Fülek, Sőreg, Ajnácskő Várak télen a Medvesalja körül

Nyitókép: Körkép.sk

Bizonyos szempontból szerencsés helyen lakom. A Medvesalja tulajdonképpen négy történelmi vármegye találkozási pontjában fekszik. Gömör, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megye. De ami az érdekes, hogy egy körülbelül 20 km  sugarú körben várakkal vagyunk körülvéve. Ajnácskő, Sőreg, Fülek, Salgó, Somoskő. Ide sorolhatjuk még Várgedét és a Medvesalja fölötti Pogányvárat is, amely egyesek szerint szintén a nép védelméül szolgált a történelem során. Nem kevés ugye?

Egy szombati napon Füleken meglátogattam a barátomat. Elbeszélgettünk örömeinkről, bánatainkról, élveztük a kávé zamatán. Hazafelé a téli tájat fényképezgettem.

Nos, mit lehet tájainkon fényképezni? Várakat. A Fülekről Egyházasbástig vezető út mentén a felsoroltak közül három várat is találni. Fényképezhet az emberfia, méghozzá úgy, hogy ki sem kell kelni a kocsiból. Úri módon.

   

A három vár Fülek, Sőreg és Ajnácskő. Mindhárom a Bolhád hegyhát része, amely hosszában a Medves hegytől egészen Rimaszombatig húzódik, a szélességében pedig a Gortva völgye és Fülek között terül el. Ismerkedjen meg a kedves Olvasó ezeknek a váraknak a rövid történelmével, higgye el, megéri!

Kezdjük Fülek várával

Fülek a Felvidék várai között tulajdonképpen a legismertebbek közé tartozik. A történészek szerint a 12. században a mai vár helyén már fából készült erődítmény állt. A várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a tatárjárást. Álljon itt egy részlet a „Magyarok a pápának” című levélből:

…Vártuk az egyház és a Szentatya segítségét, hogy a dunai átkelőkön szembe ne találjuk magunkat Krisztus nevének ellenségeivel. Végül a Duna befagyott jegén szabad utat kaptak felénk. Rossz szándékkal átjöttek a Dunán, hogy tökéletesítsék az ördög művét. De mi sokan voltunk fölfegyverkezve és meghúztuk magunkat Esztergomban, Győrben, … a másik oldalon pedig Pozsonyban, Nyitrán, Komáromban, Füleken és más erődítményekben…

1. Béla király a tatárjárás után a várat és tartozékait elvette az akkori garázdálkodó urától Fulkó lovagtól, és odaajándékozta a Pok nemzetségből származó Móricnak azzal, hogy építse újjá kőből.

A 16. században a várat és a hozzá tartozó területeket a törökök foglalták el és az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az ostrom után a hódítók megerősítették a várfalakat, minaretet, virágos és zöldséges kerteket, a karavánoknak istállókat, üzleteket, műhelyeket emeltek, valamint tökéletesítették a vízvezetéket és a kutak rendszerét. Fülek hosszú időre a török alaptábora maradt. Álljon itt egy részlet a török parancsnok Zólyom környéki falvaknak küldött leveléből:

… Nektek városiaknak, akik Zólyom vára alatt éltek írom és parancsolom, hogy döntsétek el, hogy fogtok-e adót fizetni, vagy sem! Mert ha nem akartok, akkor tudjátok meg, hogy leigázom és porrá égetem városotokat, benneteket pedig rabszolgaságra ítéllek. Jól jegyezzétek meg, milyen közel voltam városotokhoz és mennyi zólyomi katonának vettem a fejét…

A várat a császári hadsereg 1593-ban foglalta vissza a töröktől. A törökök megadták magukat, ennek ellenére mintegy 300 török család maradt még önszántából a vár körül. Később Thököly a török szultán által küldött sereggel megostromolta a várat. Elfoglalták, majd felrobbantották, a várost pedig a földdel tették egyenlővé. Thökölyt itt nevezte ki a török a birodalom királyának. A szultán koronát küldött neki, ám azt Thököly az utolsó pillanatban nem fogadta el. Továbbra is „csak” a birodalom urának tartotta magát.

A vár történelmi szerepe itt véget ért, nem épült újjá.

A város tulajdonában levő vár Bebek-tornyának a műemléki felújítása 2007-ben fejeződött be. A három alsó szintjén lett elhelyezve a Füleki Vármúzeum, amely kezelésbe kapta úgy az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mint magát a várat.

Ajnácskő vára

Neve a török eredetű magyar Ajnács személynévből való. A monda szerint neve onnan ered, hogy a honfoglalás után Huba vezér a várat leányának, Hajnácskának adta.

A várat a tatárjárást követően építtette IV. Béla király. Sokszor cserélt gazdát, 1540-ben váratlan rajtaütéssel egy portyázó török csapat foglalta el.

Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy 1709-ben gróf Bercsényi Miklós fővezér rövid ideig megszállt benne és a vár udvarán végeztette ki a hazaáruló Szegedi Ignácot. Az írások szerint 1744-ben a vár még lakott volt.

Vályi András ezt írja a településről:

„Ajnatskó. Hajnatskő. Holott egy omlott vár is szemléltetik, elegyes magyar kisded falu Gömör Vármegyében. Földes urai külömbféle Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Serkétől nem messze. E kis helység leg inkább az Uraságoknak majorjaiból áll, termő fölgyök kevés, középszerű tulajdonságaikhoz képest második Osztálybéli.”

A község római katolikus templomát Novák István Ybl-díjas építész tervei alapján építették 1995-ben a község polgárai, Hunyák József polgármesterrel az élükön.

Sőreg vára

A főútról picit oldalra eső vár és község panorámája gyönyörű látványt kínál az erre utazónak.

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is emberi település volt. A mai települést a 13. század elején alapították, 1219-ben „Seureg” néven említik először. A 13. század második felében a Kazaiak szerezték meg. 1427-ben „Sewrugh” a neve, birtokosa pedig a Lórántffy család.

A bolondóci várjobbágyok a Sőreg melletti Dánoskő hegyét az 1241-es tatárjárás alatt saját költségükön megerősítették és a tatárok ellen ott eredményesen védekeztek. Az ekkor még csak sebtében emelt falakat a 13. század végén a Rátót nembeli Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse építtette várrá. Először 1341-ben említik, de 1385-ben már nem szerepel. Nyoma is alig maradt a falu feletti hatalmas sziklaszirten. Ma a hegyet Bagolyvárnak nevezik.

Vályi András ezt írja Sőregről:

„Magyar falu Gömör Vármegye földes Urai több Uraságok, lakosai különbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem messze. Határja közép termésű, legelője elég van.”

A község szépen felújított katolikus temploma a panoráma kiemelkedő része, 1867-ben épült.

Mede Géza

Képek a szerző felvételei

Felhasznált irodalom:Wikipédia