Gömörből a NASA-n át a Mars-kutatásig – Felvidéki magyar sikersztorik VIII.

Már tizenévesen egyetemi professzorok munkáit segítette. Országos földtani diákkonferenciák többszörös bajnoka. Gimnazistaként megkapta a tudományos egyetemi munka legrangosabb kitüntetését, a Pro Scientia díjat, munkáját a Magyar Tudományos Akadémia is méltatta. Húszévesként elnyerte a magyar államfő Tehetség Ösztöndíját, így egy éven át Európa egyik legnívósabb intézetében, a londoni Natural History Museumban kutathatott. Nyáron egy álma vált valóra, amikor Európából egyedüliként a NASA-ban vizsgálta az antarktiszi meteoritokat.

Kutatóexpedíciói elsodorták már az USA-ba, Svájcba, Barcelonába, Oslóba, Olaszországba, Dél-Afrikába és Törökországba is. Jelenleg a Brit Királyi Asztronómia Társaság ösztöndíjasaként a skóciai St. Andrews-i egyetemen kutatja a marsi élet lehetőségét. “Ha a tudást, a pontosságot és a türelmet egy kis kíváncsisággal fűszerezzük, az egy nyerő kombináció lehet” – vallja.

A Körkép felvidéki sikersztori sorozatának VIII. részében a  besztercebányai születésű fiatal geológussal, Farsang Istvánnal beszélgettünk.

Hogy kerül egy huszonéves felvidéki magyar fiatal Skócia legöregebb egyetemére?

Véletlenül. Az érettségi évét követően, Sólyom László egykori köztársasági elnök ösztöndíjával majd egy évet Londonban töltöttem, az ottani Természettudományi Múzeumban és ott jött az ötlet, hogy esetleg az Egyesült Királyságban folytatom a tanulmányaimat.

A skóciai St. Andrews-i egyetem adta a legjobb lehetőségeket?

   

Igen. Skóciában ennek az egyetemnek a legjobb a földtan szakja. Emellett az is szerepet játszott, hogy Skóciában az EU-s diákok többsége nem fizet tandíjat, míg például Angliában ez mintegy évi kilencezer font a legjobb egyetemeken.

Milyen egy felvidéki magyar számára a tanulás nemzetközi környezetben? Hogy érzed magad Skóciában?

A környezet valóban nagyon nemzetközi, a diákok majdnem fele az Egyesült Királyságon kívüli országokból jön. Érdekes meghallgatni különböző nézőpontokat egy adott témára, ez a sokszínűség gazdagít.

Mit jelent pontosan emberi nyelven a szakterületed?

A földtan vagy geológia egy tág terület. Beletartozik például a tektonika, a vulkanológia, az őslénytan vagy a teleptan. Az én szakterületem a planetáris geológia, jobban mondva a planetáris ásványtan, ami különböző bolygók és egyéb testek ásványaival foglalkozik. Ezek segítenek például rekonstruálni a Naprendszer fejlődését az utóbbi 4,56 milliárd év alatt.

Milyen gyakran jársz haza?

Félévente egyszer.

Mivel töltöd itthon az idődet?

Előszöris eszek egy jót, a hazai ízek ugyanis nagyon hiányoznak odakinn. Majd szépen sorba veszem a barátaimat, rokonaimat, végül pedig elmegyek barlangászni vagy túrázni, hazai levegőt szívni.

2011-ben elnyerted Sólyom László tehetség ösztöndíját. Hogy jött ez össze és milyen lehetőségekhez jutottál általa?

Sólyom László irodája minden évben különböző tehetségeket támogató szervezeteket kér fel, hogy ajánljanak diákokat az ösztöndíjra. Ezt egy beszélgetés követi elnök úrral, ill. esetemben egy előadásomat is megtekintette. A nyertesek végül eldönthetik, milyen formában fektetik be az ösztöndíjat tanulmányaikba. Egyik magyarországi mentorom, Weiszburg Tamás docens úr, a londoni Természettudományi Múzeumot ajánlotta, ahol ő maga is kutatott. Az ásványtan megismerése céljából ez talán Európa legjobb helyszíne.

Ebben a múzeumban min dolgoztál?

Az ottani ásványtani kurátor asszisztense voltam, és ő igyekezett a lehető legtöbb dologba bekapcsolni engem. Az egyik fő cél a különböző analitikai módszerek elsajátítása volt.

Rengeteg díjat bezsebeltél. Melyikre vagy a legbüszkébb és miért?

A díj az csak következmény, jó esetben a jól elvégzett munka következménye. Éppen ezért a projektekre vagyok inkább büszke, mint a díjakra.

Mi volt az a pillanat, amikor rájöttél, hogy a meteoritokkal, ásványokkal akarsz foglalkozni?

Általános-, ill. középiskolás koromban rengeteg minden foglalkoztatott, a csillagászattól kezdve a növényekig. A köves karrier még óvodás korban kezdődött, amikor édesapám vett nekem egy ásványmintát, melyet hosszú ideig válogattam. Akkor még nem tudta, hogy a következő években kőfejtők sokaságát kell majd bejárnia velem. A középiskola elején pedig már egyetemi professzorokkal sikerült kisebb-nagyobb kutatásokba kezdeni.

Nyáron 10 hetes programon vettél részt a NASA-ban, ahová 800 jelentkező közül választottak ki. Milyen projekten dolgoztál?

A NASA-ban egy Anktartiszon megtalált meteroritnak a teljeskörű kémai, illetve ásványtani elemzése volt a feladatom, ami során igyekeztünk választ találni arra, hogy mi is történt az adott meteroit anyaaszteroidjával. Ennek céljából kémiai, ill. kőzettani megfigyeléseket és analíziseket végeztünk.

Milyen élményekkel jöttél haza a NASA-tól?

A világ egyik legjobb laboratórium-hálózattal rendelkező intézményéről van szó. Olyan kutatási tapasztalatot adott és egy olyan közegben, amit máshol nem kaphattam volna. Olyan témát, amit máshol nem dolgozhattam volna fel, nagyon sok új ismeretséget. Sok-sok előnyét tudnám sorolni.

Hogyan képzeljük el ezt a kutatóközpontot?

A NASA-nak több intézménye van, az egyik fő, amiben én is voltam, a Houston-i Johnson Space Center. Ez egy sok négyzetkilométeres, körbekerített, 24 órában védett terület. Esztétikailag nem egy építészeti csoda, 40-45 szürke dobozépületből áll, és minden épületben más és más kutatás, űrhajósfelkészítés vagy technológiai fejlesztés folyik.

Mi várható most a NASA-tól? Milyen projekteken dolgoznak?

A NASA-ban több ezer kutató dolgozik, és sok-sok prioritása van. Egyike a Mars és az élet esetleges kialakulásának kutatása a bolygón. Ezen kérdések megválaszolását hivatott segíteni az Opportunity, ill. a Curiosity Marsjáró. A Földön pedig izgatottan várjuk a Curiosity újabb és újabb eredményeit. Ez, a rajta található műszerek sokaságának köszönhetően, pontos információkkal szolgál a Marson található kőzetekről, ásványokról.

Vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy volt, illetve van élet a Marson?

Az élet jelenlétét még nem bizonyítottuk, kedvező körülmények viszont nagy valószínűséggel lehettek a bolygó felszínén vagy felszíne alatt.

Szeretnél a NASA-ban dolgozni?

Érdekes és értékes tapasztalat volt, de szerintem az amerikai életstílus, értéktrend eléggé eltér az európaitól. Szívemhez talán az európai mentalitás áll közelebb.

Miért kevésbé szimpatikus az amerikai világ?

Nem szeretnék általánosítani, de úgy éreztem, hogy az ottani társadalomra méginkább jellemző a munkaközpontúság, aminek következtében például a család szerepe háttérbe szorul. Mi, európaiak is ilyen irányba tartunk.

Milyen érdekességeket fedeztél fel eddigi kutatásaid során?

2010-ben például egy cirkonolit nevű ásványt írtunk le a Kárpátokból bazaltokban, ami eddig csak két helyen sikerült a Földön.

Tavaly augusztusban részt vettél az Ásványtani Világkongresszuson (IMA) a Dél-afrikai Köztársaságban. Mi volt ott a szereped?

Ezt a rendezvényt négyévente rendezik, én egy poszteres prezentációval vettem részt. Az IMA-n kb. tíz párhuzamos szekció folyt, a poszter szekció alatt pedig sok száz tudományos témát feldolgozó poszter között járkálhat az ember. Ezek mellett rendszerint ott állnak szerzőik, akikkel meg lehet vitatni kutatásukat.

Gömörből származol. Mi az, ami ásvanytani sszempontból különlegessé teszi ezt a vidéket?

Gömörnek és Nógrádnak nagyon érdekes geológiája van. Itt fekszik például a Gömör–Szepesi-érchegység egy része, elég a Gömör–Tornai karszt UNESCO-ba bejegyzett barlangjaira vagy Rozsnyó híres bányászmúltjára gondolni. Gömör és Nógrád határán pedig ott van a Cseres-hegység, amely tele van tűzhányók, lávaárak maradványaival, mind számos ásványritkasággal.

Mivel foglalkozol jelenleg?

Jelenleg a Szlovákia területén magtalált vasmeteoritokat kutatom a Comenius Egyetemi kollégákkal együttműködve, elsősorban Londonban. Egy másik projektem a Mars paleoklímájának rekonstrukciójával foglalkozik. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen volt a Mars klímája 3-4 milliárd évvel ezelőtt, ami kulcsfontosságú az ott kialakult élet körüli spekulációk szempontjából. Ha például ezek a körülmények nem tetszik lehetővé a víz jelenlétét, az élet kialakulásának lehetősége is jelentős mértékben korlátozódik.

Milyen gyakorlati hasznuk van ezeknek a kutatási eredményeknek?

Az aszteroidáknak köszönhetően sosem lehetünk teljesen nyugodtak a Földön, mert különböző testek nagyon gyakran esnek a Föld felszínére. Ahhoz, hogy a jövőben egy-egy nagyobb test eltérítésébe beavatkozhassunk, alapkritérium az adott test fizikai, kémiai, ásványtani tulajdonságainak a megsimerése.

Ami pedig az ásványokat illeti, azok életünk minden területén jelen vannak. Magában az emberi testben mintegy negyven különböző ásványfaj található. Csontjaink és fogaink egyik összetevője, a hidroxiapatit, ami azok szilárdságáról gondoskodik. Struktúrájának és tulajdonságainak megértése ezért elengedhetetlen például megfelelő csontimplantátumok tervezéséhez.

Az agyunkban magnetitkristályok milliói találhatók, melyek valószínűleg navigációnkat segítik. A magnetit ugyanakkor a mágnes alapanyaga is, jelenvan ezért valamennyi fülhallgatóban, a gépkocsik ablaktörlőiben, a szélerőművek turbináiban és így tovább. Számos ásványfaj szolgál vagy szolgált festékek alapanyagaként. Ilyen volt a múltban a kék azurit, mely hosszabb idő után azonban zöld malachittá alakul. Ez talán magyarázatot ad arra, miért zöld árnyalatú az égbolt sok régi festményen.

Hogy látod az itteni kutatási lehetőségeket? Mennyire támogatja az állam a kutatók munkáját ahhoz, hogy hatékonyan dolgozhassanak?

A szlovákiai kutatás hihetlen mértékben alulfinanszírozott. Decemberben például le kellett mondania a Szlovák Tudományos Akadémia elnökének, mert majdnem belement abba, hogy az akadémia sok millió euróval kevesebb pénzt kapjon a következő évre. Azt is látni kell, hogy a szlovák tudós gyakran “vicces” 600-700 euró bruttó fizetések mellett próbál megéldegélni. Személyes ismerősöm a Földtani Intézetről, miután ott elvégezte a munkáját, valamelyik üzletközpontban, még további négy-öt órát robotol, hogy a két gyerekéről gondoskodni tudjon. Egy pénzhiányos rendszerben innovációra sincs lehetőség.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy jelenleg a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémiának is vannak új, a külföldön tevékenykedő kutatók visszahívására kialakított programjaik. Ezek pár évre aránylag jó fizetést tudnak biztosítani a fiatal kutatóknak.

Mit gondolsz a Földön kívüli életről?

Óriási számú bolygó van a galaxisunkban, s annak az esélye, hogy ezek közül néhányon élet is kialakult, elég magas. Ezért szinte biztos vagyok benne, hogy a Földön kívül létezik élet. Affelől már kevésbé vagyok biztos, hogy tudunk-e majd valaha ezekkel az életformákkal kommunikálni. Itt van például a távolság probléma. S ha még sikerülne is, kérdés, hogy a másik fél érdeklődni fog-e. Ez a tipikus ember és hangya példa, amikor ott a hangyaboly, melyet megfigyelünk ugyan, ha épp nincs jobb dolgunk, de nem feltétlen akarunk kommunikálni a hangyákkal, mert primitív kis élőlényekként tekintünk rájuk.

Hogy látod a tudomány mai állását? Jelenleg vagy régebben volt könnyebb áttörést elérni?

Az idő múltával egyre csak specializálódunk. Szinte minden jelenkori tudomány azokhoz az alapokhoz nyúlik vissza, amiket mondjuk az ókori Görögországban, vagy még korábban Kínában vagy Indiában fektettek le. Ennek ellenére úgy vélem, hogy nem nehezebb ma egy adott tudományterületen nagy felfedezést elérni, mint 40-50 évvel ezelőtt. S itt azt is megjegyezném, hogy a mai felfedezésnek gyakorlati alkalmazása sokszor csak évtizedek után jön el, igaz, régebben ehhez sokszor évszázadok kellettek.

Vannak  hátulütői is a tudomány fejlődésének? Mondjuk ha valaki sötét célokra használja a tudását?

Mindenképp. Mindig akadhat egy rosszindulatú illető. Gondoljunk bele például egy halálos vírus terjesztésébe, ami hónapok alatt végezhetne a Föld lakosságával. Komoly veszély viszont az önmagunkkal szembeni igényesség elvesztése, ill. az elkényelmesedés is. Ha az agyunkat nem használjuk, mert az okostelefon mindent megold helyettünk, akkor az agyunk nem fejlődik. Azokat a szerveket pedig, amik nincsenek fejlődésre késztetve, visszafejlődés várja. Erre ezernyi példa van a biológia világában.

Tudod már, mi az a terület, amivel az iskola befejezése után foglalkozni szeretnél?

Az biztos, hogy kutatással. De hogy hol, mikortól és meddig, azt egyelőre nem tudom. A következő években a világ különböző pontjain. Később pedig nyilván jó lenne letelepedni, de pontos hosszútávú terveim nincsenek. S néha nem is szükségesek, mert a körülmények, melyek függvényében terveket szőnék, sokszor napról napra változnak.

Mire tanítja meg a tudomány a fiatal tehetségeket?

Sok mindenre. Például arra, hogy jó kutatáshoz az erkölcsi normák követése alapkövetelmény. Arra is, hogy ahhoz, hogy az ember ténylegesen le tudjon valamit az asztalra tenni, előszöris sokat kell tanulnia, s tanulás alatt a „műhelyhez” való alkalmazkodást is értek. Ha a tudást, a pontosságot és a türelmet egy kis kíváncsisággal fűszerezzük, akkor ez egy nyerő kombináció lehet.

Milyen képességre volt leginkább szükséged ahhoz, hogy eljuss oda, ahol most vagy?

Talán a körülöttünk lévő világra való nyitottságra. Illetve egy jó lökésre, amit még az általános iskola alatt megkaptam két kivételes osztályfőnökömtől, Újpál Istvántól és Csúsz Ilonától.

Van példaképed?

Nincs, viszont nagyon sok embert tisztelek különböző kvalitásaikért. Mondjuk a tudományos szférából Richard Feynman Nobel-díjas fizikust, akinek élete egészen lenyűgöző volt.

Hol képzeled el magad 10-20 éven belül?

Tíz év múlva valahol a világban, extrém körülmények között kutatva, például tűzhányók közelében vagy a földfelszín alatt.

Mivel foglalkozol szabadidődben, ha egyáltalán jut rá időd?

Nagyon szeretek utazni, nem feltétlenül tudományos célból. Új kultúrákat, érdekes embereket megismerni és elbeszélgetni velük. De nagyon jól ki tudok kapcsolni egy lassú blues mellett vagy épp swinget táncolva.

Mi a kedvenc filmed?

Szeretem a művészfilmeket, például most láttam a 2014-es Cannes-i filmfesztivál nyertest, a Téli álmot, mely nagyon megfogott. Paolo Sorrentino A nagy szépség c. olasz filmje is az egyik nagy kedvencem.

Milyen anyagi forrásokra van szükseged, hogy fedezni tudd az utazásaid költésgeit és a külfödi konferenciákon való részvételt?

A konferenciák meglehetősen költségesek, éppen ezért egy sor tudományos ösztöndíjat használok fel. Nagy-Britanniában a tudományos szervezetek, mint például a Brit Királyi Asztronómiai Társaság vagy a Brit Geológiai Szövetség, előszeretettel támogatnak diákprojekteket. Ugyanakkor Szlovákiában is akadnak támogatók, ilyen például a Slovnaft nagysikerű Új Európa Tehetségei programja.

Mire tanítottak meg az eddigi tapasztalataid? Mire van szükség a mai világban?

Úgy tapasztalom, hogy a mai felgyorsult világban mindenki mindent azonnal akar, pedig eredmények munka nélkül ritkán jönnek. Több kitartásra, türelemre és tiszteletre mindenképp szükség lenne.

Mit üzensz a fiataloknak?

Lehet közhelyként fog hangzani, de merjenek nagyot álmodni, és merjenek sokat tenni azért, hogy álmaik valóra váljanak.

Itthon vagy külföldön képzeled el a jövődet?

Rövid távon gondolkodva külföldön, hosszú távon gondolkodva itthon.

Farsang Istvánnal Tóth Lívia beszélgetett.

Az interjút autorizáltuk.

A rovat korábbi írásai:

1. Valami Amerika – Irány a Szilícium-völgy (Felvidéki magyar sikersztorik I.)

2. Szlovák iskolából nem jutottam volna el idáig (Felvidéki magyar sikersztorik II.)

3. Büszke vagyok roma származásokra és magyarságomra (Felvidéki magyar sikersztorik III.)

4. A világ legjobb söreit készíti – Felvidéki magyar sikersztorik IV.

5. Betondzsungelből zöldövezetet varázsol – Felvidéki magyar sikersztorik V.

6. Rio felé evezve. Demin Viktor világbajnok kajakos – Felvidéki magyar sikersztorik VI.

7. Várady Andreas:  Utcazenészből Amerika keresett jazzcsillaga – Felvidéki magyar sikersztorik VII.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Névjegy

Farsang István 1991-ben született Besztercebányán. Jelenleg skóciai St Andrews-i Egyetem harmadéves hallgatója. Tanulmányait a rimaszombati Tompa Mihály Általános Iskolában kezdte, a komáromi Selye János Gimnáziumban éretségizett. 2011-ben Sólyom László Tehetség ösztöndíjának köszönhetően Londonban, a Natural History Museum Ásványtani részlegén kutatott. 2014 nyarán a NASA ösztöndíjasa volt. Részt vett Kirschvink professzor olaszországi kutatóexpedíciójában ,ill. kutatómunkát folytatott Norvégiában is, az Oslói Egyetem Természettudományi Múzeumában.

Az Institute of Materials, Minerals and Mining Centenary Scholarship kutatói ösztöndíjának, valamint a Brit Királyi Asztronómiai Társaság (Royal Astronomical Society) Paneth Meteorite Trust Award kutatói ösztöndíjának köszönhetően jelenleg ásvány- és meteoritkutatással foglalkozik.

Kitüntetései, díjai:

– Országos Földtudományi Diákkonferencia háromszoros győztese

– Magyar Tudományos Akadémia Szádeczky-Kardoss Elemér Alapítványa díj

– Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának első, ill. kiemelt első helyezettje

– Szlovákia egyik legrangosabb projektversenyének kétszeres országos győztese, a szlovákiai Biológia olimpia projekt kategóriájának, valamint a FVaT elnevezésű tudományos és technikai projektek versenyének országos győztese.

– Az Expo Science International földtudományok kategóriájának legjobbja

– barcelonai Exporecerca Jove díjazottja

– a Svájcban megrendezett IWRW 2010 kutatótábor szlovákiai delegáltja

– Comenius Egyetem Természettudományi Kara dékáni díjának többszörös nyertese

– Kétszeres Pro Patria-díjas, Cornides-ösztöndíjas, Ipóth Barnabás-díjas, Selye János-díjas

– Pro Scientia Aranyéremnek a Junior változatát.