„A szőlőkúra a legegészségesebb gyógymód” – írja a Nagyasszony 1938-ban, és elsősorban nem a borra gondol. A nyers gyümölcs ásványi anyagai jó hatással vannak az idegrendszer működésére, erősítik a csontokat, rostjai segítik az emésztést, és úgy általában: a szőlő gazdag tápanyagforrás. Régi receptjeink alapján ráadásul édesség is lehet belőle.

madonna_mit_kind_und_traubenA budai középkori kutak mélyéről ezres nagyságrendben kerültek elő a borkultúra nyomát jelző szőlőmagok, s emellett régi iratokból is tudhatjuk, mely fajtákat termesztettek egykor hazánkban. Olyan mesebeli, mára feledésbe merült nevek említhetők, mint a kecskecsöcsű, a makkszőlő, a rózsaszőlő, a berkenyelevelű, a mézes, a vadfekete, a szagos bajnár, a gohér vagy a bakator. Tokaj-hegyalján balafántot, Esztergom környékén pedig hosszúnyelűt ültettek.

De nemcsak bornak jó a szőlő, hiszen nyersen fogyasztva is rendkívül finom és egészséges. Élelmi rostok, B1-, B2- és K-vitamin, folsav, kálium, foszfor, cink van benne, jelentős mennyiségben tartalmaz kalciumot és magnéziumot. Gyorsan felszívódó szénhidrátjaiból erőt meríthetünk, a gyümölcs frissen préselt leve pedig a vesére van jótékony hatással. Jó tulajdonságait már a múlt század harmincas éveiben is igyekeztek kiaknázni.

A szőlőkúra

A prágai Magyar Hírlap mellékleteként megjelenő Nagyasszony 1938-ban számolt be az ún. szőlőkúráról. Az időszakosan elvégzett diéta korai fekvést, reggel hideg mosakodást és vérkeringést serkentő légzésgyakorlatokat igényelt – és természetesen a kúra idejére le kellett mondani a káros szenvedélyekről, a zsíros ételekről. Maga az étrend nem csak szőlőből állt, de éhgyomorra, valamint az étkezések előtt egy, illetve az ebéd és a vacsora után két órával szőlőt kellett fogyasztani. Méghozzá úgy, hogy az adag folyamatos emelésével végül napi két-három kg szőlő fogyjon. (A szerző egyébként a fehér, vékony héjú, kevés magvú fajtát ajánlja.)

(kép: fortepan)
(kép: fortepan)

A Nagyasszony cikke nemcsak amiatt érdekes, mert beszámol egy régi divathóbortról (a szőlőkúrát – a szőlő emésztést segítő hatására gondolva – elsősorban azok próbálták ki, akik fogyni szerettek volna), hanem azért is, mert ebben lehetőséget látott. Mint az írásból kiderül, külföldi szőlőtermő vidékeken voltak olyan panziók, melyek igazodnak ehhez a kúrához és biztosítják a megfelelő ételeket hozzá. A lap szerint még frissen préselt szőlőlevet is lehet ezeken a helyeken kapni, melyet szívószállal (ekkoriban: szalmaszál) isznak séta közben a vendégek. A tematikus wellness-szolgáltatások e korai elődje elnyerte a Nagyasszony tetszését, sőt, a szerző megemlíti, hogy ez a mi vidékünkön is jövedelmező szolgáltatás lehetne. Ezzel a megállapítással ma sem lehet vitatkozni.

 hirdetes_810x300  

Édes élet

Akár szőlőkúrát tartunk, akár csak sok gyümölcsünk van otthon, érdemes fellapozni régi szakácskönyveinket receptek után kutatva. A 16. századi Szakács Tudomány zseniális szőlős csirkereceptjével már korábban foglalkoztam:
Csirke madárlében (3)

Ezt leszámítva régi receptjeinkben általában bor vagy mazsola képében jelenik meg a szőlő – kivétel, ha édességről van szó. Kapitán Márta szőlőbefőttjéhez muskotályos fajtát kell használni. „A bogyókat kis kocsányaikkal levagdosva nagyon szorosan üvegbe rakjuk, majd 1 l víz és 40 dkg cukorból készült sziruppal leöntjük és lekötjük. Vízfürdőben 15-20 percig főzzük” – szól az útmutatás 1936-ból. Vaníliával ízesíthetjük.

Az 1906-ban megjelent Dunántúli szakácskönyv szerint a szőlőlekvárhoz fekete (othello) fajtát használjunk. Egy kg gyümölcshöz ez a recept 20 dkg cukrot vesz. A főzés egyébként meglepően rövid ideig tart: miután a gyümölcsöt áttörtük egy szitán, „5 percig főzzük habverő üstben”. Őszintén szólva, szerintem a végeredmény nem lesz lekvár állagú ennyitől.
szőlő csendéletMóra Ferenc felesége, Walleshausen Ilona receptje 1928-ban jelent meg. A nagyon egyszerű, remek őszi desszert eszerint így készüljön: „15 dkg vajat, 12 dkg cukrot, 3 tojássárgájával habosra keverünk. Adunk bele 5 dkg fekete szőlőt, 5 dkg apróra vágott citronátot (kandírozott citrom), 5 dkg mazsolát, egy szelet apróra vágott csokoládét, 2 dkg apróra vágott cukrozott narancshéjat, 14 dkg grízes lisztet, és a 3 tojás keményre felvert habját. Kikent, lisztezett tepsiben sütjük, melegen apró szeletekre vágjuk.
szőlő 2Bogos Zsuzsanna
régi receptek nyomában blogon, facebookon és a Körképen

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!