Női titkok a konyhából

Régi szakácskönyveink mindent tudnak. Megmondják, hogy mit főzzünk holnap, őrzik izgalmas ételkultúránkat, valamint hajápolási jó tanácsokat és bájital-receptet is találhatunk bennük.

 Az egykori szépségápolási praktikákat pedig olvashatjuk meghökkentő érdekességként, de egy-egy ötletet akár ki is próbálhatunk.

A természet szépsége

A 16. századi erdélyi fejedelmi udvar szakácskönyvéből például megtudhatjuk, hogyan kell az „embernek az haját megszépíteni”. A leírásban találunk ma is használatos összetevőket: a lenolaj selymesebbé, erősebbé teszi a hajat, a tojásban található vitaminokkal pedig tápláljuk azt A pakolás receptje egész pontosan így fest a Szakács Tudományban: „tiszta írós vajat végy, makkot, lenolajat, hat tikmonyat, újat, verd meg jól, mikor immár hé [meleg] az vaj, az tikmonyat makkhoz és olajhoz kell kenned, hadd kilenc óráig főni, szűrd le.”

Az 1864-ben írt Magyar Gazdasszony viszont már meglepőbb alapanyagokat ajánl – igaz itt is feltűnik egy növényi olaj, melytől fényesebb lesz a haj: „a marhavelő hajkenőcs igen jó szer a hajak lágyan tartására. Két lat marha csontvelőt több napig áztass friss vízben; azután olvaszd fel ugyanannyi sótalan disznózsírral s addig keverd, de jó erőssen, míg a keverék egészen meg nem hűlt. Ekkor keverj bele 2 lat dióolajat. Ha különben azt akarod, hogy szagos legyen, keverj bele néhány csepp jó szagú olajat.”

Az előző, általános hajápoló szerek mellett a prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelent Nagyasszony c. lap egy 1936-os számában azt írták meg, mit kell tenni korpásodás ellen: „25 g borovicskát, ugyanennyi glicerint és szalmiákszeszt, 150 g desztillált vizet, összevegyítünk, s 10 csöpp levendulaolajat adunk hozzá. Egyszeri bedörzsölésre egy evőkanálnyit használunk.” Nyomorkáy Béla receptjében immár megnevezve is szerepel olyan hozzávaló, mely jó illatot ad a szépülni vágyónak.

   

Ragyogó arcbőr

Ami az arcot illeti, Lippay János 17. századi könyvében egy igazi csodaszerről olvashatunk. Ezt erjesztve, illetve borhoz keverve itták is egykor. Hagyománya a középkorig vezethető vissza, a parasztok és a főurak egyaránt éltek vele, II. Rákóczi Ferenc levelei éppúgy említik, mint a palóc vagy a székely népi táplálkozásról író 20. századi gyűjtések. Népszerűsége talán abban rejlett, hogy az üdítő íz mellett gyógyhatása miatt is érdemes volt inni, mert tüdőbaj, vesebántalmak és golyva kezelésére használható, emellett kiváló energiaforrás a mezőgazdasági munkákhoz. És ahogy azt a pozsonyi érseki udvar kertészétől, Lippaytól megtudhatjuk, még meg is szépít.

Ő így ír egy korabeli szokásról: „március a holnapban veszik az nyírfának vizét, ha a fát egy árral, vagy furócskával meg fúrják, a vize ki csurog, minek előtte meglevelezzék. […] Ha ki az orczáját mossa véle, minden szeplőt elvészen, és szép ábrázatot szerez.”

Magyarország egykor legnépszerűbb hetilapja, az Új Idők 1942-ben szintén egy nagyon egyszerű szert ajánlott arcápolására. A pattanások és tág pórusok kezelésére itt gyógyszertári tejkrém (Unguentum Stearini) és olívaolaj 1:1 arányú keveréke szerepelt. A Nagyasszony pedig azt írta a harmincas években, ha száraz a bőrünk, reggel állott vízzel mossunk arcot – szappan nélkül.

A 19. századi Magyar Gazdasszony ezt javasolta: „az arcz- és kézmosásra csak eső, hó-, patak- és folyóvizet, de soha kút- vagy forrásvizet ne használj, mert ez a bőrt elkerülhetetlenül durvává és kérgessé teszi. Ha azonban épen más víz nincsen, mint csak kútvíz, akkor azt forrald fel és hagyd kihűlni; ha a víz forrása alatt egy pár petrezselyem levelet bele teszünk, ezen egyszerű szer a bőr kérgezését akadályozza.” A könyv szerint lefekvés előtt savóval mosakodjunk, és ez is nem is rossz ötlet, hisz a savó tartalmazza a tej ásványi anyagainak mintegy 80%-át. A száraz, cserepes bőr ellen pedig ezt a kencét írja a Magyar Gazdasszony: „Rózsakenőcs. Egy rész fehér viaszot tégelyben olvassz fel, tégy bele 4 rész disznózsírt, olvaszd össze mindkettőt és ha meghűlt, keverj bele egy rész rózsavizet.”

Női fortélyok

A Nagyasszony 1937-ben „Gyors make up uccán, szabadban forró nyári napon” című írásával igyekezett gyorsan kivitelezhető praktikákkal segítségére lenni a hőségben olvadozó szépségeknek. Eszerint néhány praktikus tárgy mindenképp legyen egy női táskában. Arcvíz vagy arctej lezárható kis üvegben és egy kis darab vatta vagy vászondarab: ez segít a sminkigazításban, frissítésben. A rúzs mellé piros selyemkendőt érdemes pakolni, mert ezzel letörölhetjük a gyors rúzsigazítás nyomait. Az arcunk színével teljesen megegyező púdert pedig egy vatta segítségével alulról felfelé kell gyengéden felkenni, és így fél perc alatt felfrissíthetjük arcunkat. Bónuszként tarthatunk magunknál lenolajat is, mellyel a felfutó harisnyaszemet lehet korrigálni.

A legizgalmasabb praktikát viszont egy 1864-es szakácskönyvben, a Magyar Gazdasszonyban olvashatjuk. Bájital recept, csupa vágyfokozó fűszerrel: „törj össze 2 lat fahéjat, fél lat szegfűszeget s ugyanannyi, szerecsendióvirágot, 3,5 dkg levendula virágot és 7 dkg keserű mandulát, 14 dkg cukros citromhéjat, mindezt vegyítsd össze s tedd öblös üvegbe 2,5 l jó borszeszt öntvén rá az üveget jól bekötözvén a napra teszed 2 hétre. Ekkor tisztáját öntsd másik üvegbe, sajtold rá a másik butella fenekén maradt keverék levét, olvassz fel 168 dkg czukrot 1,7 l vízzel a tűzön öntsd bele, ha jól lehaboztad önts bele még 8,5 l muskotálybort és adj hozzá néhány szemes ámbrát; az üveget kösd be jól s még 3 hétig állani hagyod, azután leszűröd és kevés kárminnal vagy alkörmöslével rózsaszínre fested s palaczkokba öntöd.”

Bogos Zsuzsanna
(nyitókép 1909-ből: fortepan/Del Medico Imre)

Ajánlott cikkek
Lila hagyományok
Kihagyhatatlan ajánlatok
Gyógyító italok
Régen olajozottan mentek a dolgok

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!