A parlamenti választások közeledtével egyre több a polemizálás az egységes felvidéki politika iránti igényről. Egyre szaporodik ugyanis azoknak a száma, akik  megcsömörlöttek, és addig már nem kívánnak részt venni az egészben, amíg nem lesz ismét egységes érdekképviselet.

Nemrég egy szórólap került a kezembe. Első ránézésre azt hittem, az egyik mobilszolgáltató reklámja, aztán kiderült, hogy a legújabb magyar pártféleség szórólapja. A kezdeményezés pár hete már nagy vihart kavart, amikor elárasztották Dél-Szlovákiát a rossz magyarsággal, hibás helyesírással és gagyi kivitelezéssel készült hasonló grafikájú billboardok.

A szórólap egyik oldalán: „Politikus urak, vissza a szajré legalább 10%-át!” elgondolkodtató aforizma, másikon pedig politikus-viccek voltak olvashatóak, valamint egy részlet a mozgalomalapító atya – Somogyi Szilárd –  okfejtéséből. Kiderül ez még nem párt, de a sorok úgy végződnek, hogy a választásokon az ő jelöltjeiket karikázza a kedves olvasó.

A vezérről tudni kell, hogy a ’89-es változások egyik diák-vezéralakja volt, de a közéletben csak 2010-ben bukkant fel. Politikusként akkor az SaS listáján indulva szerzett mandátumot. A nevezett formáció a Mi Magunk Mozgalom névre hallgat, melyből egyelőre nem derült ki, hogy Somogyin kívül ki(k) a többesszám oka (egyelőre lehetne akár Én magam mozgalom is).

Amikor 4 párt működött

Tehát, ha a ‘mármégnem politikus’ pártalakítási szándéknyilatkozatát betartja, sikerül visszajutnunk az 1993-as szintre, amikor szintén 4 párt működött tájainkon. Legnagyobb az Együttélés, majd a Független Magyar Kezdeményezés (később Magyar Polgári Párt), illetve a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Popély Gyula fémjelezte a Magyar Néppárt volt.

 hirdetes_810x300  
Duray Miklós – Bugár Béla – A.Nagy László Kép: mkp.sk

Erre a bősz pártszaporulatra meglehetősen nehéz logikus érveket találni, tekintetében, hogy a ’90-es évek elejéhez képest 109 ezerrel kevesebben vagyunk. Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy bizonyos magyar szavazatokat a szlovák pártok is begyűjtenek, illetve akad példa az ún. neoaktivizmusra is (szlovák pártban politizáló kirakat magyar), ami szintén elvisz néhány magyar voksot.

Persze, aki személyes ambícióit a közösségi érdek fölé helyezi, annak nem okoz gondot ezt megmagyarázni sem. Ahogy tette ezt például az MKDSZ is, aki szerint létrejöttük a magyar egységet szolgálja. 2+1=1 Értik ugye? Nem? Mi sem… Nos, feltehetően a ködös autonómiakijelentéseiről elhíresült exliberális Somogyinak is hasonló tervei lehetnek. Érdekmentes jószándéka egy perse sem megkérdőjelezhető.

„Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom”

A kilencvenes évek provincializmusát végül a Mečiar elleni összefogás kovácsolta egybe a Magyar Koalíció Pártjának megteremtésével, mellyel úgy tűnt, sikerül végre eredményes magyar érdekpolitikát folytatni. Persze ne legyenek illúzióink: a különböző nézetek, értékrendek vagy akár személyes ellentétek, érdekkülönbségek és játszmák ’98-ban sem szűntek meg varázsütésre, csak disztingvált keretek közt a színfalak mögött zajlottak tovább.

10mkp3-400
1998 a koalíció létrejötte Kép: mkp.sk

No, de legyünk igazságosak. Valahol törvényszerű, hogy több párt létezik, hiszen a demokráciának is a többpártrendszer az egyik alappillére. És  emberek vagyunk, akiket sokfélének, sokszínűek teremtett a jó Isten.  Így van ez mindenben, valaki az étcsokit szereti, valaki viszont a mogyorósra esküszik. Hogy lehetne ez másként a politikában?

Attól, hogy egy nemzeti közösség kisebbségi létbe szorult, még nem válik homogénné. Így természetes, hogy a különböző nézetek, ideológiák, értékrendek mentén pártok szerveződnek. Csakhogy egy ilyen közegben okosabban is meg lehetne szervezni a törésvonalakat, s mondjuk egy párton belül platformokba tömörülve oldani, szegregálni ezeket.

somogyi
Kép: körkép.sk

Kárpát-medencei sokpártrendszer

Azt is hozzá kell tenni természetesen, hogy nem csak Felvidéken van hagyománya a sejtmintára történő pártosztódásnak. Sőt, a turáni átok mítoszán felbuzdulva szinte minden magyarérdekelt országban több magyar (érdekeltségű) párt próbálja megváltani az ottani magyarok sorsát. Egészen elképesztő szinteket megütve.

Délvidék

A csúcstartó minden kétséget kizáróan Délvidék, ahol 6, azaz hat magyar párt létezik. Pedig a VMSZ-en kívül a többi együttesen sem közelíti meg a 0,5 %-ot, de akad köztük olyan is, amely országos választásokon alig 300 szavazatot szerez (ennek ellenére tessék-lássék, de működik). A viszonyítás kedvéért, sok helyütt ennyi szavazattal még falusi képviselőnek sem lehet bekerülni.

vmsz_logo_2_uj_kicsi_25

Erdély

Erdélyben sem lehet keveselleni a magyar pártokat, ott három formáció verseng egymással, bár a Magyar Polgári Párt egyre kevesebb életjelet ad magáról. Legnagyobb kérdésük, hogy fuzionáljanak-e az Erdélyi Magyar Néppárttal vagy sem. Az EMNP egyébként szintén rétegpártnak bizonyul, bár jóval nagyobb tervekkel és reményekkel indult anno. Legutóbb nekik is csak alig egy százalékos eredményt sikerült elérniük (országosan). Ezzel az egy százalékkal azonban komoly riadalmat okoztak az RMDSZ háza táján, akik bár egyeduralkodóak az erdélyi magyar politikában, de az egyre fenyegetőbb demográfiai mutatók (népesség és magyarságfogyás) tekintetében, valamint a szinte mindenütt tapasztalható apátia miatt egy százalék is komolyan veszélyeztetheti az 5 %-os parlamenti bejutási küszöb elérését.

Legutóbb 2012-ben éppen csak megugorva 5,1 százalékkal váltak parlamenti (és kormány) tényezővé.

3_magyar_part_logo

Kárpátalja

Abszurd a helyzet Kárpátalján is, ahol egy parlamenti képviselői helyre két párt jut. Az ukrán
választási rendszer alanyi jogon garantál egy mandátumot a magyarságnak, ezért az egy helyért
pedig a korábban Gyurcsányékkal barátkozó Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a
polgári értékrendű Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) verseng. Jelenleg Brenzovics László révén utóbbi van a parlamentben. Más a helyzet a kárpátaljai tartományi parlamentben, ahol szintén  komoly meccsek zajlanak az egyes helyekért.

kmkszvsUMDSZ
Kárpátalja és Horvátország magyar pártjai

Horvátország

Na, de ami az igazán unikum, az a horvátországi helyzet. Kárpátaljához hasonlóan ott is egy fős alanyi jogú a magyar érdekképviselet van, amire szintén két párt jut. Sőt Kárpátaljához hasonlóan az irányultság is egyezik (Gyurcsánnyal kollaborálók – polgári értékrendűek), csakhogy Horvátországban még drasztikusabb mértékű a magyarság számaránya a maguk 14 ezres létszámukkal, akik jobbára a Drávaközben élnek. Mind közül talán ez tekinthető a legnagyobb luxusnak, illetve hazardírozásnak…

Magyar zászló a lendvai várban, Szent István szobor a várudvaron, személyi igazolvány és tájékoztató tábla
Magyar zászló a lendvai várban, Szent István szobor a várudvaron, kétnyelvű személyi, információs tábla

Szlovénia

Hogy szabályt erősítő kivételt is említsünk, elmondhatjuk, hogy Szlovéniában csak egy magyar párt működik. Itt szintén egy alanyi jogú képviselői hely biztosított Ljubljanában. Sőt, egy szlovén párt listáján legutóbb bekerült még egy magyar is, így gyakorlatilag megduplázódott az érdekképviselet. A szépséghibája mindennek csupán annyi, hogy az ottani magyarok száma már a 10 ezret sem éri el. Viszont nekik már szinte minden létező kollektív jog és kiváltság biztosított, legyen az kulturális autonómia, kétnyelvű személyi igazolvány vagy magyar zászló a muraszombati vár fokán.

1369808457_2922
Kép: flagmagazin.hu

A kérdés egyszerű: megvárjuk itt a Felvidéken is ezt a kiváltságos időszakot elfogyásunk árán, vagy észhez térünk és még időben rendezzük sorainkat?

Csonka Ákos

a szerző a Via Nova ICS Nemzetpolitikai Kabinetjének a vezetője

* Megjegyzés: Az anyaországi helyzet természetesen nem képezte vizsgálatunk tárgyát. Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy más országokban is működnek érdekképviseleti szervek, jobbára kulturális vonalon, de parlamenti tényező csak a felsoroltakban van jelen.

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!