobb sikerrel a fejébe. Eljutottunk oda, hogy egyre több magyar név végén jelenik meg újra az -ová végződés. Egyre több szülő dönt amellett, hogy a Kis Nagy országban való boldoguláshoz gyermekét még kellő időben integrálja a szlovák társadalomba. Ehhez kellő támaszt nyújt a nyelvtörvény is. Sokan megijednek és meghátrálnak amellől, amit régen olyan fontosnak tartottak. Nem gondolom, hogy a megoldást a Nagymagyarország térképek kifüggesztése jelentené. Sokkal inkább az, hogy a magyar szülő magyarnak nevelje csemetéit, kellő önbizalommal lássa el, hogy minden esetben büszke legyen származására, és ne hajtson fejet bármi előtt. Másrészt, fontosnak tartom, hogy annak ellenére, hogy magyar iskolát végzünk, elsajátítsuk kellőképpen a szlovák nyelvet is, mert a nyelv tudása elengedhetetlen.

Eljutottunk arra a szintre, amikor harcolnunk kell azért, ami sokáig megvolt és természetesnek gondoltunk. Most már tennünk is kell azért, hogy a dolgok a megszokottak maradjanak. Lehet mindent a politikára hagyni és a politikusokra bízni, de úgy gondolom a végső eredményt mi magunk is befolyásoljuk.

írta: kovax / 2010.01.07. - 11:22

Az újonnan nyíló boltok, éttermek többségében törzsgyökeres szlovákok dolgoznak. Hogy honnan jönnek ide, nem tudom. Miért pont ide jöttek, azt sem tudom.”

Hát ez elég összeesküvés elméletiesen hangzik!

Miért nem nyitnak magyarok olaszlepénysütődéket? :-)

(Ha a magyarok Magyarországra járnak dolgozni, akkor otthon mások fognak.)

elsajátítsuk kellőképpen a szlovák nyelvet is”

A nyelvtudás az asszimiláció első lépése. Ha nem beszéled a nyelvet, akkor kénytelen a kereskedő magyarul árulni a portékáját ha üzletelni akar veled. :-)

(tökéletes nyelvtudás + állampolgárság = államnemzeti identitás)

írta: seboka / 2010.01.07. - 12:33

van az osszeeskuves elmeleteket alatamaszto pletyka, ami ugy hangzik, hogy a szlovakoknak fizetnek, ha delre koltoznek. hogy ebbol mi igaz, azt nem tudom.

írta: ranieri / 2010.01.07. - 14:00

Pontosan.Elosszor en is hulyesegnek veltem, viszont miota egyre gyakrabban megfordulok szamos DSZ jarasi faluban mar kezdem elhinni, hogy tenlyeg lehet ebben az osszeeskuves dologban valami. Egy Dsz melletti faluban,peldaul martiniakrol, revucaikrol es breznoiokrol is tudok. Szoval nemcsak mar Pozsony es kornyeke nyomul delebre…

írta: cinkos / 2010.01.07. - 14:12

Kedves Katalin,
ez valahogy nagyon közhelydúsra sikeredett, kissé mintha Bósza János tanítványa lennél, csak egy fokkal összeszedettebben fogalmazol (hogy ezt bóknak veszed-e, rád hagyom). Nem nagyon értem, miért írtad meg ezt a cikket, ha csak nem valami MKP-s pályázaton szeretnél indulni vele (hajrá). Kimenni egy étteremből, ahol nem tud magyarul a pincér – ezt elég kínosnak tartom, még akkor is, ha én is örülök, ha magyarul szolgálnak ki. És ha véletlenül kiderül, hogy a szerencsétlen pincér nagymamája magyar volt, máglyára vetitek?
Ismétlem, nem tudom, miért írtad meg ezt a cikket. Vállveregetésre számítasz néhány MKP-s barátodtól? Másra aligha lesz jó. Megsúgom: ezúttal nem sikerült értéket teremtened.

írta: nyomkereső / 2010.01.07. - 14:55

@cinkos - köszönjük forrásértékű, színvonalas hozzászólásodat. Írjál gyakrabban!

írta: VK / 2010.01.07. - 15:04

Kedves Cinkos,

le kell hogy törjelek, de nem vagyok Bósza János tanítványa, sőt MKP-s pályázaton sem szeretnék kitűnni. Sajnálom, h a cikk mondanivalója nem jutott el hozzád. Örülök mindenesetre, hogy megírtad véleményed :)

írta: kovax / 2010.01.07. - 15:06

cinkos!

Szerintem vendéglátóiparban, kereskedelemben vegyes lakosságú vidékeken elvárható a kétnyelvűség.

Amúgy jártam úgy Párkányban, hogy a boltban a Dunakanyar rádió szólt és a pofa nem beszélt magyarul. :-) Ilyenkor nálam is előjön az összeesküvés elmélet gyártás, hogy “tud magyarul, csak nem akar beszélni”.

Persze kényelmes módszer a kétnyelvűeknek a nem kívánt (nem szimpi - nem a nemzetiségük miatt, hanem más emberi tulajdonságuk miatt) vendégek kiútálására: ellenkező nyelven kell hozzájuk szólni.

Persze kár az ilyen eseteket nemzetiségi problémává nagyítani.

írta: bozambooo / 2010.01.07. - 15:19

Kedves Katalin!

Én személy szerint Magyarországon születtem,itt is élek,de ez talán csak a Dunának köszönhető.Igazán jó érzés ilyen bejegyzést olvasni,ahol a szerző büszke a magyarságára.
Sokat hallottam olyanokról akik nem hajlandóak megszólalni magyarul annak ellenére,hogy magyar származásúak.Nekik csak ennyit kell mondani „Mi van?! Elfelejtettél magyarul?”
és ott hagyni.
Itt ez a hülye nyelvtörvény.Mit lehet tenni,ha nem ismered a nyelvet?Kiválasztod azt az orvost aki hajlandó magyarul beszélni veled.A hivatalokba kell hívatni tolmácsot az állam számlájára.Az üzletekben nem megszólalni szlovákul.Ez lenne a tótoknak a legnagyobb pofon,mert ők nem azért sipoltak,hogy a hivatalokban nem értik meg őket.
http://index.hu/video/2007/12/22/fekely_vagyunk_europa_testen/?s=tag:j%C…

Ismerek egy lányt aki magyar származású „ová” végződésű,és Alzbeta (ha rosszul írtam bocs) keresztnevű,még akkor is amikor Péter nevűhöz ment feleségül

üdv:csaba

írta: stb. / 2010.01.07. - 16:35

Bósza János tanítványait lelövik, ugye?! - Autonómiakövetelésükkel ugyanis veszélyeztetik Nagyszlovákia gyarmatterületeinek mihamari egyszínűségét.
Én a magyarlakta helyeken, ahol rámförmednek: “Tótul!” - néhány szót motyogva sulykolt nyelven az illedelmességről faképnél hagyom az üzletelőt. Inkább éhen maradok. Vajon mért nem hajlandók megtanulni, érteni magyarul?
Egy golyót rezerválhatnak nekem is.
Az MKP-t még mindig nem tiltották be?
Nincs elég pénze tán Világi Oszkárnak?
A tunelező pénzügyi válság ürügyével nem ad rá Fico se? Biztos jól jön még neki a MKP vadítni a választóit vagy sakkban tartni a szövetségeseit. Ami késik, nem múlik. Van még rá egy választási fordulónyi idő. Aztán, ha nem sajnálják rájuk a köpetek tisztítását, már úgyis csak kirakatban, spirituszban fogják mutogatni a gyűlölt magyarokat.

írta: kalondaipappsanyi / 2010.01.07. - 16:48

aszongya Cnkos, hogy közhely amit leírtál…igen, az…na de nem írhatsz mást csak a valóságot, amely sajnos ilyen közhelyes. Betelepülés: Kalonda - Közé-Szlovákia / Losonc mellett, közvetlen az államhatárnál, 1996 óta határátkelőhellyel. Példák: 20 év alatt 20%-al csükkent a magyarság száma, ebből 15% asszimilált (nagyrészt a “behozott” zasszony vagy zember, aki szlovák, hát akkor szlovák lett a másik fele is párnak, na meg hát ugye akkor már fokozatosan a gyerekek is, a többi 5% pedig betelepült (pl. egy SZ.Z, nevezetű újságíró-költő-stb vett itt egy házat anno, majd amikor ráunt, akkor nem magyarnak adta el, hanem Zarnovica-i szlováknak, aki mérhetetlen összegeket öl a szép nagy magyar parasztporta felújításába, a kalondai kocsmai cselédek meg neki járnak fusizni és hajbókolni, mert hát nála a lovetta….egy hatalmas hodályt épít medencével, stb aztán majd jönnek a birtokra szlovákék, a kalondai benszülöttek meg majd lemossák a kocsit, meg nyírják a füvet…).
Mindemellett mi, kalondai öntudatos magyarok tesszük a dolgunkat (közösségi ház, magyarországi testvértelepülési kapcsolatok, rendevények, stb) de szart se ér az erőlködésünk, ha a magyar élettér olyannyira beszűkül, hogy megtűrt féhülye az, aki a magyarságát nyíltan vállalja….
Tesszük a dolgunkat, egyre elkeseredettebben, mert a lehetőségeink az adott társadalm viszonyok között egyre kisebbek…s közben itt vagyunk az Anyaország “szájában”. Szervezhetsz, okíthatsz, stb, ha egyetlen esetben használhatod hivatalosan a magyar nyelvet: amikor kettesben vagy a községi hivatalban az alkalmazottal és kifizetett az ebadót….s ezt tudja / tudatosítja az egyszerű ember is…nem lázad, alkalmazkodik, lehet, hogy az MP-ra, vagy a Mostra szavaz, mert titokban még lehet magyar, és titokban azt reméli, hogy valakik NYÍLTAN felvállalják az ő eltitklot magyarságát és helyette is elérik egyszer, azt, hogy ő is MAGYAR LEHESSEN ISMÉT….mert a magyar nem vész el, csak átalakul….de ehhez a nagy változáshoz, nagy időknek kell eljönniük….nem vagyok radikális de hiszem, sőt mi több bízom benne, hogy legkésőbb 2020-ban eljön az a radikális változás. Másban már nem bízhatok…nincs miért…

írta: kalondaipappsanyi / 2010.01.07. - 16:50

bocs a hibákért :)

írta: kovax / 2010.01.07. - 16:56

kalondaipappsanyi:

Így megy ez, ezt nevezik asszimilációnak.
Magyarországon is ez a helyzet: az egykori sváb és tót falvakat erdélyiek lakják, az eredeti katolikus, evangélikus templomok üresek, de mellettük épülnek új református templomok. Legalábbis ahonnam az én sváb és tót őseim származnak így van. Ott kellett volna maradni, száz gyereket nemzeni, akkor nem így lenne. Azért csak hajrá! :-)

írta: stb. / 2010.01.07. - 18:02

@ kovax - Meg a régiúj megoldás: a “lakosságcserének” titulált vagyonelkobzás és kitelepítés vagy deportáció. Aki meg magyarkodni akar még a gyarmattartó Nagyszlovákiában, mehet máshova munkát meg egyeb lehetőséget keresni. Ezt nevezik nálunk asszimilációnak. Tehát hajrá és kuss! Ti is német + ruszin (vagy tót?) őseim a szlovák lakótelepeknek ledózerolt temetőkben!

írta: kovax / 2010.01.08. - 10:44

a gyarmattartó Nagyszlovákiában”

Teljesen jogos a “Nagy-Szlovákia” kifejezés használata, pontosan erről van szó!

Azért nem szeretem a felvidéki magyarok kifejezést, mert a “Felvidék” történelmi kifejezés 1918 előtt volt “Nagy-Magyarországnak Felvidékje.

Azóta “Nagy-Magyarország” helyett “Nagy-Szlovákia” van (1993-ig “Nagy-Csehszlovákiá”-n belül)

Mert nincs korrekt etnikai határ.

A demokratikus Nagy-Szlovákia állna egy etnikai (kis) Szlovákiából és a Magyar Autónomiából. (az autonóm terület határa az etnikai határ lenne.)

A szlovákok előtt is világosabb ez a szó használat, mert álmukból felébresztve is tudják, hogy Nagy-Magyarország nem volt kívánatos a szlovákok számára, mert még autonómiájuk sem volt. Tehát pontosan érzik, hogy mit is jelent a Nagy-Szlovákia kifejezés.

írta: emericus / 2010.01.08. - 11:26

Azon kiváltságosok közé tartozom, akiknek (egyelőre) megadatott, hogy magyarul írják a nevüket. Sőt elvárhatom, hogy a sarki üzletben magyarul szolgáljanak ki. A problémát mégis közelről ismerem. Erdélyben pl. éppen ezért sokan viselnek románra lefordíthatatlan magyar keresztnevet, pl. Csaba, Örs, Hunor, Attila, avagy Réka, Hóvirág(!), Emese, Tünde. Egyik közeli ismerősöm Réka volt, s meglepetve hallottam, hogy a családon belül Katinak hívják. “Igazából Katalin vagyok, a Réka csak azért van, hogy ne románosítsák”-magyarázta.
A gyakran emlegetett Finnországban a finn többség és a svéd kisebbség kölcsönösen tisztelik egymást. A svédek jól beszélnek finnül, nincs ellenérzésük, ha finnül kell tanulniuk, attól még nem lesz egyikük sem kevésbé svéd. A gyerek járhat svéd iskolába, mi több, Áland /Ahvenanmaa szigetén saját svéd önkormányzat is van, a külügy, hadügy, pénzügy kivételével mindent maguk között, svédül intéznek. A svéd a finn mellett hivatalos nyelv is. A svédek fennmaradása hosszú távon biztosítva van. Ilyen körülmények között senkinek sem kell megkérdőjeleznie a határokat. Senkinek nem érdeke etnikai feszültséget szítani. Pedig Finnország hosszú ideig Svédország része volt és korántsem volt mindig jellemző ez a békesség.
Mindehhez persze két kultúrnép szükségeltetik. Az egyiktől bölcs belátás, a realitások elfogadása várható el, a másiktól pedig tolerancia és nagyvonalúság. Mi magyarok, a realitás (a szlovák nyelv megfelelő elsajátítása, a gyerek magyar iskolába járatása) helyett az önfeladást, a gyerek szlovák iskoláját, a nevek szlovák formáját választjuk, a másik oldal ultráinak nagy-nagy örömére. A tolerancia és a nagyvonalúság pedig csak a szlovák retorikában, de nem a politikában szerepel, sajnos.

írta: haary plotter / 2010.01.08. - 16:22

A zsidók egy országban sincsenek bejegyezve mint nemzeti kesebbség, ők azt mondják ez csak egy vallás. Sohasem volt problémájuk a szlovák, román, szerb, angol(?) nyelvtörvénnyel. Mégis, minden környező országban és az egész világban a magyarok száma csökken, a zsidóké pedig szépen növekszik. Az EGYMÁS iránti testVÉRi szeretet és a GAZDA(G)SÁG az alap, a többi csak szalmaláng és látványos handa-banda, amit holnapra elfelejtünk. A megoldás az apró részletekben rejlik, nem a nagy szólamokban. Ha igazán akarnánk, mi magyarok legyőzhetetlen közösség lennénk.

írta: stb. / 2010.01.08. - 16:38

Egész meglepett, hogy néhány dolgot elfogadtál. Ami a Fölvidéket illeti, ahhoz se lenne rossz türelmesebben viszonyulni, mert változik a szavak jelentése is, nemcsak az, amit jelölnek /pl.: tót - szlovák, hungarus - magyar, Magna Hungária, Nagymorávia stb. Felvidék kapcsán ezt nem fogom ismételni, megírták mások, visszakeresheted), s ha valakiknek úgy tetszik, hadd használhassák, ahogy jól esik nekik, ne kölljön azért hűségeskü címén elbocsátni őket az állásukból, ahogy sok tíz-, sőt százezreket üldözött el a pánszláv Nagycsehszlovákia nem egyszer, hanem minden kedvező alkalommal. Egy józan (magyarországi) magyar (s azok vannak túlnyomó többségben, akarmit igyekszik elhitetni a ügyesen uszító manipulátor, de különben hülye Slota) se akarja Felvidék leple alatt megszállni a szlovák területeket. S egy józan fölvidéki magyar (s nyilvánvaló, hogy azok vannak túlnyomó többségben, akarmit igyekszik elhitetni az eszit elitta jól fizetett heccelő Slota) se akarja Magyaroszághoz csatolni a fölvidéki magyarlakta területeket, ahol ugyanúgy lenézett másodrendű polgárok lennének, mint a mai Szlovákiában - ezt már egyszer megtapasztalták az idősebbek a bécsi döntés után /a Te őseid akkor még Csonka-Magyarországon éltek). De ha tovább élezik a helyzetet, ez is változhat. S különben is, hovatovább mindkét fél egyre többet veszt a helyzet megoldatlansága miatt, míg végül mindkettő rajtavesz. Szerintem is a Magyar Autonómia lenne a legjobb megoldás gazdasági, kultúrális és nyelvi szempontból Nagyszlovákia keretén belül. Üdvözlettel s örömmel, hogy végre valamiben egyetértettünk stb.

írta: plajbászos kenyér / 2010.01.08. - 20:09

sok hülyeség le lett itt írva. főként a kommentekre gondolok.
“Ismerek egy lányt aki magyar származású „ová” végződésű,és Alzbeta (ha rosszul írtam bocs) keresztnevű,még akkor is amikor Péter nevűhöz ment feleségül”.
ez viszi a pálmát. csabi, hol vetted a fogalmazás gátlót?

írta: ajjaj / 2010.01.09. - 10:13

Az újonnan nyíló boltok, éttermek többségében törzsgyökeres szlovákok dolgoznak.”
A megjegyzésem annyi lenne: a törzsgyökeres szót, igaz, hogy így ejtjük, de úgy írjuk le, hogy TŐSGYÖKERES. A szó értelmezéséhez pedig annyit tennék hozzá, hogy helyileg lehet valaki tősgyökeres pl. tősgyökeres komáromi, nemzetiségi hovatartozását illetően ezt így nem használjuk, mert értelmezhetetlen.

írta: bozambooo / 2010.01.09. - 12:25

plajbászos kenyér,hogy te is megértsd!

Sokan akik szlovákiában élő,magyar lányok azért nem magyarosították a nevüket,mert az minden okmányban változtatni kell,és az mennyi pénzbe kerül.De ha férjhez megy akkor már nem kerül pénzbe mert alapból változik a személyes adatai.
“Ismerek egy lányt aki magyar származású “
Szlovákiában élő magyar lány
” „ová” végződésű”
A vezeték neve ová-ra végződik
Mivel férjhez ment egy magyar fiatalemberhez,a fárjezett nevéhez hozzá van toldva az “ová” végződés,a keresztneve még mindig Alzbeta,holott ha egy lány aki férjhez megy ingyen bérmentve elhagyhatja az “ová” végződést,és magyarosíthatja a nevét azaz Vargaova Alzbeta helyett Vargáné Nagy Erzsébet.

írta: plajbászos kenyér / 2010.01.09. - 17:33

bozamboo, nem a szövegértésemmel van a baj, hanem mások fogalmazásával. épp csak felhívnám a figyelmet, hogy nyugodtan végig lehet futni még egyszer a bejegyzést a “válasz küldése” gombra való klikkelés előtt.

írta: soanika / 2010.02.05. - 23:07

Egeszen veletlenul akdtam erre az oldalra,es nagyon is egeto kerdesekre es hozzaallasokra figyeltem fel.
Romaniaban elo magyarajku ember vagyok, az osszes tanulmanyaimat romanul vegeztem,a szuleim jot akartak,ez nyilvanvalo.Igaz is hogy sok roman racsodalkozik arra hogy milyen helyesen es szepen beszelem a roman nyelvet,es meg kell allapitanom hogy ha a romaniai magyarok zome altal beszelt roman nyelvet veszem alapul,akkor bizony nem csoda hogy racsodalkoznak.Nagyon sok romaniai magyar(nem az idosekrol beszelek !!!) rettenetesen rosszul beszeli a roman nyelvet,ami irritalo a tobbsegi lakossag szamara,es persze hogy azt a velemenyt erositi hogy a magyar vagy buta es nem kepes megtanulni a romant,vagy azert sem akarja mert nagymagyarnak tartja magat.
Ha meg akarunk maradni itt elo,rendes,elismert,magyaremberekkent,es ugaynakkor jo allampolgarokkent,akkor kutyakotelessege minden magyarnak megtanulni a hazaja hivatalos nyelvet !!!! Ez nem kepezheti vita targyat !!!
Az persze mas kerdes hogy azok a bizonyos magukat nagymagyarnak tartok meg a sajat anyanyelvuket(a magyart) sem kepesek,szepen,helyesen beszelni es ”beszeltetni” a gyerekeikkel(pedig sokuk bizony ugynevezett magyarliceumban(kozepiskolaban)vegzett.Lasd, mar helyett man-t mondanak,ezt es azt helyett eztet es aztat,es sorolhatnam hosszasan.Vagy kell tanulnom helyett kell tanuljak,vagy atveszik egy az egyben az anyaorszagi nyelvelferditeseket is ,mint pld.”engedje meg hogy bemutatkozzam !!!!”holott a helyes engedje meg hogy bemutatkozzak !!!igaz hogy ikes ige(bemutatkozik) de csak rendjevel tessek hasznalni a nyelvet ! Vagy konyorgom !!! holott helyesen az lenne hogy konyorgok !!! nem de ??!!
Persze valaki rakerdezhetne hogy honnan is veszem magamnak a batorsagot hogy roman iskolaban vegzettkent elemezzem itt a masok magyarbeszedet !!!
Hat kerem, en a magam szorgalmanak es kivancsisagomnak koszonhetem azt hogy igy beszelem a magyart.,nem a kornyezetem-tol es nem is a roman iskolaban ragadt ram ez a magyarnyelv,hanem autodidakta modjara tanultam meg mindezt.
Es amikor a beszed helyessegerol ejtek szot,nem a tajszolasrol beszelek,mert ugyebar azon javitani nem igen lehet,sot nem is kell,ettol szep mindegyik nyelv.
Szoval,egyet ertek a cikk irojaval,hogy t.i.ha Szlovak allampolgar vagyok,akkor bizony beszelnem kell a hivatalos nyelvet,de arra nem kotelezhet senki hogy a nevemet maskepen irjam mint ahogy az anyanyelvemen van irva.
Az en gyerekeim magyar nyelvu iskolaba jarnak,de ugyanakkor a roman nyelvet is kitunoen beszelik ,es parhuzamosan tudatositom bennuk azt hogy MI ROMANIABAN ELO MAGYAROK,AZAZ ROMAN ALLAMPOLGAROK DE MAGYAR NEMZETISEGUEK VAGYUNK !!!!
Nem az a megoldas hogy a regi nagymagyarorszagot sirjuk vissza es az egesz eletunket egy nemzeti frusztraltsagban eljuk le(Trianon miatt) mert bizony abban az idoben a szlovakok es a romanok el voltak nyomva,es ezt nem lehet a mai napig kitorolni az emlekezetukbol,megjegyzem a mi emlekezetunkbol sem lehet sok magyarokat ert rosszat kitorolni a Ceausescu fele rendszerbol).Innen szarmazik a gyulolet,es a felelem hogy autonomiat kerjen a magyar,mert lehet hogy 5-10 ev mulva mar nem fog megelegedni az autonomiaval es mar fuggetlenseget fog kovetelni.(lasd a baszkok peldajat !!!,pedig ok ott autonomok evtizedek ota !!!)
Szoval,nem konnyu magyarnak lenni sehol az anyaorszagon kivul,de ha a sors ezt szanta nekunk,akkor ezt kell elnunk,es nem az a megoldas hogy elmegyunk ”MAGYARBA” vagy ”NEMETBE”vagy ”KANADABA”,mert ott aztan igazan hazatlanok leszunk,esetleg anyagilag jobban elunk,de a lelkunk sirni fog egy egesz eleten at.
Elnezest kerek az ekezetekert, remelem igy is meg lesz ertve a mondanivalom.