Nyitókép: Magyar Nemzet

 

Január végén a Kikötő – Polgári Szalon szervezésében közönségtalálkozóra került sor Romsics Ignác történész professzorral a RÉV – Magyar Kultúra Házában, Komáromban.

 

A polgári szalon 2018 októberében alakult a korábban hat évig működő Komáromi Szalon nyomdokaiban. Célja, hogy havonta egy alkalommal színvonalas találkozónak adjon teret. Meghívott vendégeik a kultúra, a tudomány, a közélet területén tevékenykedő jeles személyiségek soraiból kerülnek ki.

 

 hirdetes_400x285  

A Kikötő – Polgári Szalon rendezvényeinek főszervezője Bödők Gergely, a budapesti Clio Intézet munkatársa. A nevezett intézet a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generációt fogja össze.

 

A polgári szalon szervezésében eddig négy rendezvény valósult meg, az összejöveteleknek a RÉV – Magyar Kultúra Háza ad otthont.  Az előadó vendégek magyarországi és felvidéki neves egyéniségek.

 

A januári előadót, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történészt Bödők Gergely kérdezte életútjáról, hivatásáról.

 

Balról Romsics Ignác, jobbról Bödők Gergely

 

A jeles tudós saját elmondása szerint elsőgenerációs értelmiségi, szegény, kisparaszti családból származik, a Kalocsa-közeli Homokmégyen született, 1951-ben. A család szegénysége ellenére otthonuk könyvekben bővelkedett, mert már az édesapa is bizonyos fokú műveltségre tett szert. A Horthy-korszakban létezett ugyanis egy ösztöndíjalap, mely szegénysorsú falusi gyerekeket támogatott, így ő is a Ciszterci rend egyik gimnáziumában tanulhatott, de a harmadik év után családi okok miatt abba kellet hagynia.

 

A lényeg, hogy megvolt a szülői házban az inspiráló erő, mely Romsics Ignácot a tanulásra, a művelődésre ösztönözte. A tudós hangsúlyozta azonban, hogy elért eredményeihez tehetség, szorgalom, akarat és kitartás kellett, mert ezek nélkül lehetetlen az előrelépés.

 

Tanulmányait a szegedi Juhász Gyula tanárképző főiskolán kezdte, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytatta.

 

Romsics Ignác és Bödők Gergely

 

Először Kecskeméten segédlevéltáros, majd fokozatosan előre haladva az ELTE egyetemi tanára lesz. Egy ideig az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének a vendégtanáraként is tevékenykedett, jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola történelemtudományi intézetének oktatója Egerben.

 

Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete. Saját elmondása szerint legjelentősebb munkája a 20. század magyar történelmével foglalkozó monográfiája, valamint a 2017-ben megjelent Magyarország története című legfrissebb kötete. Legjelentősebb művei közé sorolja még Bethlen István életével és politikájával foglalkozó írását, melynek előkészítése hatalmas kutatói munkát igényelt.

Romsics Ignác dedikálás közben

 

A Széchenyi-díjas történet-tudós egyben számos egyéb díj tulajdonosa, legnagyobb elismerésének mégis egy nemrég kiértékelt felmérés eredményét tartja. Eszerint az olvasók tíz magyar tudós közül a második legjelentősebb magyar tudósként rangsorolták őt, s ez az eredmény valóban magáért beszél.

 

Romsics Ignác történelmi munkáival a pártatlanságra, az elfogulatlanságra, a tények valódi feltárására törekszik. Írásait azonban szövegkörnyezetükből kiragadott félmondatokkal időnként félremagyarázzák.  Mindezektől függetlenül hangsúlyozza, nincsenek olyan elvárásai, hogy nézeteivel, véleményével, meglátásaival egyetértsenek.

 

Bödők Gergely azon kérdésére, hogy vállalna-e közvetítő szerepet a magyar belpolitikai életben, hangsúlyozta, hogy semmiképp sem vágyik rá, mert a jobb és a baloldal jelenlegi állapotában szerinte már összebékíthetetlen.

 

A történész bő kétórás előadásában több történelmi korszakot taglalt, például a ’89-es rendszerváltást is, melyet már felnőttként élt át. Szerinte igen is, hozott változásokat, hiszen kinyílt előttünk a világ. Addig az orosz nyelv volt az iskolai oktatásban a kötelező, ma már több idegen nyelv közül választhatnak a diákok.  A televízióban egyetlen csatorna adását nézhettük, azóta számtalan adás közül választhatunk. Ma nagy jelentőséggel bír az utazás szabadsága, mely sok polgár számára igen fontos, s ugyanilyen súlyú a vallásszabadság is.

 

A jelentős számú közönség, mely a Selye János Egyetem történelem szakos hallgatóiból, és Komárom polgáraiból tevődött össze, érdeklődéssel figyelte a történész szavait. Előadásmódja magával ragadó, közvetlen természetességgel, érthetően beszél hallgatóihoz.

 

A közönség

 

A Kikötő – Polgári Szalon minden rendezvényét három kvízkérdéssel zárja, és jelen esetben sem volt ez másképp. A kérdések az előadásban elhangzott témákkal voltak összefüggésben. A leggyorsabb helyes válaszadókat a történész egy-egy könyvével jutalmazták a szervezők.

 

A találkozó végén a közönség soraiból több kérdés, hozzászólás is elhangzott, melyeket a történész készséggel megválaszolt, majd a zárszó után dedikálta könyveit.

 

Romsics Ignác Magyarország történelmének ok-okozati fejtegetéseit, azok összefüggéseit a jelenlévők mindvégig érdeklődéssel hallgatták, és az esetleges politikai pártállástól, vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül bizonyára mindenkit elgondolkozásra késztettek.

 

Buday Mária

A képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!