Szerző:  — Rovat:  mindennapjaink — szeptember 04, 2011 [19:28] — 14 hozzászólás







Böngészve az elmúlt egy-két hónap sajtóhíreit a kétnyelvűség és a „matrica-háború“ témakörében, hát, nem sok meglepetés ért. Mondhatni standard, hagyományos felállás: a magyar lapokban és blogokban millió bejegyzés, elemzőírás, interjúk, fotóösszeállítások, míg a szlovák lapokban egy-kettő cikk, azok is inkább csak hírértékűek, meg egy-két szlovák blogbejegyzés, amelyek arról szólnak, hogy milyen hülyék a magyarok, mert megint találgatnak, rongálnak, és szítják a feszültséget. Szóval semmi új a földön.


Azt ugye mondanom sem kell, hogy ha egymásnak cikkezünk anyanyelven a témában, akkor az szép és jó, de hát minek?, mert ugyanazokat az érveket mondjuk egymásnak, amelyek előttünk tiszták és világosak, míg a valódi célközönség (a szlovák nép) felé minimális a kommunikáció. Most pl. én is vizet iszok és bort prédikálok;), de hát én nem is tervezek szlovákul cikkezni (főleg az időhiány miatt), de titeket még motiválhat ez a bejegyzés a szlovákul való írogatás felé.


Múltkor már publikáltunk államnyelven a témában. A hozzászólásokból látni, hogy mennyire el vannak tájolva az emberek, és hogy inkább az autonómia-törekvéseket és a nemzeti feszültségszítást látják az akció mögött. Mindenki az aktuális törvényre hivatkozik, hogy mit is akarunk tulajdonképpen, amikor az elfogadott kétnyelvűségi törvényben tisztán benne van, hogy csak balesetbiztonsági előírásokat, elsőgély táblákat és hasonló információkat kell két nyelven közölni, míg a magánvállalkozóknak és az üzleteknek nincs semmilyen kötelezettségük ezen a téren. Az egyik kommentelő a szemünkre is vetette, hogy mit akarunk a kétnyelvűséggel, amikor nálunk a Körképen is szinte csak magyarul vannak a cikkeink. Igaza van, jogos. Sokkal gyengébbek és respekt nélküliek vagyunk így a szlovák nép szemében, mintha rendszeresen publikálnánk cikkeket államnyelven.


Tavaly (vagy két éve) az egyik Új Szós szerkesztő az egyik cikkében kárörvendően meg is jegyezte, hogy „kétnyelvű blogportálnak” valljuk magunkat, miközben csak elenyésző mértékben publikálunk szlovákul cikkeket. És hát elég csúnyán leírt minket. Mint régi baráttól ilyen szubjektív belénk rúgás dupla fájdalom volt, pedig ő is tisztában volt vele, hogy miért publikálunk olyan kevés cikket államnyelven: idő- és kapacitáshiány. Míg mi csak szabadidőnkben csináljuk szórakozásképpen önszántunkból, az újságok profi szinten. Szóval illő lenne, ha sokkal színvonalasabb cikkeket produkálnának nálunk.
 

A Körképen a kétnyelvűségre való átmenet igénye amúgy már megvan szinte a kezdetektől. De mint írtam, főleg idő és kapacitás hiánya, hogy eddig nem nagyon sikerült. Önszántából meg ugye kevés ember fog rendszeresen magyarról szlovákra fordítani, ezért is pályázunk különféle forrásokból ilyesfajta funkcióra, de immár lassan két éve sikertelenül. Szóval, ezzel csak azt akarom mondani, hogy az Új Szós régi cimbora vádaskodásai alaptalanok, de ha be szeretne segíteni (vagy valaki más), akkor szívesen felvesszük műfordítónak.
 

Visszatérve a kétnyelvűségre, a matricákra és a szlovákokkal való kölcsönös kommunikációra, többféleképpen lehet megközelíteni a témát. Mivel az árvai és a breznói havasok messze vannak a civilizációtól, legjobb, ha a civilizációt hozzuk el hozzájuk, és úgy mutatjuk be, hogy ezek standard dolgok. Nincs abban semmi különös, ha több nyelven is kint vannak az információk az ott élő adott kisebbség területén. Ez standard bevált dolog, kölcsönös tisztelet más nyelvű és kultúrájú embertársaink felé, függetlenül attól, hogy magyar, szlovák, cigány, pakisztáni vagy akármilyen más nemzetiségű.


Európa tele van etnikai csoportokkal. Itt van róluk egy illusztrációs térkép a jónépnek:

 

Cseppet nézzünk is körbe akkor, hogy mi a helyzet náluk Európában és a világban.


A legújabban felröppent hír szerint Ausztria Karintia tartományában (székhelye Klagenfurt) augusztusban adták át a közös osztrák-szlovén táblákat. Ezt az új osztrák törvények tették lehetővé. A táblaavató ünnepségeken részt vett Karintia tartományi kormányzója és Szlovénia államfője is. A többi érintett falu tábláit szeptember 30-áig szeretnék átadni.


 
Mondjuk, ez nálunk elképzelhetetlen lenne, mármint hogy kölcsönös részvétel mellett táblaavató ünnepséget szervezni.

Folytatva Ausztriát, Burgenland tartományában a rengetek osztrák-magyar helységnévtáblák mellett…

… találkozhatunk osztrák-horváttal is:

Ha már szóbakerültek a szlovénok, akkor megemlítendő, hogy Portorož környékén (és abban a régióban) anyanyelven beszélik az olasz és a szlovén nyelvet, ez megmutatkozik mind az étlapokon, mind a táblákon és a mindennapi életben:

Viszonylag a közelben van Dél-Tirol is. Többnyire mindig Dél-Tirolt hozzuk fel szép példának, ha a kisebbségek jogairól és érvényelésükről beszélünk.

 

Dél-Tirolról a közeljövőben lesz egy bővebb bejegyzés is… (magyar és államnyelven;)

Olaszországban másik véglet Korzika. Ott is akadnak kétnyelvű táblák, de a hazaiak sokkal büszkébbek, minthogy akceptálják az olasz elnevezéseket. Ez megmutatkozik a táblák állapotán is:

Hasonló vérmérsékletűek, mint a baszkok. Bár ott a többnyelvű táblákon nem látszik az idő gyűrődése.

Északi szomszédunknál, a lengyeleknél is akad pár kisebbség. Mint pl. litvánok…

.. vagy a németek.

A kétnyelvű táblák a cseheknél sem ismeretlenek:

Németországban is találunk táblát probléma nélkül (szerbül, ill. frízül)…

 Francia körkép - Bretagne és környéke: 

Finn és számi nyelvű tábla Finnország északi részén:

Skóciában csupán 1% gaelic (kelta) nyelvet beszélő ember van, de újabban sok skót-gaelic kétnyelvű táblába botolhat a turista:

Hollandia. Amszterdam. Kínai negyed:

Európában Dél-Tirol mellett Brüsszel az etalon, mégiscsak jobban szem előtt van.

Keleten el is vesznénk, ha nem írnák ki legalább angol nyelven a földönkívüli jelek jelentését…

… ott, amíg a jelek jelentésén gondolkodnánk, addig elütne egy kocsi.

Idehaza a szlovákok legnagyobb problémája, hogy akkor miért nem írjuk ki rögtön ruszinul és cigányul is több nyelven. Szingapúrban ott van angolul, kínaiul, tamilul és malájul:

A stop tábla gondolom mindenkinek nyilvánvaló, és nem kell körbeírni, hogy mit jelent. Kanadában még találtak rajta helyet, hogy a francia kifejezés is odaférjen:

Izraeli hármasidill – héber, arab, latin:

A cikk végére pedig egy észak-afrikai mindennapok: arab, berber, francia. Ez csupán annak kellemetlen, aki egyik nyelvet sem beszéli.

Persze, még lehetne folytatni a témát és a példákat. Most tényleg csak pár képet szedtem ki a több ezerből. Szóval, ha találtok a témához kapcsolódó képeket, és ha akarjátok, akkor nyugodtan elküldhetitek őket a szerkesztőség címére (korkepblog kukac gmail pont com), vagy esetleg itt alább kommentekben nyugodtan hozzászólhattok a témához személyes tapasztalaitok alapján.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Kapcsolódó cikkek:
Dobrí Maďari, zlí Maďari a nálepky
Matricakampány – civilek és politikusok

 

 



About Author

tibi


Share

Facebook Hozzászólások


(14) Readers Comments

  1. Csak egy apróság:
    Korzika Franciaországhoz tartozik… A településnevek az útjelző táblákon olasznak tűnnek, de azok a hivatalos francia elnevezések.

    Amúgy a franciákról azt kell tudni, hogy a települések elnevezésénél nem törekedtek sose arra, hogy a nem francia településneveknek költsenek egy francia nevet (mint a tótok vagy a románok a hozzájuk került, magyarok által lakott területen) és a település eredeti nevét kiirtsák a köztudatból, hanem ha elfoglaltak egy területet, meghagyták ott az eredeti településneveket. Pl. Elzász-Lotharingiában szinte csak német településnevek vannak, míg Korzikán meg leginkább olaszok és a helyi dialektusban írottak.
    Ettől függetlenül (legalábbis nyelvileg) a franciák az elmúlt 200 évben az egyik legagresszívabb és legkövetkezetesebb asszimilációs politikát valósították meg, amelynek folytán a település neve ugyan nem franciául van, de az ott lakók már nem nagyon beszélnek a francián kívül más nyelvet (még a köztudottan nacionalista Korzikán sem).
    Korzikán ugyan nagyon nacionalisták az ott lakók, de már ők is leginkább franciául beszélnek, és franciául utálják a franciákat. A korzikai olaszos településnevek a fentebb írtak szerint valójában a francia állam által használt hivatalos nevek, amelyet franciásan ejtenek ki még a helyiek is (pl. Ajaccio- t ,,ajaccsónak” kellene ejteni olaszul, de a korzikaiak is ,,azsakszio”-nak ejtik franciásan). Ezeknek a településneveknek van változatuk a helyi olasz dialektusban is (amelyet már csak az öregek beszélnek), de ezeket a helyi dialektusban írt településneveket a korzikaiak sokkal inkább a magukénak érzik, semmint a hivatalos olasz-francia neveket, annak ellenére, hogy a fenti illusztrációnak megfelelően csak egy-két betű az eltérés.

    • ja, igaz;)

  2. A legnagyobb baj és szerintem a matricázás lényege pont nem az, hogy a szlovák nemzetiségűek mit szólnak hozzá, hanem az, hogy mi mennyire leszarjuk kiírni magyarul az üzleteink, tábláink feliratait magyarul… Ez az egész írás megint csak kifelé mutogatás és nem önvizsgálat, vagyis gyakorlatilag: rinya és blabla.

    • ja, ez is igaz… foleg az egyszeruen gondolkodo emberek szamara, akik nem latnak a sajat udvarukon tulra

      • … mert mint korabban is irtam, csupan par cikk jelent meg allamnyelven, es azok is inkabb negativ leiro velemennyel irtak rola, es szerintuk a matricazas nemcsak bun (rongalas), nacionalista gyavak szervezete (mert csak este mernek ragasztgatni), hanem meg olaj is a tuzre es foloslegesen szitja a “jo” szlovak-magyar kapcsolatokat az adott teruleteken…. szoval a matricazas elitelendo dolog… legalabbis a szlovak sajto es olvasok szerint… de hat miert? mert nem tudnak rola semmit sem, csupan azt ami lejon a szlovak sajtobol, az meg onicom….

        szoval meg mindig ugy gondolod, hogy eleg csak magunk kozott beszelgetni es vitatkozni rola sajat bezart kis negy falunk kozott? … mint mindig?

    • Igazad van, hogy a magyarjainkat kell elsősorban meggyőzni a nyelvük használatáról. Nem értem, miért gondolod, hogy ez az írás kifele mutogatás, hiszen magyarul íródott, magyar portálon olvasható, és épp azt szolgálja, hogy a mi fejünkben is tisztuljanak a dolgok.

    • Szerintem nincs “legnagyobb” baj, mind a kettővel kell foglalkozni, mind a két területen nagyok a lemaradásaink, szóval mind a kettő elég nagy baj és nem is kell rangsorolni őket. A magyarokat is meg kell győzni arról, hogy fontosnak tartsák a magyar feliratokat és a nyelvet általában, és a szlovákokat is, hogy nem nacionalista feszültségkeltésről van szó, hanem eg reális problémára adott jogos válaszról. Nem mellesleg össze is függ a kettő, sok magyar azért nem vállalja a magyar nyelvet bizonyos helyzetekben, mert azt a szlovákok nacionalizmusnak tarthatnák.

  3. Egy apró javítás az egyik képhez: nem szerbekről, hanem szorbokról van szó. Habár érdekesen magukat “Serbskij”-nek hívják, de közvetlenül nincs közük a szerbekhez, nyugati szláv népcsoport. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Sorbs

  4. Jól mondod Tibi, többet kellene foglalkozni a szlovák közvéleménnyel. Jelenleg tényleg nem nagyon jutnak hiteles információhoz magyar ügyekben, a Morvay-féle véleményektől és politikusi nyilatkozatoktól meg nem nagyon okosodhatnak.
    Ez nem kell, hogy a magyar cikkek kárára menjen. Ezentúl egyszerűen kétszer annyi cikket írunk:) Holnaptól, ok?
    Nekem amúgy jó benyomásom volt a szlovák matricás cikk kommentjeivel kapcsolatban, én sokkal roszabbra számítottam. Egy átlag sme cikknél szerintem sokkal jobb volt a vita színvonala, érdemben lehetett beszélni velük. Arra ne számítsunk, hogy csak az egyetértők és a szimpatizánsok szólalnak meg egy ilyen fórumon, sőt, sokkal jobb, ha nem csak ők. Agyalágyultak persze szintén jönnek, de szerintem most kevesen voltak. De lehet hogy ez már csak az én szubjektív szerzői szemüvegemen keresztül tűnt így:)

  5. Mellesleg soha nem értettem, hogy szlovákiai magyar újságírók miért nem írnak néha szlovákul is cikket. Mondjuk fontos, aktuális témákban. Nem hiszem, hogy a Sme nem hozná le egy Új Szó-s szerkesztő cikkét.
    Úgyhogy lehet ránk mutogatni, hogy milyen kevés szlovák cikkünk van, pedig milyen jó lenne ha több lenne, de azért van erre más megoldás is ha már ilyen akut a probléma.
    Na de mi se foglalkozzunk a többiekkel, inkább írjunk cikkeket:)

  6. http://www.panoramio.com/photo/17386639
    Erdély, Székelyföld, Ditró helységnévtáblája román, magyar és róvás írással. És ez arrafele nem újdonság.

  7. Tibi, jo a cikk, a kep piran Pirano az 3 eve keszult?

    “Most pl. én is vizet iszok és bort prédikálok;)”BORT? valamirol lemaradtam, mar nem a SERt dobja a gep?

    Szlovakokat szerintem nem annyira erdekli, mit ir vagy publikal egy magyar Szlovakiaban (altalanossagban es kozepreteget, termeszetesen ilyne Hribek meg gondolkozok azert mas szinten vannak ezzel), mert elfogultnak tarthatna a cikk irojat ,mivel ugye ez szubjektiv velemeny, o ateli es a sajat boren erzi a dolgokat, igy azok jobban , intenzivebben es extremebben fajnak. De engem mindenkpeppen motivált ez a bejegyzésed, es elgondolkoztam, hogyha irna egy pl. szloven allampolgar, aki esetleg Piranoban el es olaszokkal van korulveve, az mar lehet hogy jobban meghatna a szlovak kozonseget es objektivabb lennenek, hogy vajon mit erezhet az itteni magyar?

    PS: A szlovákul való irogatás felé szerintem nem kell elmenni nekunk, magyaroknak (foleg ne magunkrol irjunk),ne huzogassunk es szegjunk hatarokat, mindenki csinalja azt, amihez ert.Meg ugy foghatnak fel honfitarsaink, hogy a feszkukbe “sz@runk”.

    Ami a korkep szlovak irasait illeti,megoszlo velemenyekkel talalkoztam. Szemelyesen nekem nincs veluk semmi gondom, sot meg a nyelvtani hibakat sem eszlelem benne, de szlovak ismeroseim akik aktivabban irnak, foleg HN-be,Trendbe, vagy kozgazdasagi jelenteseket tovabbitnak kulfoldi sajtoba meg politogiai elemzeseket, azok sajna “lerinyaltak” a minoseget.Viszont blognak allitolag a szlovak resz elmenne a magyar meg definitive gondolkodo portal.

    • ee… netrol volt lehuzva a kep…
      hat ha van kedve irni az Alenkanak, akkor szolhatsz neki;) .. ugyis mar regen hallottam felole… vagy vlki a partibol

      a szlovakul valo irogatast, ahogy nezem szinte mindenki felreerti… hat mi nem akarunk konkuralni a HN-nel, Trenddel, meg a SME-s blogokkal… meg aztan nem szakmai cikkeket irogatunk… mi csak azt mondjuk, hogy hianyzik a kolcsonos kommunikacio…. a szlovakok arra ugatnak, mi erre ugatunk… hatha nem fogjak olvasni hebe-hoba megjeleno szlovak cikkeinket a szlovakok, akkor ne olvassak, nem lesznek tole almatlan ejszakaink… de az mar megint mas felellas, ha mi megprobaljuk a kolcsonos kommunikaciot, csak ok magasrol tesznek rank, es azert nem olvassak a cikkeinket, mert nincs minosege… ilyen emberek nagyon nem tudnak erdekelni… maskulonben mi az a szinvonal, amit szerintuk el kellene ernunk? a szlovak televizio szinvonalaet?;) … gondolom az a szlovak standard

      • Tibi,te hallod-e, az Alenka jogasz, de csaladjogra specializaodik, ennek ellenere neha csipi az olaszokat neha nem. Mint a sunyog tudod, arrafele sok van beloluk. Lenyeg hogy oket ott Piranoban beken hagyjak es kesz.

        Katja meg ha jol remlik angol-spanyol szakos, az valamit talan ert a baszkokhoz,katalanokhoz meg az egesz spanyol bordellohoz…

        Na de irok ugy, hogy a tobbiek is ertsek, mi a ceco, “fonokotokkel” megbeszeltem a dolgot mailben,varom valaszat, ami a szlovak minoseget illeti:)Lenyeg, hogy legyen inkabb “quality mint quantity” a korkepen.

        -A szlovak televizio az meg kulon csoda,szlovak standard jol mondod, foleg hogy van olyan, hogy “Rada STV a rozhlasu, az egy eleg vicces institucio. Szerintem az altalam ajanlott emberek nem kerestek benne kimondottan hibat es megertettek, mivel szlovakul volt, csak szerintem kuldjetek el szlovak korrekturara is a cikkeket, szlovaknak ugy ahogy a magyart is csinaljatok es akkor talan meg plussz 50 aktiv olvasotok lesz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>