Nyitókép forrása: HNonline.sk
Csütörtökön a parlament újra nekifut az alkotmánybírók megválasztásának. A szavazás első körére kedden került sor, amire azonban rányomta bélyegét Robert Fic sajtótájékoztatója, amelyben lényegében a kormány bukásával és miniszterei elvesztésével fenyegette meg Bugár Bélát.
Fico elsősorban azért háborodott fel a Most-Hídra, mert nem volt hajlandó rábólintani a titkos szavazásra, amely lehetővé tette volna a Smer elnökének, hogy Kotlebáék segítségével bekerüljön a 18 alkotmánybíró-jelölt közé, akik közül majd Andrej Kiska államfő választja ki a győztes kilencet.
Csütörtökön a képviselők újra szavaznak, a koalícióban azonban továbbra sincs egyezség, elsősorban Robert Fico miatt, aki ugyan visszalépett az alkotmánybírói jelöltségtől, ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondott volna a tisztségről. Amennyiben holnap nem szavaznak meg kellő számú (18) jelöltet a törvényhozásban, később – minden valószínűség szerint az új köztársasági elnök beiktatása után már – Fico újra indulhat a posztért (kétszer lehet megpályázni a pozíciót). Nagy próbatétel lesz a holnapi. Melyek az eshetőségek?
Mi zajlik az alkotmánybíró-jelöltek körül? Bukik a kormány? Körkép.sk gyorselemzés
Egyes számú forgatókönyv: Bugár meghátrál, krízis feloldva
Az egyik forgatókönyv az, hogy Bugárék engednek a titkos szavazásnak, ám az egyelőre kérdés, miben segítene ez most már Ficon, illetve Fico visszalépése után milyen előnyt jelentene a titkos szavazás a Smernek. A titkos szavazás szolgálhat arra, hogy a koalíciós képviselők következmények nélkül szavazhatnak meg egy jelöltet, vagy épp hogy következmények nélkül szavaznak valaki ellen, hogy ne legyen meg a szükséges 18 jelölt, így esélyt adva Ficonak, hogy egy másik köztársasági elnök alatt pályázhassa meg az alkotmánybírói posztot.
Ugyanakkor a Most-Hídnak is lehetővé tenné, hogy kvázi következmények nélkül együtt szavazzon az ellenzékkel, márpedig Fico épp ebben az esetben folyamodna a „kormány átformálásának” lehetőségéhez. Peter Pellegrini ugyan a kormányfő, de a párt dönti el, ki lehet miniszter,és ki nem, mikor bontják fel a koalíciós szerződést, és mely esetben őrzik azt meg.
Annyi biztos, hogy jelen helyzetben már nincs oka a Smernek mind a 18 jelöltet megszavaznia, Fico lépésével a titkos szavazás is értelmét vesztette, de mivel a Smer elvi kérdést csinált a dologból, következetesen tartja magát hozzá.
Második forgatókönyv: Kisebbségi kormány Most-Híd nélkül
Ha a koalíció nem tud megállapodásra jutni, és az ellentétek kiéleződnek, a Smer felbonthatja a koalíciós szerződést, és kisebbségi kormányzásban folytatja az SNS-szel karöltve. Természetesen lehetnek még szövetségesei: Kotlebáék vagy az utóbbi időben látványosan két felé játszó Sme rodina.
A Hospodárske Noviny információi szerint a Smer fontolgatja a Most-Híd nélküli kormányzás gondolatát. Az ötlet már csak azért sem elrugaszkodott, mert a koalíciós szerződés a nyár végén egyébként is lejár, külpolitikai kérdésekben pedig Bugárék feltűnően kilógnak a koalíciós pártok közül. És ha figyelembe vesszük azt, hogy a titkos szavazás feltételének immáron nincs igazán tétje, a Smer talán inkább menekülne előre,mint hátra.
Alkotmánybíró-választás: Egy jelölt se jutott tovább, csütörtökön jön a második kör
Harmadik forgatókönyv: Bukik a kormány, előrehozott választások
A jó ideje pengeélen táncoló koalíció akár szét is eshet, amennyiben sikerült a parlamenten keresztülvinni az ehhez szükséges törvényt a választási időszak lerövidítéséről. A legközelebbi parlamenti ülésszak márciusban lesz, amennyiben ott megszavaznák – alkotmányos többséggel –, akkor leghamarább szeptemberben járulhatnánk az urnákhoz.
E forgatókönyv legnagyobb vesztese a Most-Híd lenne, legnagyobb nyertese a parlamenten kívüli KDH és az kormánypárt SNS. A Smerre nézve sok jót ez az eshetőség sem jelent, és valószínűleg felerősítené a párton belüli versengést. Nem lehetne ugyanis eltagadni, hogy léynegében Robert Fico pártelnök buktatta meg Peter Pellegrini kormányát.
Mindenesetre azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes pillanatnyi győzelem a kamerák előtt növeli az adott párt elnökjelöltjének esélyét, így csökken az esélye, hogy a pártok közép- vagy hosszú távon akarnának gondolkodni.
Pellegrini: A második alkotmánybíró-választás nem végződhet úgy, mint az első
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.