Böngészve az elmúlt egy-két hónap sajtóhíreit a kétnyelvűség és a „matrica-háború“ témakörében, hát, nem sok meglepetés ért. Mondhatni standard, hagyományos felállás: a magyar lapokban és blogokban millió bejegyzés, elemzőírás, interjúk, fotóösszeállítások, míg a szlovák lapokban egy-kettő cikk, azok is inkább csak hírértékűek, meg egy-két szlovák blogbejegyzés, amelyek arról szólnak, hogy milyen hülyék a magyarok, mert megint találgatnak, rongálnak, és szítják a feszültséget. Szóval semmi új a földön.


Azt ugye mondanom sem kell, hogy ha egymásnak cikkezünk anyanyelven a témában, akkor az szép és jó, de hát minek?, mert ugyanazokat az érveket mondjuk egymásnak, amelyek előttünk tiszták és világosak, míg a valódi célközönség (a szlovák nép) felé minimális a kommunikáció. Most pl. én is vizet iszok és bort prédikálok;), de hát én nem is tervezek szlovákul cikkezni (főleg az időhiány miatt), de titeket még motiválhat ez a bejegyzés a szlovákul való írogatás felé.


Múltkor már publikáltunk államnyelven a témában. A hozzászólásokból látni, hogy mennyire el vannak tájolva az emberek, és hogy inkább az autonómia-törekvéseket és a nemzeti feszültségszítást látják az akció mögött. Mindenki az aktuális törvényre hivatkozik, hogy mit is akarunk tulajdonképpen, amikor az elfogadott kétnyelvűségi törvényben tisztán benne van, hogy csak balesetbiztonsági előírásokat, elsőgély táblákat és hasonló információkat kell két nyelven közölni, míg a magánvállalkozóknak és az üzleteknek nincs semmilyen kötelezettségük ezen a téren. Az egyik kommentelő a szemünkre is vetette, hogy mit akarunk a kétnyelvűséggel, amikor nálunk a Körképen is szinte csak magyarul vannak a cikkeink. Igaza van, jogos. Sokkal gyengébbek és respekt nélküliek vagyunk így a szlovák nép szemében, mintha rendszeresen publikálnánk cikkeket államnyelven.


Tavaly (vagy két éve) az egyik Új Szós szerkesztő az egyik cikkében kárörvendően meg is jegyezte, hogy „kétnyelvű blogportálnak” valljuk magunkat, miközben csak elenyésző mértékben publikálunk szlovákul cikkeket. És hát elég csúnyán leírt minket. Mint régi baráttól ilyen szubjektív belénk rúgás dupla fájdalom volt, pedig ő is tisztában volt vele, hogy miért publikálunk olyan kevés cikket államnyelven: idő- és kapacitáshiány. Míg mi csak szabadidőnkben csináljuk szórakozásképpen önszántunkból, az újságok profi szinten. Szóval illő lenne, ha sokkal színvonalasabb cikkeket produkálnának nálunk.
 

A Körképen a kétnyelvűségre való átmenet igénye amúgy már megvan szinte a kezdetektől. De mint írtam, főleg idő és kapacitás hiánya, hogy eddig nem nagyon sikerült. Önszántából meg ugye kevés ember fog rendszeresen magyarról szlovákra fordítani, ezért is pályázunk különféle forrásokból ilyesfajta funkcióra, de immár lassan két éve sikertelenül. Szóval, ezzel csak azt akarom mondani, hogy az Új Szós régi cimbora vádaskodásai alaptalanok, de ha be szeretne segíteni (vagy valaki más), akkor szívesen felvesszük műfordítónak.
 

 hirdetes_810x300  

Visszatérve a kétnyelvűségre, a matricákra és a szlovákokkal való kölcsönös kommunikációra, többféleképpen lehet megközelíteni a témát. Mivel az árvai és a breznói havasok messze vannak a civilizációtól, legjobb, ha a civilizációt hozzuk el hozzájuk, és úgy mutatjuk be, hogy ezek standard dolgok. Nincs abban semmi különös, ha több nyelven is kint vannak az információk az ott élő adott kisebbség területén. Ez standard bevált dolog, kölcsönös tisztelet más nyelvű és kultúrájú embertársaink felé, függetlenül attól, hogy magyar, szlovák, cigány, pakisztáni vagy akármilyen más nemzetiségű.


Európa tele van etnikai csoportokkal. Itt van róluk egy illusztrációs térkép a jónépnek:

 

Cseppet nézzünk is körbe akkor, hogy mi a helyzet náluk Európában és a világban.


A legújabban felröppent hír szerint Ausztria Karintia tartományában (székhelye Klagenfurt) augusztusban adták át a közös osztrák-szlovén táblákat. Ezt az új osztrák törvények tették lehetővé. A táblaavató ünnepségeken részt vett Karintia tartományi kormányzója és Szlovénia államfője is. A többi érintett falu tábláit szeptember 30-áig szeretnék átadni.


 
Mondjuk, ez nálunk elképzelhetetlen lenne, mármint hogy kölcsönös részvétel mellett táblaavató ünnepséget szervezni.

Folytatva Ausztriát, Burgenland tartományában a rengetek osztrák-magyar helységnévtáblák mellett…

… találkozhatunk osztrák-horváttal is:

Ha már szóbakerültek a szlovénok, akkor megemlítendő, hogy Portorož környékén (és abban a régióban) anyanyelven beszélik az olasz és a szlovén nyelvet, ez megmutatkozik mind az étlapokon, mind a táblákon és a mindennapi életben:

Viszonylag a közelben van Dél-Tirol is. Többnyire mindig Dél-Tirolt hozzuk fel szép példának, ha a kisebbségek jogairól és érvényelésükről beszélünk.

 

Dél-Tirolról a közeljövőben lesz egy bővebb bejegyzés is… (magyar és államnyelven;)

Olaszországban másik véglet Korzika. Ott is akadnak kétnyelvű táblák, de a hazaiak sokkal büszkébbek, minthogy akceptálják az olasz elnevezéseket. Ez megmutatkozik a táblák állapotán is:

Hasonló vérmérsékletűek, mint a baszkok. Bár ott a többnyelvű táblákon nem látszik az idő gyűrődése.

Északi szomszédunknál, a lengyeleknél is akad pár kisebbség. Mint pl. litvánok…

.. vagy a németek.

A kétnyelvű táblák a cseheknél sem ismeretlenek:

Németországban is találunk táblát probléma nélkül (szerbül, ill. frízül)…

 Francia körkép – Bretagne és környéke: 

Finn és számi nyelvű tábla Finnország északi részén:

Skóciában csupán 1% gaelic (kelta) nyelvet beszélő ember van, de újabban sok skót-gaelic kétnyelvű táblába botolhat a turista:

Hollandia. Amszterdam. Kínai negyed:

Európában Dél-Tirol mellett Brüsszel az etalon, mégiscsak jobban szem előtt van.

Keleten el is vesznénk, ha nem írnák ki legalább angol nyelven a földönkívüli jelek jelentését…

… ott, amíg a jelek jelentésén gondolkodnánk, addig elütne egy kocsi.

Idehaza a szlovákok legnagyobb problémája, hogy akkor miért nem írjuk ki rögtön ruszinul és cigányul is több nyelven. Szingapúrban ott van angolul, kínaiul, tamilul és malájul:

A stop tábla gondolom mindenkinek nyilvánvaló, és nem kell körbeírni, hogy mit jelent. Kanadában még találtak rajta helyet, hogy a francia kifejezés is odaférjen:

Izraeli hármasidill – héber, arab, latin:

A cikk végére pedig egy észak-afrikai mindennapok: arab, berber, francia. Ez csupán annak kellemetlen, aki egyik nyelvet sem beszéli.

Persze, még lehetne folytatni a témát és a példákat. Most tényleg csak pár képet szedtem ki a több ezerből. Szóval, ha találtok a témához kapcsolódó képeket, és ha akarjátok, akkor nyugodtan elküldhetitek őket a szerkesztőség címére (korkepblog kukac gmail pont com), vagy esetleg itt alább kommentekben nyugodtan hozzászólhattok a témához személyes tapasztalaitok alapján.

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Kapcsolódó cikkek:
Dobrí Maďari, zlí Maďari a nálepky
Matricakampány – civilek és politikusok

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!