Németországban politikai viták tárgyává vált, hogy bajor tartományi kormányfő elrendelte, hogy minden középület bejárati helységében el kell helyezni egy feszületet, amely egyértelműen jelzi „Bajorország és Németország történelmi és kulturális identitását”.
A baloldali pártok kemény kritikával illették Markus Söder tartományi kormányfőt az intézkedés hírére, Erdoganhoz hasonlították, és azt állítják, hogy alkotmánysértő az intézkedés.
A német alkotmány ugyan előírja, hogy az államnak felekezeti szempontból semlegesnek kell lennie, azonban a kereszt-elhelyezési rendelet csak azokra a hivatalokra vonatkozik, amelyek tartományi hatáskörben vannak (bíróságok, iskolák, stb.). Ennek ellenére több jogi szakértő szerint is jogsértő az intézkedés.
Egyébként Bajorország többsége katolikus felekezetű (50,5 százalék), 18,8 százaléka pedig protestáns keresztyén.
A baloldali pártok nemzeti populizmussal vádolják Södert és a CSU-t, Angela Merkel pártjának testvérpártját. A Német Protestáns Egyházi Szövetség ellenben üdvözölte a lépést.
Száműzik a keresztény jelképeket
Németországban hatalmas botrányt kavart, hogy buldózerekkel romboltak le egy 19. századi neoromán templomot, hogy helyén lignitbányát telepítsenek. Franciaországban is hasonló a helyzet, ott nem bányákat, hanem parkolókat és bevásárlóközpontokat építenek a templomok helyére.
Templomrombolás Németországban: buldózerekkel estek neki a 19. századi neoromán templomnak
Európa a keresztény értékek tekintetében némileg talán identitásproblémákkal küzd. Az Európai Alkotmányról a 2000-es évek elején zajló viták miatt végül kimaradt a tervezetből Isten és a keresztény kulturális és történeti gyökerek említése. A nyugati „mag-Európa” országai pedig szinte kényszeresen igyekeznek nem mutatni semmilyen vallási részrehajlást.
Ugyanakkor joggal érte a politikusokat kritika amiatt, hogy már átestek a ló túlsó oldalára. Franciaországban tavaly októberben a Francia Államtanács úgy döntött, hogy Bretagne kisvárosában felállított II. János Pál szoborról el kell tüntetni a keresztet, mert az
„elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő jellegű, és mint ilyen, ellentétes a francia köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel”
Idén márciusban végül a liberális és muszlim nyomásra a bíróság is úgy határozott, hogy nem csak a keresztnek, de az egész szobornak távoznia kell a közterületről.
Körkép.sk
Nyitókép: DW:com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.