Holló Barnabás életrajzi kiállítása Rimaszombatban

Holló Barnabás, szobrászművész halálának 100. évfordulója alkalmából életrajzi kiállítás nyílt a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. A kiállítás átfogó képet ad a művész életéről, melyben hangsúlyozott szerepet kapott Gömör és Rimaszombat városa.

A múzeum igazgatónője, Oľga Bodorová elmondta, hogy a kiállítás egy olyan művésznek állít emléket, akire a művészvilág eddig csak mellékesen szentelt figyelmet. Mindeddig egyetlen olyan kiállítás sem született sem Szlovákiában sem Magyarországon, amely bemutatta volna a művészt. Ez az első olyan összegző tárlat, amely ezt megteszi. Nagy kihívás volt tehát a múzeum minden munkatársának, de elsősorban Kolár Angelika művészettörténésznek, a kiállítás kurátorának, aki a megnyitón részletesen bemutatta az anyagot.

   

Az első, az életét és művészetét összefoglaló munka is csak 2016-ban látott napvilágot Miskolcon Goda Gertrud, művészettörténész tollából. A kötet a részletes életrajzi adatok mellett részletesen bemutatja a szobrászművész alkotásait, közöttük a gömöri és nógrádi munkáit is.  Nemcsak szavakban és leírásokban, de egy gazdag képi anyagon keresztül is.

A rimaszombati múzeum 1917-től van kapcsolatban a művésszel, amikor birtokába jutott a Magyar Tudományos Akadémia dombormű  gipszmodellje, amelyen Holló Barnabás az intézmény alapításának 1825-ös pillanatát jelenítette meg. A múzeum ezt  Holló Barnabás özvegyétől kapta ajándékba. A kiállítás megnyitóján jelen volt Peter Krupa festőművész, aki restaurálta a domborművet, s amely tavaly óta a múzeum gyűjteményének egyik legértékesebb alkotása.

Oľga Bodorová elmondta azt is, hogy a múzeumi épület 1902-ben tanúja volt a Tompa Mihály téren álló Tompa Mihály szobor felavatásának is, amely szintén Holló Barnabás alkotása. Egy további esemény, amely kötődik Gömör-Kishont megyéhez  Holló Barnabás az igazságos Mátyás király életnagyságú szobra 1912-ből, amelyet Sajógömörben avattak fel.

A megnyitón a múzeum munkatársai és a helyi érdeklődők mellett jelen volt a budapesti Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatója, Berky Imre, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója Tóth Arnold (a két intézmény kapcsolata legalább 50 éves múltra tekint vissza), a fentebb már említést kapott életrajzi kötet szerzője, a miskolci múzeum munkatársa Goda Gertrúd, művészettörténész, Holló Barnabás egyenes ágú leszármazottja Holló Csaba (Miskolc) is.

Nem utolsó sorban Delényi Éva Budapestről, aki évek óta fanatikus hittel dolgozik azon, hogy Holló Barnabás élete és életműve a hozzá méltó elismerést kapjon. A kiállítás megnyitóján tárogatón játszva köszöntötte a jelenlévőket.

Kolár Angelika  a kiállítást bemutató összefoglalójában elmondta, hogy

„Rimaszombat városát gyakran a magyar szobrászművészet bölcsőjének nevezik. Itt született Ferenczy István, a magyar klasszicista szobrászat megalapítója, itt töltötte fiatalkorát Izsó Miklós, aki Ferenczy egykori diákjaként tovább művelte ezt a művészeti ágazatot, és nem utolsó sorban itt kezdte meg tanulmányit Holló Barnabás, Gömör szülötte, aki annak ellenére, hogy életének nagy részét Budapesten töltötte, palóc akcentusát sosem hagyta el és szülőföldjére mindig szeretettel emlékezett.”

A kiállítás kurátora elmondta, hogy Holló Barnabás 1865. május 16-án született a Gömör vármegyei Alsó-Hangony (ma Hangony) községben, Farmosi Holló Bertalan és Kisgergely Karolina gyermekeként. 1876-tól a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban tanult. Szobrászati tanulmányait szintén a városban kezdte meg, a helyi Martinelli Antal szobrászművésznél. Édesapja halála után gróf Szirmay Alfréd vette magához, akinek támogatásával a budapesti Országos Magyar Királyi Mintarajztanodában, majd 1889 és 1892 között Stróbl Alajos szobrász tanítványaként tanulhatott.

Elmondta azt is, hogy a szobrászművész alkotásai Magyarország és Szlovákia több településén megtalálhatóak, Rimaszombat mellett pl. Rozsnyón, Sajógömörben. A Körképen a közelmúltban bemutatott losonci Kossuth-szobrot a várost elfoglaló cseh légió katonái 1919. január 3-án ledöntötték. A szobor talapzata jelenleg a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria udvarán, a szobor súlyosan megcsonkított maradványát hosszú ideig Füleken őrizték, jelenleg egy restaurálási műhelyben várja sorsa jobbra fordulását.

„A  kiállítás összesen 30 szöveges és képes panelből tevődik össze, melyeken keresztül bemutatjuk Holló Barnabás alkotásait, kiemelve azokat, melyek a szülőmegyéhez és a Felvidékhez kötődnek. A kültéri műveken túl kisplasztikák is megjelennek munkásságában, melyeken a ló és lovasának témája, továbbá a kuruc tematika érződik, de a népi környezetből is gyakran merített ihletet. Holló számtalanszor vett részt szobrászati pályázatokon, melyeken azonban a sikeres részvétel nem mindig garantálta a mű kivitelezését. Éppen ezért jó néhány alkotását csupán vázlatként ismerünk, mint például gróf Andrássy Franciska szobra Rozsnyón vagy II. Rákóczi Ferenc síremléke Kassán. A kiállítás részét továbbá fényképek és Holló Barnabás családjának magántulajdonát képező tárgyak alkotják.” – hangzott el.

Puntigán József