A Holt-Vág télen – életkép Komárom kedvelt pihenőhelyéről

Nyitókép: Buday Mária

Az iskolás gyerekek a téli szünidő utolsó napjaiban előhúzhatták szánkóikat, hogy élvezhessék kicsit a tél örömeit, hiszen ellentétben az északi hegyvidékkel, felénk a fehér hólepel bizony már ritkaságnak számít.  

Itt a Duna-menti síkon domb alig akad, ezért leginkább a folyók melletti töltések adják meg a szánkózás feltételeit.

   

A Holt-Vág partja nemcsak nyáron, de télen is a komáromiak egyik legkedveltebb pihenőhelye. Családok, baráti társaságok, kutyasétáltató gazdik, romantikát kereső ifjú párok vágnak neki a tó körüli útnak. A táj ilyenkor meseszerűvé válik a fehér hólepelben, csönd,nyugalom, béke honol mindenfelé.  Ezekben a napokban a fagypont körüli hőmérsékleten a víztükör fákkal övezett észak-keleti részét vékony jégréteg borítja, míg a nyitott,  melegebb délnyugati oldal szabadon hullámzik.

A  csillogó víztükrön vadkacsák és hattyúk úszkálnak, keresve a jéghártya repedései közt  a számukra legmegfelelőbb felületet. A vadkacsák félénkek, leginkább a tó középső részén tartózkodnak, míg a hattyúk táplálék reményében bátran megközelítik az embert.  A nagytestű madár étkezését tekintve mindenevő. A vízpartra is kijön elénk, hátha így könnyen megszerezhető eleséghez jut. Érdemes azonban legalább három-négy lépés távolságban maradni tőlük, mert e szép szárnyas ha véletlenül támadást gyanít, bizony maga sem marad rest.

A tó körüli növényvilág téli álmát alussza, a kiránduló családok is talán ehhez igazodva csöndesek. A pihenőhelyek uzsonnázó asztalainál most nem ül le senki, de némelyek termoszban hozott forró teát töltögetnek.  Itt is , ott is hatalmas hóemberek kelnek életre, közöttük fiatal szülők önfeledten szánkóztatják apró csemetéjüket.

A Vág folyó felőli töltés kicsit élénkebb, nagyobb gyerekek sikongva szánkóznak, közvetlen mögöttük aktív sportcsapat egyenletes tempóban húz el a folyó mentén.

A levegő friss, tiszta, nagyon jól esik a séta is, felüdíti a testet és a lelket. Igazi relaxáció. Érdemes tehát kimozdulni a négy fal közül, és átadni magunkat a téli táj pihentető varázsának.

Buday Mária